119* 
Tftegye (4'oe k.), Csanád- és Alsó-Fehér vármegyék (4*oö k.), Bács- 
Bodrog vármegye (4*is k.), Békés vármegye (4*28 k.) és Turócz 
vármegye (4 - 42 k.). Ellenben legmagasabb a segélyezés Budapesten 
(15*eo k.), azután Fiúméban (15'84 k.), Zágrábban (14*14 k.), Árva 
vármegyében (13’45 k.), Pozsonyban (12*66 k.), Modrus-Fiume vár 
megyében (12*28 k.), Eszéken (11'82 k.), Besztercze-Naszód vár 
megyében (11 *33 k.), Zimonyban (11*22 k.) és Máramaros vármegyé 
ben (11‘08 k.). 
Országos átlagban, mint említettük volt, 2*23 koronát tesz az 
a különbség, a mi az egy tag által befizetett járulékösszeg s az 
ugyancsak egy tagra eső segélyezés között van. Ez átlaggal szem 
ben a két legnagyobb szélsőséget képviselik Árva vármegye, a hol 
egy tag befizetéséből 8*74 korona nem térül vissza segélyezés czímén, 
hanem a pénztár igazgatási és egyéb kiadásaira fordittatik, és Kolozs 
vármegye, melynek egyetlen gyári pénztárában (a kissebesi gránit 
kőbányák betegsegélyző pénztára) a tagok fejenkint 2 - so koronával 
kaptak több segélyösszeget, mint a mennyit tagjárulék czímén a 
pénztárba befizettek. Verőcze vármegyében is nagyobb az egy tagra 
eső segélyezési kiadás 15 fillérrel, mint az egy tag által befizetett 
járulék. Az országos átlaggal egy törvényhatóságnak, Zala vár 
megyének aránya teljesen megegyezik; egyébként 38 törvényható 
ság pénztárainál az átlagon alul marad, és 54-nél azon felül emel 
kedik a tagjárulékok és segélyezési kiadások különbözetének egy 
tagra eső hányada. Az átlagon felüli arányokat feltüntető vármegyék 
közül a már említett Árván kívül a szélsőségeket képviselik Lika- 
Krbava vármegye, a hol egy tag befizetéséből 7'se korona használ 
tabb igazgatási és egyéb czélokra, továbbá, Fiume város 4'94 ; 
Borsod vármegye 4*ss, Hódmező-Vásárhely 4*58, Hont vármegye 4*56 
Temesvár 4*44, Torda-Aranjms vármegye 4‘42, Arad vármegye 4*se 
koronával és Zemplén vármegye 3*si koronával. Kolozs és Verőcze 
vármegyéken kívül pedig legtöbb visszatérül a tagok befizetéséből 
a következő törvényhatóságokban: Fogaras vármegye és Kolozsvár 
város, a hol egy tag járulékából egyaránt csak Őse korona fordit 
tatik igazgatási és egyéb czélokra, Szabolcs vármegye O'es koronával, 
Besztercze-Naszód vármegye 0*76, Versecz Fos, Trencsén és Modrus- 
Fiume vármegyék egyenkint l*oe, Zólyom vármegye 1*12, Nagy 
várad 1 *21 és Nagyküküllő vármegye 1*22 koronával egy tag be 
fizetései után. 
A betegsegélyző pénztárak anyagi viszonyait és ehhez képest 
teljesítési képességeit jelentékenyen befolyásolja a pénztárak népes 
sége is. Ehhez képest nem érdektelen egy pillantást vetni arra, 
hogy hogyan alakulnak a segélyezési és igazgatási kiadások, s álta 
lában a bevételi és kiadási tételek egymáshoz való arányai a külön 
böző taglétszámmal biró betegsegélyző pénztárakban. (L. a 120., 
121. és 122. lapokon foglalt táblázatokat.) 
A felállított nagyságkategóriák egynémelyike ugyancsak egy 
vagy két betegsegélyző pénztárt foglal magában s igy itt-ott az esetle 
gesség jellegével biró körülmények jobban kidomborodnak s megzavar 
ják az összehasonlítást; tanulság azonban igy is rejlik bennük bőven. 
