62* 
egészen mellőzendő volna, mintsem hogy ily tökéletlen állapotában tartassék 
fenn. Egyúttal meg kell említenem, hogy a több munka, a melyet a beteg- 
segélyző pénztárak statisztikájának az eddiginél helyesebb módon való 
szerkesztése okozni fog, részben ellensülyoztatik az által, hogy a betegségi 
statisztikában az egyes betegségeknek a foglalkozásokkal való combinatiója 
ezúttal egészen mellőzendő volna. A betegségi statisztikának foglalkozások 
szerint való részletezése ugyanis csak azon esetben lehet tanulságos, ha 
egyúttal a taglétszámot és pedig nem csupán az évvégi, hanem az átlagos 
taglétszámot is az egyes foglalkozások szerint részletezve tudjuk kimutatni. 
Mert mit használna annak ismerete, hogy hány asztalos, hány lakatos stb. 
betegedett meg himlőben, hagymázban vagy egyéb betegségekben, ha nem 
tudjuk, hogy a pénztárakban összesen hányán voltak ily foglalkozású 
tagok, a kiknek számával a betegek és meghaltak számát szembeállíthatnék. 
A tagok számának foglalkozások szerint való részletezése azonban ez idő 
szerint két akadályba ütközik: először a tagok foglalkozása a tagsági 
könyvekben vagy törzslapokon a különböző pénztáraknál nem vezettetik 
azzal a szabatossággal s különösen nem oly egyöntetű felfogással, hogy 
ez alapon statisztikát készíteni lehetne, másodszor pedig, miután a pénz 
tárak ez idén nem kaptak az iránt utasítást, hogy a taglétszámot foglal 
kozások szerint is össze kell állitaniok, kezelési rendszerüket sem alkalmazták 
ezen feladathoz s ennek következtében a tagok számának foglalkozások 
szerint való kimutatásé most igen nagy nehézségekbe s a czélt túlhaladó 
költségekbe kerülne. Ahhoz tehát, hogy a betegsegélyző pénztárak statisz 
tikáját foglalkozások szerint szervezhessük, két előfeltételre van szükség : 
először az összes pénztárakhoz egy általánosan irányadó útmutatás bocsá 
tandó ki, a mely a pénztárak által szem előtt tartandó lesz, a tagok foglal 
kozásának bejegyzésénél, másodszor megállapítandó azon legczélszerűbb 
kezelési rendszer, mely a tagsági és betegségi statisztikának foglalkozási 
alapra fektetését aránylag legkisebb fáradtsággal és költséggel teszi lehetővé. 
Önként értendő, hogy az adatoknak foglalkozások szerinti részletezése az 
említett útmutatásokat tartalmazó rendeletek kibocsátását követő évtől kezdve 
lesz: csak kívánható. A mi a foglalkozások egyöntetű nyilvántartására vonat 
kozó utasítást illeti, azt az országos statisztikai hivatal saját hatáskörében el 
fogja készíthetni, a statisztika érdekeivel összhangzatos legczélszerűbb keze 
lési rendszer megállapítása érdekében azonban úgy a nagyobb, mint a kisebb 
pénztárak részvételével szaktanácskozásokra volna szükség, a melyek még 
ez év folyamán az országos statisztikai hivatalban volnának megtartandók. 
A szaktanáoskozások, a melyek összehívásához Nagyméltóságod kegyes 
felhatalmazását kérem, egyúttal a betegsegélyző pénztárak statisztikájának 
fejlesztésére vonatkozó egyéb kérdésekkel is foglalkozhatnának, igy különösen 
azzal is, hogy mily módon lehetne a pénztárak pénzügyi eredményeiben 
úgy a bevételeknél, mint a kiadásoknál a kötelezett és az önként belépő 
tagokat megkülönböztetni, hogy így megoldható legyen azon igen fontos 
kérdés, hogy az önkéntes tagok mennyire terhelik meg a pénztárakat. A szak 
tanácskozás kiterjeszkedhetnek továbbá arra a kérdésre is, hogy mi módon 
lehetne a betegsegélyző pénztárak keretében az ipari munkabérek statisz 
tikáját megvalósítani, a különböző iparágak segédmunkásai által hely nélkül 
töltött napok számát kideríteni, esetleg miként lehetne' a betegsegélyző 
pénztárakat a munkásstatisztika egyéb feladatainak (munkások lakásviszonyai, 
munkabeszüntetések, munkásbalesetek stb.) megoldásánál is felhasználni. 
