történt  felvételével  egyúttal  az  1897.  évi  XXXV.  t.-czikk  hatálya  alá  is
helyeztem,  a  mely  utóbb  említett  törvény  11.  §-a  alapján  a  m.  kir.  központi ­
  statisztikai  hivatal  kiküldöttje  a  baleseti  jelentést  beterjeszteni  vonakodó ­
  munkaadótól  annak  költségére  a  helyszínén  szerezheti  be  a  balesetre
vonatkozó  adatokat.  A  bejelentés  teljesítésének  ellenőrzésére  belevontam  az
adatgyűjtés  körébe  a  betegsegélyző-pénztárakat  és  a  balesetbiztosító-társaságokat, ­
  a  melyek  minden  tudomásukra  jutott  balesetről  levelezőlapon  fogják ­
  a  statisztikai  hivatalt  értesíteni.  Ezen  értesítéseket  a  nevezett  hivatal
összehasonlítván  az  iparfelügyelők  által'  havonként  beterjesztett  balesetjelentésekkel, ­
  mindazon  munkaadókat,  a  kik  a  baleseti  jelentéseket  beterjeszteni ­
  elmulasztották,  figyelmezteti  ebbeli  kötelességükre,  s  ezen  eljárásról
az  illetékes  iparfelügyelőt  is  értesíti.
Hogy  az  adatgyűjtésnek  ezen  új  módja  a  baleseti  statisztika  teljességének ­
  valóban  hasznára  is  váljon,  elkerülhetetlenül  szükséges,  hogy  az
összes  közreműködő  tényezők  mindjárt  kezdetben  is  a  legnagyobb  erélylyel
törekedjenek  annak  pontos  és  szigorú  megvalósítására.
Felhívom  ennélfogva  iparfelügyelő  urat,  hogy  a  m.  kir.  központi
statisztikai  hivataltól  a  balesetstatisztikai  adatgyűjtés  tárgyában  leendő
.minden  megkeresést  sürgősen  intézzen  el,  a  baleseti  jelentések  beküldésének ­
  határidejére  szigorúan  ügyeljen,  s  különösen  kézdetben  minden  oly  esetben, ­
  a  mikor  a  munkaadónak  jóhiszeműsége  vagy  vétlensége  nem  nyilvánvaló, ­
  a  kihágás!  eljárás  megindítása  iránt  tegye  meg  a  szükséges  lépéseket.
Megjegyzem  még,  hogy  a  balesetbejelentéshez  szükséges  nyomtatványokkal ­
  a  munkaadókat  az  illetékes  iparfelügyelők  fogják  ellátni.  E  nyomtatványok ­
  a  m.  kir.  központi  statisztikai  hivatalnál  lesznek  a  szükséghez
mért  példányszámban  esetről-esetre  beszerzendők;  most  első  Ízben  iparfelügyelő ­
  úr  megfelelő  számú  nyomtatványt  veend  a  m.  kir.  központi
statisztikai  hivataltól,  hogy  azokat  a  kerületébe  tartozó  azon  gyárak  közt,
a  melyeknél  tapasztalás  szerint,  vagy  az  üzem  természeténél  fogva  gyakrabban ­
  fordulnak  elő  balesetek,  oszsza  ki.  .  .  .
.  .  .  Végül  ismételten  figyelmeztetem  iparfelügyelő  urat,  hogy  a  fönt
ismertetett  adatgyűjtéseknek  a  legnagyobb  pontossággal  és  erélylyel  leendő
foganatosítására  kiváló  súlyt  helyezek  s  elvárom  iparfelügyelő  úr  buzgóságától,
  hogy  az  ezen  adatgyűjtésekhez  fűződő  fontos  közgazdasági  érdekek
jelentőségét  teljesen  fölismerve,  azok  sikerét  a  maga  részéről  is  a  leghathatósabban
  igyekszik  előmozdítani.
