65* 
színi kiküldetések alkalmával beszélvén meg a budapesti és a 
jelentősebb vidéki betegsegélyző pénztárak vezetőségeivel a reform 
módozatokat, részben írásban kérvén be a pénztárak véleményét 
a reform alapeszméi felől. 
A statisztikai hivatalnak ezen — a betegsegélyző pénztárakhoz 
intézett — köriratából kiemelendőnek tartjuk a következő részleteket: 
Országos m. kir. statisztikai hivatal. 
360/eln. sz. 
A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr O Nagyméltósága a f. évi 
február hó 1-én 2411 /VI. sz. a. az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz 
intézett nagybecsű rendeletével a betegsegélyző pénztári statisztikai adat 
szolgáltatás újjászervezését és továbbfejlesztését határozta el. Az adat 
szolgáltatás azon keretben ugyanis, a mely az 1893. évi 28.856. sz. a. 
kibocsátott rendeletben megállapittatott, számos hézagokat tüntet fel, a 
melyek miatt a beterjesztett statisztikai kimutatások, jóllehet azoknak össze 
állítása a nagyobb számú tagokkal biró pénztárakra most is nagy munka- 
teherrel jár, majdnem teljesen hasznavehetetlenek. 
A kereskedelemügyi miniszter úr O Nagyméltósága a betegsegélyző- 
pénztári statisztika reformjára vonatkozólag az országos statisztikai hivatal 
által eléterjesztett főelveket elfogadván, a hivatalt a részletes tervek és javas 
latok megtételére utasította. Az új felvételi tervek annak idején a statisz 
tikai hivatalban szaktanácskozmány megvitatása alá fognak bocsáttatni, a 
melyre a miniszter úr Ő Nagyméltóságának kiküldöttjein kívül a jelenté 
kenyebb budapesti és esetleg némely vidéki pénztárak is meg fognak hivatni. 
A főczél az lévén, hogy a pénztáraknak minél kisebb mérvű meg 
terhelésével, minél gazdagabb és becsesebb statisztikát létesíthessünk, a 
mely elsősorban magának az ipari betegsegélyezés ügyének szolgáljon 
javára; az életbeléptetendő adatszolgáltatási módozatoknak szoros össze 
függésben és teljes összhangban kell állniok a pénztárak ügykezelésével és 
igazgatási czéljaikra létesített mindennemű nyilvántartásaikkal. Ennélfogva 
az ügy érdekében szükségesnek tartom, hogy mielőtt az új adatszolgáltatási 
tervekre nézve végleges megállapodásra jutnék, a jelentékenyebb beteg 
segélyző pénztáraknak szakszerű véleményét bírjam 
Hogy a tervbe vett reformnak 
megbeszélése annak idején annál eredményesebben történhessék, már ez 
alkalommal van szerencsém a tek. igazgatósággal közölni azon fő szem 
pontokat, a melyekre a betegsegélyző pénztári statisztika továbbfejleszté 
sénél kiterjeszkedni kívánunk s a melyekre nézve a legtöbb pénztárnál 
ielenleg alkalmazásban levő ügykezelés tekintetéből leginkább látszanak 
nehézségek fenforogni. 
Ezen kérdések a következők: 
1. Miképen volna a tagsági statisztika olyképpen fejleszthető, hogy az 
évi átlagos taglétszám megállapithatása czéljából a taglétszámot, esetleg a 
tagsági forgalmat havonkint és pedig nemcsak a tagok összességére nézve, 
hanem foglalkozások szerint is részletezve kimutathassuk ? Az évi átlagos 
taglétszám ismeretére azért van különösen szükség, mert a nélkül a beteg 
ségi statisztikának nagy fáradtsággal összeállított eredményei úgyszólván 
teljesen értéktelenek, hiányozván a megbetegedetteknek az összes tagokkal 
való összehasonlítására a kellő alap. 
