Das Baugewerbe in der Volks-, Berufs- und Betriebszählung von 1925

Bibliographic data

Monograph

Identifikator:: 1847422136

URN:: urn:nbn:de:zbw-retromon-250625

Document type:: Monograph

Title:: Das Baugewerbe in der Volks-, Berufs- und Betriebszählung von 1925

Place of publication:: Berlin

Publisher:: Deutscher Baugewerksbund (N. Bernhard)

Year of publication:: 1930

Scope:: 183 Seiten; graphische Darstellungen

Digitisation:: 2022

Collection:: Economics Books

Usage license:: Get license information via the feedback formular.

Chapter

Document type:: Monograph

Structure type:: Chapter

Title:: II. Umfang und betriebliche Struktur des Baugewerbes und der Baunebengewerbe.

Collection:: Economics Books

31* az ilyen időszaki üzemű gyárak teljes erővel dolgoznak, a mikor is azután pótkérdőívek útján gyüjtettek be tőlük a munkássze mélyzetre és munkásbérekre vonatkozó adatok. Átlagos munkás létszámot, átlagos munkabéreket, stb. a kérdőív nem vett fel kér dései közé ; statisztikai adatszolgáltatásra készebb s abban jobban gyakorlott közönségre volna szükség, hogy ily kérdésekre adott válaszok még ha bármily terjedelmes utasítás magyarázná is meg az átlag kiszámításának módját — a további kombináczióknak megbízható anyagául szolgálhassanak. A munkaidő kérdései ismét külön csoportot képeznek, a követ kező említésre méltóbb kérdésekkel: A gyár egész éven át üzem ben van-e ? Ha nem, az év mely hónapjában szünetel az üzem ? A megelőző év folyamán a gyár hány munkanapon át dolgozott ? Hány órakor kezdődik és hány órakor végződik a munkaidő nyá ron és télen ; mikor kezdődnek és meddig tartanak a reggeli, déli és délutáni szünetek ? Üzemben van-e a gyár éjjel s ha igen, az évnek mely részében, vagy a termelésnek mely szakában ? Napon kint hány órakor váltják fel az éjjeli munkásokat? Az éjjeli mun kából nappalira való áttérésnél vagy megfordítva, hány órát dol gozik a munkás ? Mennyi a napi munkaideje a tanonczoknak, a 12 évnél fiatalabb s az ezen életkoron tül levő férfi és női mun kásoknak ? A munkabéreket tudakoló kérdések képezik a kérdőív ötödik csoportját, a következő fontosabb részletekkel: Mennyi évi fizetése \an a tisztviselőknek együttvéve; hány tisztviselő kapott évi 2400 koronánál kevesebb fizetést ; mennyi a művezetőknek összes évi illetménye ? Mikor történik a munkások kifizetése ; hányán fizettet nek a gyári munkások közül napibér, hányán szakmány vagy darabbér szerint; napszámosoknak az év melyik hónapjában vagy időszakában fizetnek legtöbb bért ? A gyári munkások, tanonczok és napszámosok munkabéreit ismét az 1899. évi február hó 25-én történt fizetési napra vonat koztatva tudakolja a kérdőív, ugyanabból aZ okból, a miért fön tebb a munkásszemélyzet létszámát erről a napról Kérdezi s ez a dátum természetesen a munkabérekre vonatkozólag is magával hozza azokat a kiigazításra váró hiányokat, a melyeket föntebb a munkásszemélyzetre nézve mondottunk. Még egyéb okok is vol tak, a melyek a munkabéreknél az ezen napról bevallott adatok nak gondos megrostálását és helyesbítését kívánták. Állandó üzemű gyáraknál is előfordul, hogy egyes munkások vagy egész munkás csoportok valamely akkordmunkán hosszabb ideig dolgozván, az egyik vagy másik fizetési napon csak előleget, rendes heti keres ményüknél kisebb összeget vesznek fel; viszont megtörténhetik az