Az  adatgyűjtés  részletkérdéseit  illetőleg  a  statisztikai  hivatal
maga  látta  el  útbaigazítással  az  iparfelügyelőket;  a  munkaadókat
pedig  az  iparfelügyelők  oktatták  ki  teendőik  iránt.
A  betegsegélyző-pénztárakat  az  adatgyűjtésben  való  közreműködésre ­
  a  statisztikai  hivatalnak  a  következő  körirata  hívta  fel
első  ízben:
M.  kir.  központi  statisztikai  hivatal.
6121.  éln.  szám.
Valamennyi  hazai  betegsegélyző  pénztár  elnökségének.
Hivatkozással  a  m.  kir.  közpotiti  statisztikai  hivatalról  szóló  1897.  évi
XXXV.  t.-cz.  3.  §-a  alapján  a  statisztikai  hivatalnak  az  országgyűlés  elé
terjesztett  1899.  évi  munkatervére  fölhívom  CZimet,  hogy  az  1899.  évi
január  hó  1-től  kezdődőleg  mindazon  esetekben,  mikor  a  betegsegélyzőpénztár
  valamely  tagja  ipari  munkája  közben  megsérültnek  jelentkezik
va gy  jelentetik,  a  alatt  egyelőre  .  .  .  példányszámban  idecsatolt  portómentes ­
  levelezőlapot  megfelelően  kiállítva,  azt  még  a  jelentkezés,  illetőleg
bejelentés  napján  a  m.  kir.  központi  statisztikai  hivatal  czímére  küldje  el.
Ily  levelezőlap  kiállítandó  és  elküldendő  lesz  mindazon  esetekben,
mikor  a  betegsegélyző-pénztár  valamely  tagja  vagy  annak  családja  ipari
munkája  közben  szenvedett  baleset  következtében  szorul  a  pénztár  segítségére, ­
  tehát  mindannyiszor  és  mindazon  sérültekről,  a  kiket  munka  közben, ­
  pl.  egy  állvány  lezuhanása,  a  géppel  való  vigyázatlan  bánásmód,  tűzvész, ­
  robbanás  stb.  által  ér  baleset.  Ipari  vagy  gyári  alkalmazottaknak  nem
munkájuk  közben  s  nem  munkájukkal  kapcsolatban  történt  balesetéről
(pl.  ha  a  munkás  a  gyárból  hazamenet  valamely  kocsi  által  elgázoltatik)
nem  kell  jelentést  küldeni.
Minden  levelezőlapon  ki  kell  tüntetni  a  gyáros  nevét  vagy  a  vállalat
czímét,  a  melynél  a  megsérült  munkás  dolgozott,  a  balesetet  szenvedett
munkás  nevét,  a  baleset  hónapját  és  napját,  továbbá  —  a  betegsegélyzőpénztár
  orvosának  vagy  a  kezelő  orvosnak  nyilatkozata  alapján  —  azt,
hogy  a  munkás  ápolása  előreláthatólag  körülbelül  hány  hetet  fog  igénybe
venni,  s  mely  kórházban  ápoltatik.  Ha  a  munkás  a  baleset  következtében
meghalt,  ez  a  körülmény  is  följegyzendo  lesz  a  levelezőlapra,  a  mely,  mint
töntebb  említettem,  mindig  még  a  jelentkezésnek,  illetve  bejelentésnek  napjan,
  legkésőbb  azonban  —  ha  az  orvos  értesítésére  várni  kell  —  a  következő ­
  napon  adandó  postára.

des  G.-A.  XXXV  ;  1897  unterstellt;  auf  Grund  des  §.  11  dieses  Gesetzes
  kaim  dér  Exmittirte  des  k.  u.  statistischen  Zentralamtes  von  dem
Arbeitsgeber,  dér  die  Einsendung  derUnfallmeldung  verweigert,  die  auf  den
Unfall  bezüglichen  Daten  an  Őrt  und  Stelle  auf  Kosten  desselben  beschaffen.