2. Kívánatos volna úgy a tagsági, valamint a betegségi statisztikában 
is egyrészt a belépésre kötelezett tagoknak, másrészt az önkénteseknek tel 
jesen elkülönített kimutatása, továbbá a pénztári eredményeknél is úgy a 
bevételeknél, valamint a tagok javára történő kiadásoknál a kötelezett és 
önkéntes tagoknak megkülönböztetése. Hogyan volna ez a kezelésnek meg 
felelő átalakításával nagyobb nehézség nélkül keresztülvihető ? A kötelezett 
és önkéntes tagoknak úgy a tagsági és betegségi statisztikában, valamint a 
pénztári eredmények kimutatásánál is szigorú elkülönítése azért volna szük 
séges, hogy ezáltal meglehessen állapítani, vájjon az önkéntes belépés a 
pénztárak tulajdonképeni feladata szempontjából előnyös vagy hátrányos 
befolyással bir-e ? 
3. A betegségi statisztikában a járó és csak orvosi és gyógyszer- 
segélyben részesülő betegek a tápdijas vagy kórházi ápolásban részesült 
betegektől elkülönítve mutatandók ki. A családtagokat is a rendes tagokkal 
nem összefoglalva kellene kimutatni a betegségi statisztikában. S úgy, 
mint a tagsági statisztikában, a férfiaknak és nőknek külön kimutatása 
szükséges. 
4. A segélyezési statisztikában a foglalkozási ágak és a betegség 
nemek megkülönböztetése lehetséges volna-e ? 
5. Volna-e mód található arra nézve, hogy a betegsegélyző pénz 
tárak működésének keretében a vezetett nyilvántartások alapján a külön 
böző foglalkozási ágakban fizetett tényleges munkabérekről is pontos statisz 
tikai adatokat nyerjünk ? 
dem es die Modalitásén dér Reform mit den leitenden Faktorén dér 
Budapester und dér bedeutenderen Provinz-Krankenkassen theils bei 
Gelegenheit von Exmittirungen an Őrt und Stelle besprach, theils 
aber das Gutachten dér Kassen über die Grundideen dér Reform 
schriftlich einverlangte. 
Aus dem an die Krankenkassen gerichteten Zirkular des 
statistischen Amtes wáren folgende Details hervorzuheben; 
K- u- statistisches Landesamt. 
Praes. Z. 360. 
Se. Excellenz dér Herr k. u. Handelsminister hat mittels seiner am 
1. Február 1. J. unter Z. 2411/VI. an das kön. ung. statistische Landes 
amt gerichteten hohen Verordnung die Neuorganisirung und Weiterentwick- 
lung dér Datenlieferung dér Krankenkassen-Statistik beschlosscn. Die Daten- 
lieferung wies námlich in dem Rahmen, welcher in dér im Jahre 1893 unter 
Zahl 28.856 erlassenen Verordnung festgestellt war, manche Lücken auf, 
deretwegen die eingereichten statistischen Ausweise, obwohl ihre Zusam- 
menstellung bei den eine grössere Zahl von Mitgliedern besitzenden Kassen 
auch gegenwártig mit einer grossen Arbeitslast verbunden ist, fást gánzlich 
unbrauchbar sind. 
Se. Excellenz dér Herr Handelsminister hat die seitens des statisti 
schen Landesamtes bezüglich dér Reform dér Krankenkassen-Statistik vor- 
gelegten Grundprinzipien genehmigt, und das Amt angewiesen, die detail- 
lirten Entwürfe und Vorschláge einzureichen. Die neuen Aufnahms-Entwürfe 
werden ihrer Zeitim statistischen Amte einer Fachberathung zűr Verhandlung 
vorgelegt werden; zu dieser werden nebst den seitens Sr. Excellenz zu 
Exmittirenden auch die bedeutenderen Budapester und eventuell auch einige 
Provinzkassen eingeladen werden. 
Dér Hauptzweck ist, unter möglichst geringer Belastung dér Kassen eine 
je reichere und wertvollere Statistik zu schaffen, welche in erster Reihe dér 
Angelegenheit dér gewerblichen Krankenunterstützung selbst zum Wohle 
gereichen soll; die einzuführenden Datenlieferungs-Modalitáten habén 
daher in vollem Einklange mit dér Gescháftsgebahrung dér Kassen und 
allén ihren zu Verwaltungszwecken errichteten Evidenzhaltungeq zu stehen. 