ís, hogy éppen azon a fizetési napon, a melyről az adatok gyüj- tetnek, a már befejezett munka után még járó egész illetményüket megkapják, többet, mint a mennyit heti keresményük rendes körül mények között kitenne. Erre a körülményre ugyan a kérdőív külön rn- 6 r ^ eztette a gyárosokat s meg is kívánta, hogy a bérfizetésnél e o oi ulo ilyen icndellenességeket a kérdőíven külön említsék fel; az adatok megjavítása s a normális bérek beállítása még igy * S nehézséget okozott. Ugyanily hibaforrást képezett az, hogy gyárban a munkabéreket nem külön fizetik minden egyes mun ásnak, hanem az egyes munka- és csoportvezetőknek, a kik aztan maguk egyezség szerint — osztják szét a kezükhöz kapott összeget a csoportjukban dolgozó munkások között. A kérdőív itt is megkívánja, hogy a gyáros a munkások meghallgatásával álla pítsa meg, hogy mindegyik munkásra külön-külön mennyi jut a tosztásra kerülő összegből, de égészen pontos adatok nyerhetését megnehezíti az elszámolásnak az a komplikáltsága, a mely a munka vezető és munkás között rendszerint fenforog, az utóbbi gyakran élelmét, lakását, esetleg ruházatát is az előbbitől nyervén. A kérdőív a heti.munkabéreket tudakolja; ott tehát, a hol esetleg kélhetenkint, havonkint, vagy talán még nagyobb idő közökben történik a kifizetés (ilyen gyárak különben kisebb szám ban fordulnak elő), ott a bérlajstromban foglalt béreket előbb heti bérekre kellett átszámítani. A munkabéreket a munkások következő öt kategóriája sze- rint • a J mesterek, képzett munkások; b) közönséges gyári mun- oben erwáhnte Frage will alsó den Zeitpunkt erforschen, da solche Fabriken von periodischem Betriebe mit voller Kraft arbeiten, wo dann die auf das Arbeiterpersonal und auf die Arbeitslöhne bezüg- lichen Daten von ihnen mittels Ergánzungs-Fragebogen erhoben wurden. Eine Durchschnittzahl dér Arbeiter und durchschnittliche Arbeitslöhne hat dér Fragebogen unter seine Fragen nicht auf- genommen; es bedürfte eines zűr statistischen Datenlieferung will- fáhrigeren und darin besser geübten Publikums, damit die auf solche Fragen ertheilten Antworten — wie umfangreich immer die Instruk- tion ware, welche den Alodus dér Berechnung des Durchschnittes erklárt, — als verlasslicbes Matéria! für weitere Kombinationen dienen könnten. Die Fragen nach dér Arbeitszeit bilden wieder eine besondere Gruppé mit folgenden erwáhnenswerteren Fragen : Steht die Fabrik das ganze Jahr hindurch im Betrieb ? Wenn nicht, in welchen Aionaten des Jahres pausirt dér Betrieb ? Ah wieviel Arbeitstagen arbeitete die Fabrik im Verlaufe des Vorjahres ? Um wie viel Uhr beginnt die Arbeitszeit im Sommer und im Winter und um wie viel Uhr hört sie auf; wann beginnen die Frühstücks-, Mittags- und Nachmittagspausen ? Ist die Fabrik des Nachts im Betrieb, und wenn ja, in welchem Theile des Jahres oder in welchem Abschnitte dér Produktion ? Um wie viel Uhr werden die Nachtarbeiter taglich abgelöst? Wie viel Stunden láng arbeitet dér Arbeiter beim Übergang von dér Nachtarbeit zűr Tagarbeit odcr umgekehrt? Wie viel betrágt die tágliche Arbeitszeit bei den Lehrlingen, bei den weniger als 12 Jahre altén und bei den über diesem Lebens- alter befindlichen mánnlichen und weiblichen Arbeitern ? Die Fragen, welche die , Arbeitslöhne erkunden, bilden die fünfte Gruppé des Fragebogens, mit folgenden wichtigeren Details : Wie viel Jahresgehalt habén die Beamten zusammengenommen; wie viele Beamten erhielten weniger als jáhrlich .2400 Kronen Gehalt; wie viel betragen die gesammten Jahresbezüge dér Werk- führer ? Wann erfolgt die Bezahlung dér Arbeiter; wie viele von den Fabriksarbeitern werden nach Taglohn, wie viele nach Akkord oder' Stücklohn gezahlt; in welchem Monate oder Abschnitte des Jahres erhalten die Taglöhner den höchsten Lohn? Die Arbeitslöhne dér Fabriksarbeiter, Lehrlinge und Taglöhner erkundet dér Fragebogen wieder mit Beziehung auf den am 25. Feber 1899 fálligen Zahltag, aus demselben Grunde, aus welchem weiter oben nach dem Stand des Arbeiterpersonales an diesem Tagé gefragt wurde, und dieses Dátum bringt natürlich auch bezüglich dér Arbeitslöhne die dér Berichtigung harrenden Mángel mit sich, welche oben das Arbeiterpersonal betreffend erwáhnt wurden. Es gab auch. noch andere Gründe, welche bei den Arbeits- löhnen eine sorgfáltige Sichtung und Berichtigung dér für diesen Tag einbekannten Daten erheischten. Esko mint auch bei Fabriken mit stándigem Betriebe vor, dass einzelne Arbeiter oder ganze Ar- beitergruppen an einer Akkordarbeit lángere Zeit arbeiten und an dem einen oder andern Zahltage nur einen Vorschuss, einen kleinern Betrag beheben, als ihr regelmássiger Wochenverdienst betrágt, hingegen kann es auch vorkommen, dass sie eben an dem Zahl tage, bezüglich dessen die Daten gesammelt werden, die ganze auf die schon beendete Arbeit entfallende Entlóhnung heraus- bekommen, alsó mehr als ihr Wochenverdienst unter den gewöhn- lichen Umstánden ausmachen würde. Dér Fragebogen machte zwar auf diesen Umstand die Fabrikanten besonders aufmerksam und stellte die Forderung auf, dass solche nicht normale Momente am Fragebogen extra erwáhnt werden ; aber die Richtigstellung dér Daten und die Ermittelung dér normalen Löhne verursachte auch so grosse Schwierigkeiten. Eine áhnliche Quelle dér Mángel ist es, dass in mehreren Fabriken die Arbeitslöhne nicht gesondert jedem einzelnen Arbeiter gezahlt werden, sondern den einzelnen Arbeits- und Gruppenführern, welche dann den ihnen eingehándigten Betrag — nach Übereinkommen — selber unter die in ihrer Gruppé arbeitenden Arbeiter vertheilen. Dér Fragebogen erfordert es auch hier, dass dér Fabrikant unter Anhörung dér Arbeiter feststelle, wie viel vöm vertheilten Betrage auf jeden Arbeiter einzeln entfállt, aber es ist schvver, ganz genaue Daten zu erhalten, zufolge jener Komplikation dér Berechnung, welche zwischen dem Arbeitsführer und dem Arbeiter in dér Regei besteht, wonach dér letztere oft Beköstigung, Wohnung, eventuell auch Kleidung vöm ersteren erhált. Dér Fragebogen erkundet die wöchentlichen Arbeitslöhne, wo alsó die Auszahlung eventuell zweiwöchentlich, monatlich, oder vielleicht in noch grösseren Zwischenráumen erfolgt (solche Fabri ken kommen übrigens in kleinerer Anzahl vor), mussten die in dér Lohnliste enthaltenen Löhne erst zu Wochenlöhnen umgerech- net werden. Die Arbeitslöhne sind abgesondert auszuweisen nach den folgenden fünf Kategorien dér Arbeiter; a) Meister, ausgebildete

Access restriction

Copyright

fullscreen: A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

Monograph

Chapter

Table of contents

Download

Monograph

Chapter

This page

Image fragment

Citation links

Citation recommendation