A mi a betegsegélyző pénztárak statisztikájának költségeit illeti, erre 
nézve van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy az idézett 2123/eln. sz. 
magas rendelet értelmében a betegsegélyző pénztárak statisztikájának össze 
állítása a folyó évi költségvetés keretében hajtandó végre, a mi akadály 
nélkül meg is történhetik azon esetben, ha a betegsegélyző pénztárak statisz 
tikája egyelőre csak oly mérvben léptettetik életbe, a mely mérvben azt ez 
alkalommal tisztelettel javasolni bátorkodom. A betegsegélyző pénztárak 
statisztikájának a tartandó szaktanácskozások alapján leendő mindennemű 
továbbfejlesztése azonban, különösen pedig a tagsági és betegségi statisztiká 
nak foglalkozások szerint való részletezése, igen jelentékeny költségtöbbletet 
fog okozni, a melynek közelebbi mérvét csak akkor fogom kiszámíthatni, 
ha a szaktanácskozások alapján a részletes tervek és végrehajtási módoza 
tok meg fognak állapíttatni. Már előre jelezhetem azonban, hogy a meg 
bízható és részletes statisztika érdekében valószínűleg statisztikai lapok 
alkalmazása fog a legczélszerűbb módszernek mutatkozni, melyek minden 
egyes pénztári tagról lesznek kiállitandók s igy nagy tömegüknél fogva 
jelentékeny s a pénztárakra alig hárítható nyomatási költségekbe fognak 
kerülni s központi feldolgozásuk is okvetlenül sok költséget fog Okozni. 
Ha azonban a munkásstatisztikát rendszeresíteni kívánjuk, önként érthető, 
hogy a vele járó költségektől sem lehet elzárkóznunk. 
Az előadottak alapján odaterjed tiszteletteljes kérelmem, hogy a 
betegsegélyző pénztárak statisztikájának a fentebbi 1—5. pontok alatt 
vázolt elvek szerint való módosításához hozzájárulni s a •/. alatt ide 
mellékelt s ezen elveknek megfelelő statisztikai felvételi tábláknak sürgős 
eine ganz bedeűtende Arbeitsleistung erfordert, sozusagen ganz wertlos ist, 
und daher, wenn sie nicht verbessert wird, lieber ganz fallen zu lassen 
wáre, als in einem solchen unvollkommenen Zustand erhalten zu werden. 
Zugleich rauss ich erwahnen, dass die Mehrarbeit, welche dadurch ver- 
ursacht wird, dass die Statistik dér Krankenkassen in richtigerer Weise als 
bisher verfasst würde, zum Theil dadurch aufgewogen wird, dass in dér 
Morbilitáts-Statistik die Kombination dér einzelnen Krankheiten mit den 
Bescháftigungen diesmal ganz wegzufallen hat. Die Spezifizirung dér 
Morbilitáts-Statistik nach Bescháftigungen kann námlich nur in dem Falle 
instruktiv sein, wenn zugleich dér Mitgliederstand und zwar nicht nur dér 
am Ende des Jahres, sondern auch dér durchschnittliche nach den einzelnen 
Bescháftigungen speziflzirt ausgewiesen werden kann. Denn was nűtzte es 
zu wissen, wie viel Tischler, Schlosser u. s. w. an Blattern, Typhus oder 
an anderen Krankheiten erkrankt sind, wenn mán nicht weiss, wie viel 
Mitglieder solcher Bescháftigung zusammen in den Kassen waren, dass ihre 
Zahl dér Zahl dér Erkrankten und Verstorbenen entgegengestellt werden 
könne. Die Spezifizirung dér Mitgliederzahl nach Beseháftigungen stösst 
aber derzeit auf zwei Hindernisse: erstens wird die Bescháftigung dér 
Mitglieder in den Mitgliedbüchern oder auf den Stammbláttern bei den 
verschiedenen Kassen nicht mit solcher Genauigkeit, und besonders nicht 
mit solcher einheitlicher Auffassung geführt, dass auf dieser Grundlage die 
Statistik angefertigt werden könnte, zweitens aber habén die Kassen, da sie 
heuer keine Anweisung erhielten, den Mitgliederstand auch nach Bescháf- ■ 
tigungen zusammenzustellen, ihr Administrations-System dieser Aufgabe nicht 
angepasst und demzufolge stiesse jetzt dér Ausweis dér Mitgliederzahl nach 
Bescháftigungen auf sehr grosse Schwierigkeiten und würde über den 
Zweck hinausgehende Kosten verursachen. Um alsó die Statistik dér 
Krankenkassen nach Bescháftigungen zu organisiren, bedarf es zweier Vor- 
bedingungen ; erstens ist an sámmtliche Krankenkassen eine allgemein maass- 
gebende Instruktion zu erlassen, welche seitens dér Kassen bei dér Ein- 
tragung dér Bescháftigung dér Mitglieder vor Augen zu haltén ist, zweitens- 
ist dasjenige zweekmássigste Manipulirungs-System festzustellen, welches es 
bei dér verháltnismássig kleinsten Mühewaltung und Kosten ermöglicht, 
die Mitglieds- und Morbilitáts-Statistik auf die Basis dér Bescháftigungen 
zu légén. Selbstverstándlich kann die Spezifizirung dér Daten nach Bescháf 
tigungen nur von dem auf die Ausgabe dér die erwáhnten Anweisungen ent- 
haltenden Verordnungen folgenden Jahre an gefordert werden. Was die auf 
die einheitliche Evidenzhaltung dér Bescháftigungen bezügliche Instruktion 
betrifft, wird das statistische Landesamt dieselbe im eigenen Wirkungskreis 
anfertigen können, im Interessé dér Feststellung des mit den Aníorderungen 
dér Statistik harmonirenden zweekmássigsten Manipulations-Systems aber 
bedürfte es Fachberathungen bei Theilnahme sowohl dér grösseren, als dér 
kleineren Kassen, diese wáren noch im Laufe dieses Jahres im statistischen 
Landesamte abzuhalten. 