Demzufolge halté ich es im Interessé dér Sache für nöthig, dass ich, bevor 
ich bezüglich dér neuen Datenlieferungs-Entwürfe eine endgiltige Meinung 
fasse, das Gutachten dér bedeutenderen Krankenkassen kenne. 
Damit die Besprechung dér beabsichtigten Reform ihrer Zeit je erfolg- 
reicher sei, beehre ich mich schon bei dieser Gelegenheit dér lobi. Direk 
tion die Hauptgesichtspunkte mitzutheilen, welche wir bei dér Weiterent- 
wicklung dér Statistik dér Krankenkassen berücksichtigen wollen, und be 
züglich derer hinsichtlich dér gegenwártig bei den meisten Kassen in 
Verwendung stehenden Gescháftsgebahrung vornehmlich Schwierigkeiten 
obzuwalten scheinen. 
Diese Fragen sind die folgenden: 
1. Auf welche Weise könnte die Mitgliederstatistik dergestalt ent- 
wickelt werden, dass um den Jahresdurchschnitt des Mitgliederstandes aus- 
weisen zu können, dér Mitgliederstand, eventuell dér Mitgliederwechsel 
monatlich, und zwar nicht nur hinsichtlich dér Gesammtheit dér Mit- 
glieder, sondern auch nach Bescháftigungen spezifizirt ausgewiesen werden 
könne? Es ist besonders darum nöthig, den Jahresdurchschnitt des Mit 
gliederstandes zu kennen, weil ansonsten die mit grosser Mühewaltung zu- 
sammengestelllen Ergebnisse dér Morbilitats-Statistik sozusagen ganz wertlos 
sind, da die erforderliche Grundlage zűr Vergleichung dér Erkrankten mit 
den sammtlichen Mitgliedern fehlt. 
2. Es wáre zwar erwünscht, dass sowohl in dér Mitgiieder-, als auch 
in dér Morbilitáts Statistik einerseits die eintrittspflichtigen, andererseits die 
freiwillig eintretenden Mitgiieder ganz abgesondert ausgewiesen, ferner, dass 
auch bei den Kassenergebnissen sowohl bei den Einnahmen als auch bei 
den zu Gunsten dér Mitgiieder geschehenden Ausgaben die eintrittspflichtigen 
und die freiwilligen Mitgiieder unterschieden werden. Wie könnte dies mit 
entsprechender Umgestaltung dér Manipulation ohne grössere Schwierigkeit 
durchgeführt werden ? Es wáre darum nöthig, die eintrittspflichtigen und 
freiwilligen Mitgiieder sowohl in dér Mitgiieder- und Morbilitats-Statistik, 
als auch beim Ausweis dér Kassenergebnisse streng abzusondern, damit 
hiedurch festgestellt werden könne, ob dér freiwillige Eintritt vöm Stand- 
punkt dér eigentlichen Aufgabe dér Kassen von vortheilhaftem oder nach- 
theiligem Einfluss ist ? 
3. In dér Morbilitáts-Statistik sind die ambulanten Kranken, welche 
nur arztliche Hüfe und Medikamente erhielten, von denen, welche Pílege- 
geld oder Spitalspflege erhielten, abgesondert auszuweisen. Auch die 
Farailienglieder wáren mit den ordentlichen Mitgliedern in dér Morbili- 
táts-Statistik nicht zusammengefasst auszuweisen. Und so wie in dér Mit 
gliederstatistik, bedarf es des abgesonderten Ausweises dér Mánner und 
dér Frauen. 
4. Wáre es möglich, in dér Unterstützungsstatistik die Bescháfti- 
gungszweige und die Krankheitsgattungen zu unterscheiden ? 
5. Wáre ein Modus dafür 2u, flnden, dass wir im Rahmen dér Ihá- 
tigkeit dér Krankenkassen auf Grund dér geführten Evidenzhaltungen auch 
über die in den verschiedenen Bescháftigungszweigen thatsáchlich gezahlten 
Arbeitslöhne genaue statistische Daten erhalten? 
9*