  Behufs  Kontrolle  dér  Meldungerstattung  habé  ich  die  Krankenkassen
und  die  Unfallversicherungs-Gesellschaften  in  den  Kreis  dér  Datensammlung
  einbezogen,  diese  werden  das  statistische  Amt  von  jedem  zu  ihrer
Kenntnis  gelangten  Unfall  mittels  Postkarte  verstándigen.  Diese  Verstándigungen
  wird  das  genannte  Amt  mit  den  seitens  dér  Gewerbeinspektoren
allmonatlich  eingesendeten  Unfallmeldungen  vergleichen  und  all  jene  Arbeitgeber,
  welche  es  versáumt  habén,  die  Unfallmeldungen  einzureichen,  an
ihre  diesbezügliche  Pflicht  mahnen,  und  von  diesem  Verfahren  auch  den
kompetenten  Gewerbeinspektor  verstándigen.
Damit  diese  neue  Methode  dér  Datensammlung  für  die  Vollstandigkeit
  dér  Unfallstatistik  wirklich  von  Nutzen  sei,  ist  es  unumgánglich  nothwendig,
  dass  die  mitwirkenden  Faktorén  von  allém  Anfang  mit  dér  grössten
Energie  danach  streben,  dass  dieselbe  pünktlich  und  streng  durchgeführt
werde.
Ich  fordere  daher  den  Herrn  Gewerbeinspektor  auf,  jedes  auf  die
unfallstatistische  Datensammlung  bezügliche  Ansuchen  seitens  des  k.  u.
statistischen  Zentralamtes  dringend  zu  erledigen,  auf  den  Termin  dér  Einsendung ­
  dér  Unfallmeldungen  streng  zu  achten,  und  besonders  im  Anfange
in  allén  solchen  Falién,  wo  die  gute  Absicht  oder  die  Schuldlosigkeit  des
Arbeitgebers  nicht  evident  ist,  behufs  Einleitung  des  Übertretungsverfahrens
die  nöthigen  Schritte  zu  thun.
Ich  bemerke  noch,  dass  die  Arbeitgeber  seitens  dér  Gewerbeinspektoren
mit  den  zűr  Unfallsanmeldung  nöthigen  Drucksorten  verseken  werden.
Diese  Drucksorten  sind  von  Fali  zu  Fali  in  dér  angemessenen  Anzahl  von
Exemplaren  vöm  k.  u.  statistischen  Zentralamt  zu  beziehen.;  jetzt  zum  erstenmal
  erhalt  dér  Herr  Gewerbeinspektor  yom  k.  u.  statistischen  Zentralamt ­
  eine  entspreohende  Menge  von  Drucksorten,  um  dieselben  in  Ihrem
Bezirke  an  diejenigen  Fabriken,  in  welchen  erfahrungsgemáss  oder  nach  dér
Natúr  des  Betriebes  öfter  Unfálie  vorkommen,  zu  vertheilen.
Schliesslich  mache  ich  den  Herrn  Gewerbeinspektor  wiederholt  darauf
  aufmerksam,  dass  ich  auf  die  mit  dér  grössten  Pünktlichkeit  und
Energie  zu  erfolgende  Durchführung  dér  oben  besprochenen  Datensammlung
ein  besonderes  Gewicht  lege,  und  ich  gewártige  es  vöm  Sacheifer  des  Herrn
Gewerbeinspektors,  dass  Sie  in  vóllkommener  Erkenntnis  dér  Bedeutung  dér
an  diese  Datensammlung  geknüpften  wichtigen  wirtschaftlichen  Interessen,
ihr  Gelingen  auch  Ihrerseits  wirksamst  zu  fördern  bestrebt  sein  werden.
Bezüglich  dér  Detailfragen  dér  Datensammlung  hat  das  statistische ­
  Amt  selbst  die  Gewerbeinspektoren  mit  Instruktionen  verseken ­
  ;  die  Arbeitgeber  aber  wurden  durch  die  Gewerbeinspektoren ­
  in  ihren  Agenden  unterwiesen.
