60*
A 77.524/1891 számú rendelethez képest egybeállitott pénztári számadás
és mérleg pedig ezen rendelet 46. §-ában előirt módon ugyan, de
nem egy, hanem két-két példányban mutatandó be az illetékes elsőfokú
iparhatóságnak, a mely azután azoknak hozzám való felterjesztése iránt
intézkedik.
A statisztikai kimutatásoknak közvetlenül, az orsz. statisztikai hivatalhoz
való felterjesztését az adatok gyorsabb feldolgozhatása végett tartottam
elrendelendőnek; a pénztári számadásnak és mérlegnek két példányban
való felterjesztése pedig oly czélból vált szükségessé, mert azoknak egy
felülvizsgált és esetleg helyesbített példánya általam az orsz. statisztikai
hivatalnak fog megküldetni, még a másik példányt saját használatomra
visszatartom.
Budapest, 1894. évi augusztus hó 10-én.
Lukács s. k.
A statisztikai hivatal e rendelet következtében nyert új munkakörét
tüzetes tanulmány tárgyává tette s a betegsegélyző pénztárakban
látván a szervezésre váró munkás statisztikának viszonyainkhoz
képest legjobb adatszolgáltatóit, javaslatokat készített a
betegsegélyző pénztárak statisztikájának módosítása, illetőleg tovább
fejlesztése iránt.
Ennek a reformtörekvésnek első megnyilatkozása és általában
a reformnak alapgondolata a hivatalnak a következő felterjesztésében
foglaltatik;
Orsz. m. kir. statisztikai hivatal.
40.
1895. eln. sz.
Nagyméltóságú Lukács Béla kereskedelemügyi minister úrnak.
Az országos m. kir. statisztikai hivatal Nagyméltóságodnak múlt évi
augusztus hó 10-én 2.123/eln. sz. a. kelt és a statisztikai hivatallal rövid
utón közölt magas elhatározásával a betegsegélyző pénztárak statisztikájának
feldolgozásával bízatván meg, az egyidejűleg a II. fokú iparhatóságokhoz
kibocsátott körrendelet értelmében a pénztárak a statisztikai kimutatásokat
ezentúl közvetlenül a statisztikai hivatalhoz és pedig minden évről
a következő évi márczius hó végéig lesznek kötelesek beküldeni.
Időközben beható tanulmányozás tárgyává tevén a betegsegélyző pénz- ’
tárak statisztikájának készítésére vonatkozólag fennálló 1893. évi 28.856
sz. rendeletet, az abban megállapított statisztikai kimutatásoknak több irányban
leendő módosítását vélném szükségesnek, mire nézve oly kéréssel
vagyok bátor tiszteletteljes javaslataimat Nagyméltóságodhoz felterjeszteni,
hogy tekintettel arra, miszerint a statisztikai kimutatások a betegsegélyző
pénztárak által, márczius végéig lesznek beterjesztendők, nagybecsű elhatározását
az országos statisztikai hivatallal oly időben közölni kegyeskedjék,
hogy a szükséges intézkedések még e hó folyamán kibocsáthatók legyenek.
Az 1893. évi 28.856 sz. magas rendeletben megállapított statisztikai
adatszolgáltatással szemben a következő kiegészitéseket, illetőleg módosításokat
vagyok bátor tisztelettel javaslatba hozni:
1. Kibővitendőnek vélem a statisztikai adatgyűjtést mindenekelőtt
bizonyos általános érdekű kérdésekkel, a melyek a pénztárak szervezetére,
különösen az alapszabályilag megállapított járulékokra és a segélyezés mérvére
vonatkoznának, hogy a különböző szervezetű, a járulékokra, a segélyezésre
nézve eltérő szabályzatú pénztárak pénzügyi eredményei egymással
összehasonlíthatók s ez által a különböző szervezetek és szabályzatok életre
valósága, gyakorlati megfelelősége statisztikailag tanulmányozható legyen.
2. A tagsági statisztikára vonatkozó adatok is kiegészitendők volnának,
első sorban oly irányban, hogy ne csupán az évvégi taglétszámot
ismerjük meg, hanem egyúttal az évi átlagos taglétszámot is megállapíthassuk,
mert- az egész évi átlagos taglétszám ismerete nélkül a betegségi
statisztikának nagy fáradsággal összeállított adatai nem használhatók. A betegségi
statisztikában ugyanis — és ez a halálozási statisztikára is áll —
maguk az abszolút számok teljesen értéktelenek, ha az előfordult betegedéseket
és halálozásokat nem vethetjük egybe a tagok összes számával, a
kik között a betegségi és halálozási esetek előfordultak. Pusztán az éwégi
taglétszám a betegsegélyző pénztárak tagjainak számában tapasztalható
rendkívüli hullámzásoknál fogva ezen összehasonlításra egyáltalában nem
alkalmas, annyival is inkább nem, minthogy a taglétszám a téli hónapokban,
tehát az év végén is tudvalevőleg rendszerint sokkal alacsonyabb
szokott lenni, mint az év legnagyobb részében. Az évi átlagos taglétszám
megállapítására a legegyszerűbb s a pénztárakra nézve is legkönnyebb
mód a taglétszámot havonként kideríteni s a havi adatokból évi átlagot
készíteni.