Die Fachberathungen, zu dérén Einberufung ich von Ew. Exzellenz 
die gütige Ermáchtigung erbitte, würden sich zugleich auch mit anderem 
auf die Entwickelung dér Statistik dér Krankenkassen bezüglichen Fragen 
bescháftigen, so auch damit, auf welche Weise in den finanziellen Ergeb- 
nissen dér Kassen sowohl bei den Einnahmen, als auch bei den Ausgaben 
die eintrittspflichtigen und die freiwillig eintretenden Mitglieder zu unter- 
scheiden wáren, damit so die sehr wichtige Frage gelöst werden könnte, 
in welohem Maasse die freiwilligen Mitglieder die Kassen belasten. Die 
Enquéte könnte ferner auch auf die Frage eingehen, auf welche Weise 
die Statistik dér gewerblichen Arbeitslöhne im Rahmen dér Krankenkassen 
zu verwirklichen, und die Zahl dér durch die Hilfsarbeiter dér verschiedenen 
Industriezweige vazirend verbrachten Tagé festzustellen wáre, eventuell wie 
mán die Krankenkassen auch bei dér Lösung sonstiger Aufgaben dér 
Arbeiter-Statistik (Wohnungsverháltnisse dér Arbeiter, Strike, Arbeiter- 
unfálle u. s. w.) in Anspruch nehmen könnte. 
Was die Kosten dér Statistik dér Krankenkassen anbelangt, beehre 
ich mich ergebenst zu melden, dass im Sinne dér zitirten hohen Verordnung 
Prás.-Zahl 2123, die Zusammenstellung dér Statistik dér Krankenkassen im 
Rahmen des diesjáhrigen Budgets durchzuführen ist, was in dem Falle auch 
anstandslos erfolgen kann, wenn die Statistik dér Krankenkassen vorláufig 
nur in dem Maasse ins Leben treten wird, in welchern ich bei dieser 
Gelegenheit es vorzuschlagen mich beehre. Die Weiterentwickelung dér 
Statistik dér Krankenkassen auf Grund dér abzuhaltenden Fachberathungen, 
besonders die Spezifizirung dér Mitglieder- und Morbilitáts-Statistik nach 
Bescháftigungen wird aber ein bedeutendes Plus an Kosten verursachen, 
dessen Maass ich nur dann werde náher berechnen können, wenn auf 
Grundlage dér Fachberathungen die Detailpláne und Durchführungs-Moda- 
litáten festgestellt sein werden. Ich kann aber schon im vorhinein andeuten, 
dass sich im Interessé dér eingehenden und verlásslichen Statistik wahr- 
scheinlich die Anwendung von statistischen Záhlkarten als die zweekmássigste 
Methode erweisen wird, welche über jedes einzelne Kassenmitglied auszu- 
fertigen sein werden, und so zufolge ihrer grossen Masse bedeűtende 
Druckkosten verursachen, die den Kassen kaum aufgebürdet werden könnten ; 
auch ihre zentrale Aufarbeitung wird unbedingt mit grossen Auslagen ver- 
bunden sein. Wenn wir aber die Arbeiter-Statistik systemisiren wollen, 
können wir selbstverstándlich uns auch vor den damit verbundenen Kosten 
nicht verschliessen. 
Auf Grund des Gesagten geht meine ergebene Bitté dahin, geruhen 
die Modifizirung dér Statistik dér Krankenkassen nach den, in den obigen 
Punkten 1—5 angedeuteten Grundsátzen zu genehmigen, und das statistische 
Landesamt gütigst zu bevollmachtigen, dass es die hier untem-/. beigelegten,