A magyar korona országainak összes betegsegélyző pénztárait 
véve szemügyre, tekintet nélkül azoknak jellegére, mindenekelőtt a 
bevételeknél a tagjárulékbólbefolyó jövedelmek arányát egyre növekvő 
nek találjuk, a mint a legkisebb népességű pénztáraktól fölfelé, a 
nagyobbakhoz haladunk. A legnagyobb pénztár, az államvasutaké 
ugyan kivételt képez s közben is találkozunk kisebb eltérésekkel és 
visszaesésekkel; de az a szabály kétségtelenül konstatálható, hogy 
a népesebb pénztárak mind nagyobb mértékben tágjaik befizetésére 
vannak utalva, s egyéb úton, adományok által, tőkék kamatjaiból 
mind kisebb részét fedezhetik kiadásaiknak. Összefügg ez azzal az 
alább szóba kerülő körülménynyel, hogy a népesebb pénztárak a 
segélyezést is intenzivebben teljesítvén, megtakarításra, gyümölcsöző 
tőkeelhelyezésre kevesebb alkalmuk marad. A tagjárulékok százaléká 
nak a népesség szerint növekvő aránya leginkább a kerületi és a 
gyári betegsegélyző pénztáraknál jut kifejezésre. 
A kerületi pénztárak adataiból szintoly határozottsággal ki 
olvasható az is, hogy minél népesebb valamely pénztár, az igaz 
gatási kiadások a bevételeknek általában s a tagjárulékból eredő 
bevételeknek is annál kisebb százalékát kötik le. Az összes pénz- 
mitglied erhielt die wenigste Unterstützung im Komitat Szilágy 
(2*97 K); dann folgen: Komitat Csongrád (3*oo K), Zombor (3*16 K), 
Baja (3*95 K). Komitat Szabolcs (4*oe K), die Komitate Csanád und 
Alsó-Fehér (4*09 K), Komitat Bács-Bodrog (4*is K), Komitat Békés 
(4'25 K) und Komitat Turócz (4*42 K). Hingegen bieten die grössten 
Unterstützungen Budapest (15*eo K), dann Fiume (15*34 K), Zágráb 
(14*14 K), Komitat Árva (13*45 K), Pozsony (12*66 K), Komitat Mod 
rus-Fiume (12*28-K), Eszék (11 *sa K), Komitat Besztercze-Naszód 
(11 *33 K), Zimony (11 *22 K) und Komitat Máramaros (11 *os K). 
lm Landesdurchschnitt betrágt,-wie erwáhnt, die Differenz 
zwischen dér Summe dér von einem Mitgliede eingezahlten Beitráge 
und dér auf ein Mitglied entfallenden Unterstützungen 2*23 Kronen. 
Diesem Durchschnitt gegenüber reprásentiren die beiden Extrémé 
das Komitat Árva, wo von den Einzahlungen eines Mitgliedes 8*74 
nicht unter dem Titel von Unterstützungen rückerstattet, sondern 
auf die Verwaltungs- und sonstigen Ausgaben dér Kasse verwendet 
werden, und das Komitat Kolozs, wo in dér einzigen Fábrikskasse 
(die Krankenkasse dér Kissebeser Granitsteinbrüche) die Mitglieder 
per Kopf um 2*20 Kronen mehr Unterstützungen erhielten, als wie 
viel sie unter den Titel von Mitgliederbeitragen in die Kasse ein- 
gezahlt habén. Audi im Komitat Verőcze betragen die auf ein Mit 
glied entfallenden Unterstützungsausgaben um 15 Heller mehr, als 
die von einem Mitgliede eingezahlten Mitgliederbeitráge. Die Verháltnis- 
zahl eines Munizipiums, desKomitates Zala stimmt mit dem Landes 
durchschnitt genau überein; im übrigen bleibt bei den Kassen von 
38 Munizipíen die auf ein Mitglied entfallende Quote dér Differenz 
zwischen den Mitgliederbeitragen und den Unterstützungsausgaben 
unter dem Durchschnitte, und übersteigt denselben bei 54 Muni- 
zipien. Von den Munizipien, welche den Durchschnitt übersteigen, 