Die im Sinne dér Verordnung Zahl 77.524/1891 zusammengestellte
Kassenrechnung und Bilanz aber ist zwar auf die in § 46 dieser Verordnung
vorgeschriebene Weise, jedoch nicht in einem, sondern in zwei
Exemplaren dér kompetenten Gewerbebehörde I. Instanz vorzulegen,
welche sodann dieselben mir unterbreitet.
lm Interessé dér rascheren Aufarbeitung dér Daten habé ich verfügt,
dass dieselben unmittelbar an das statistische Landesarat geleitet, werden,
die Unterbreitung dér Kassenrechnung und Bilanz in zwei Exemplaren hat
sich zu dem Zwecke als nothwendig erwiesen, weil das eine revidirte und
eventuell berichtigte Exemplar durch mich an das statistische Landesamt
gesendet, wáhrend das andere Exemplar zu meinem eigenen Gebrauche
zurückbehalten wird.
Budapest, am 10. August 1894.
Lukács m. p.
Das statistische Amt machte diesen seinen neuen, durch
diese Verordnung ihm zugewiesenen Wirkungskreis zum Gegenstand
eingehender Studien, und da es die unter unsern Verháltnissen
besten Datenlieferer dér dér Organisation harrenden Arbeiterstatistik
in den Krankenkassen erblickte, machte es Vorschláge
bezüglich dér Modifizirung, beziehungsweise dér Weiterentwicklung
dér Statistik dér Krankenkassen.
Die erste Offenbarung dieser Reformbestrebungen, sowie überhaupt
dér Grundgedanke dér Reform ist in folgender Unterbreitung
des Amtes enthalten :
Kön. ung. statistisches Landesamt.
40.
1895. Praes. Z.
An Se. Excellenz den Herrn Handelsminister Béla v. Lukács.
Das k. ung. statistische Landesamt wurde durch die dem Amte brevi
manu mitgetheilte hohe Entscheidung Ew. Excellenz vöm 10. August des
vorigen Jahres, Praes.-Zahl 2.123 mit dér Aufarbeitung dér Statistik dér
Krankenkassen betraut, im Sinne dér gleichzeitig an die Gewerbebehörden
II. Instanz erlassenen Verordnung sind die Kassen verpflichtet, die statistischen
Ausweise künftighin direkt an das statistische Amt einzusenden,
und zwar von jedem Jahre bis Ende Marz des náchstfolgenden Jahres.
Mittlerweile habé ich die bezüglich dér Anfertigung dér Statistik dér
Krankenkassen bestehende Verordnung Zahl 28.856 vöm Jahre 1895 zum
Gegenstand eingehenden Studiums gemacht und erachte es für nöthig, dass
die dórt festgestellten statistischen Ausweise nach mehreren Richtungen hin
modiflzirt werden ; diesbezüglich erlaube ich mir meine ergebensten Vorschláge
Ew. Excellenz mit dér Bitté zu unterbreiten, geruhen mit Rücksicht
darauf, dass die statistischen Ausweise. seitens dér Krankenkassen bis
Ende Márz einzureichen sind, Ihre hoohgeschatzte Entscheidung dem
statistische Landesamt zu solcher Zeit mitzutheilen, dass die erforderlichen
Verfügungen noch im Laufe dieses Monates erlassen werden können.
Gegenüber dér in dér hohen Verordnung vöm Jahre 1893, Zahl
28.856 festgestellten statistischen Datenlieferung erlaube ich mir folgende
Ergánzungen, beziehungsweise Modiflkationen ergebenst in Vorschlag zu
bringen;
1. Ich erachte es vor allém für nothwendig, dass die statistische
Datensammlung mit gewissen Fragen von allgemeinem Interessé erweitert
werde, welche sich auf die Organisation dér Kassen, vornehmlich auf die
statutenmássig festgestellten Beitrage und auf das Ausmaass dér Unterstützung
beziehen würden, dass die flnanziellen Ergebnisse dér Kassen von
verschiedener Organisation und von hinsichtlich dér Beitrage und Unterstützungen
abweichenden Normen miteinander verglichen werden können,
damit die Lebensfáhigkeit und praktische Verwendbarkeit dér verschiedenen
Organisationen und Normen statistisch studirt werden könne.
2. Audi die auf die Mitgliederstatistik bezüglichen Daten waren zu
ergánzen, in erster Reihe in dér Richtung, dass wir den Mitgliederstand
nicht nur am Ende des Jahres kennen lemen, sondern auch den Jahresdurchschnitt
des Mitgliederstandes feststellen können, denn ohne Kenntnis
des Jahresdurchschnittes des Mitgliederstandes können die mit grosser Mühewaltung
zusammengestellten Daten dér Krankenstatistik nicht benützt werden.
In dér Morbilitáts-Statistik namlich — und dies gilt auch für die
Mortalitats-Statistik — sind die absoluíen Zahlen ganz wertlos, wenn wir
die vorgekommenen Erkrankungen und Sterbefálle nicht mit dér Gesammtzahl
dér Mitglieder vergleichen können, unter denen die Krankheits- und
Sterbefálle vorgekommen sind. Dér Mitgliederstand am Jahresende ist für sich
alléin zufolge dér ausserordentlichen Fluktuationen in dér Mitgliederzahl
dér Krankenkassen für diese Vergleichung ganz und gar nicht geeignet,
umsoweniger, da dér Mitgliederstand in den Wintermonaten, alsó auch zu
Ende des Jahres bekanntermaassen gewöhnlich viel niedriger zu sein pflegt,
als im grössten Theile des Jahres. Dér einfachste und auch für die Kassen
leichteste Modus dér Feststellung des Jahresdurchschnittes des Mitgliederstandes
ist, den Mitgliederstand monatlich zu bestimmen und aus den
Monatsdaten den Jahresdurchschnitt zü berechnen.