Die  Krankenkassen  wurden  zűr  Mitwirkung  bei  dér  Datensammlung ­
  zum  erstenmal  mittels  folgenden  Zirkulars  des  statistischen
Amtes  aufgefordert;
K.  ung.  statistisches  Zentralamt.
Prás.-Zahl  6121.
An  die  Vorstánde  sámmtlicher  heimischer  Krankenkassen.
Mit  Berufung  auf  das  auf  Grund  des  §.  3  des  G.-A.  XXXV  vöm  Jahre
1897  über  das  k.  u.  statistische  Zentralamt  dem  Reichstage  vorgelegte
auf  das  Jahr  1899  bezügliche  Arbeitsprogramm  des  statistischen  Zentralamtes ­
  fordere  ich  Adressaten  auf,  vöm  1.  Jármer  1899  angefangen  in  allén
Fallen,  da  ein  Mitglied,  dér  Krankenkasse  bei  seiner  gewerblichen  Arbeit
sich  als  verletzt  meldet  oder  gemeldet  wird,  die  unter  j.  vorláuflg  in  ...  .
Exemplaren  beigeschlossene  portofreie  Postkarte  entsprechend  ausgefüllt,
noch  am  Tagé  dér  Anmeldtmg  an  die  Adresse  des  k.  u.  statistischen  Zentralamtes ­
  einzusenden.
Solche  Postkarfen  sind  auszufertigen  und  einzusenden  in  all  den
Falién,  wenn  cin  Mitglied  dér  Krankenkasse  oder  dessen  Familie  zufolge
eines  wáhrend  seiner  Berufsarbeit  erlittenen  Unfalles  auf  die  Unterstützung
dér  Kasse  angewiessen  ist,  alsó  in  allén.  Falién  und  über  all  jene  Verletzten,
  welche  wáhrend  ihrer  Arbeit,  z.  B.  durch  den  Einsturz  eines  Gerüstes,
unvorsichtiges  Hantieren  mit  Maschinen,  Feuersbrunst,  Explosion  u.  s.  w.
von  einem  Unfall  betroffen  werden.  Ueber  solche  Verletzungen  von  industriellen
  oder  Fabriks-Angestellten,  welche  sie  nicht  wáhrend  dér  Berufsarbeit ­
  und  nicht  infoige  dieser  Arbeit  erlitten  habén,  (z.  B.  wenn  dér
Arbeiter  aus  dér  Fabrik  heimkehrend  von  einem  Wagen  überfahren  wird)
ist  keine  Meldung  einzusenden.
Auf  jeder  Postkarte  ist  anzugeben:  dér  Namen  des  Fabrikanten,
beziehungsweise  die  Firma  dér  Unternehmung,  bei  welcher  dér  verletzte
Arbeiter  gearbeitet  hat,  dér  Namen  des  Arbeiters,  welcher  den  Unfall  erlitten,
Monat  und  Tag  des  Unfalls,  ferner  auf  Grund  dér  Erklarung  des  Arztes  dér
Krankenkasse  oder  des  behandelnden  Arztes  :•  ungefáhr  wie  viel  Wochen
die  Pflege  des  Kranken  voraussichtlich  in  Anspruoh  nehmen  wird  und  in
welchem  Spital  er  gepflegt  wird.  Wenn  dér  Arbeiter  zuíolge  des  Unfalles
gestorben  ist,  ist  auch  dieser  Umstand  auf  dér  Postkarte  anzugeben,  und
diese  ist,  wie  bereits  oben  erwáhnt,  noch  am  Meldungstage,  spátestens
aber,  wenn  auf  die  Verstandigung  seitens  des  Arztes  gewarfet  werden
muss,  am  náchstfolgenden  Tagé  auf  die  Post  zu  gébén.

2*