vertreten die Extrémé nebst dem schon erwáhnten Árva das Komitat 
Lika-Krbava, wo von den Einzahlungen eines Mitgliedes 7*56 Kronen 
zu Verwaltungs- oder sonstigen Zwecken verwendet werden, ferner 
die Stadt Fiume mit 4*94, Komitat Borsod mit 4*ss, Hódmező-Vásár- 
hely mit 4*ss, Komitat Hont mit 4*55, Temesvár mit 4*44, Komitat 
Torda-Aranjms mit 4*42, Komitat Arad mit 4*36 und Komitat Zem 
plén mit 3*81 Kronen. Náchst den Komitaten Kolozs und Verőcze 
wird in den folgenden Komitaten das meiste von den Mitglieder- 
beitrágen zurückerstattet: Komitat Fogaras und die Stadt Kolozsvár, 
wo von den Beitragen eines Mitgliedes nur O'se Kronen zu Verwal 
tungs- und sonstigen Zwecken verwendet werden, Komitat Szabolcs 
mit 0-63 Kronen, Komitat Besztercze-Naszód mit Ő re, Versecz mit 
Fos, Komitate Trencsén und Modrus-Fiume mit je l’oe, Komitat Zó 
lyom mit 1*12, Nagyvárad mit l*ai und das Komitat Nagyküküllő mit 
D22 Kronen nach den Einzahlungen je eines Mitgliedes. 
Die materiellen Verháltnisse dér Krankenkassen und dem- 
gemáss auch die Leistungsfáhigkeit derselben wird in grossem 
Maasse von ihrer Population beeinflusst. Diesbezüglich ist es nicht 
uninteressant einen Blick jdarauf zu werfen, wie sich das Verhált- 
nis dér Unterstützungs- und Verwaltungs-Ausgaben und über- 
haupt dér Ausgabsposten zu einander bei den Krankenkassen .mit 
verschiedenem Mhgliederstande gestaltet. (S. die Tabellen auf den 
Seiten 120, 121 und 122.) 
Einige dér aufgestellten Grössenkategorien enthalten zwar nur 
eine oder zwei Krankenkassen und so treten die den Karakter 
des Zufálligen besitzenden Umstande hie und da stárker her- 
Vor und beeintráchligen die Vergleichbarkeit; aber auch so bieten 
sie reichliche Belehrurtg. 
Bezüglich dér gesammten Krankenkassen dér Lánder dér 
ungarischen Krone, ohne Rücksicht auf ihren Karakter, finden wir 
vor allém bei den Einnahmen das Verháltnis dér aus den Mit- 
gliederbeitrágen einlaufenden Einkünfte fortwáhrend im Steigen 
begriffen, wie wir von den Kassen mit dér kleinsten Population 
zu den grösseren vorwárts schreiten. Die grösste Kasse, die dér 
Staatsbahnen, bildet zwar eine Ausnahme, und auch in dér Folge 
begegnen wir kleinern Abweichungen und Rückfállen; doch ist die 
Regei unzweifelhaft zu konstatiren, dass die Kassen mit zahl- 
reicheren Mitgliedern in immer grösserem Maasse auf die Einzah 
lungen ihrer Mitglieder angewiesen sind und auf anderem Wege, 
durch Schenkungen, aus den Zinsen von Kapitalien einen immer 
kleinern Theil ihrer Ausgaben decken können. Dies hángt mit dem 
untén noch zu besprechenden Umstand zusammen, dass die volk- 
reicheren Kassen die Unterstützung intensiver betreiben und so 
weniger Gelegenheit zu Ersparungen und fruchtbringender Kapitals- 
anlage habén. Das mit dér Population zunehmende .Verháltnis dér 
Perzente dér Mitgliederbeitráge kommt am meisten bei den Bezirks- 
und den Fabriks-Krankenkassen zum Ausdruck. 
Aus den Daten dér Bezirkskassen ergibt sich mit derselben 
Entschiedenheit, dass je volkreicher eine Kasse ist, ein desto klei- 
nerer Theil dér Einnahmen im allgemeinen und auch dér aus den 
Mitgliederbeitragen erzielten Einnahmen durch die Verwaltungs-