61

Häusler  és  fiai,  Reutlingen,  nyereg
^  árúk.
"Gnner  P.,  Rottweil,  nyereg  árúk.  .
Hurkhar  dt  G.,  Rottweil,  nyereg  árúk.
Ho  s  A.,  Saulgau,  nyereg  árúk.
^ögel  C.,  Ulm,  nyereg  árúk.
^cheejl  L.,  Ulm  nyereg  árúk.

Hr  aut  ter  G.,  Winnenden,  timárszerszámok.


Häusler  a  syu  v  Reutlinkácli,  zbozí
sedláfské.
P.  Benner  v  Rottweilu,  zbozí  sedlárské.

G.  Burkhardt  v  Rottweilu,  zbozí  sedláfské. ­

A  Ros  V  Saulgau,  zbozí  sedláfské.
C.  Engel  V  Ulmu,  zbozí  sedláfské.
L.  Scheel  v  Ulmu,  zbozí  sedláfské.

G,  Krautter  ve  Winnendenu,  kozeluzské
  náfadí.

*Leibius  E.  és  társai,  Stuttgart,  Linoleum. ­


*E.  Leibius
linoleum.

a  spol.  V

Stuttgartu,

VII.  Fém-ipar.

VII.  Prúmysl  v  zboíí  kovovém.


/
.  A  nemes  fémek  feldolgozása  Würomberg
  legfontosabb  ipar  üzleteinek
?8yike,  szintúgy  az  azzal  foglalkozó  mun-^asok
  száma,  mint  a  bele  lektetett  töke
®^6ysága  miatt.  Ezen  iparág  föhelyei
rany  ezüstárúkra  nézve  :  Gmünd
Stuttgart,  ezüstnemüekre  nézve:  Heilés
  Gmünd.  1861"=  évben  34  gyár
ow  munkással,  a  kézmüiparban  pedig
“^1  mester  375  segéddel  foglalatoskodott.

1  1  Hiég  fontosabb  a  nemtelen  féiiek  fel-"OJgozása.
  Öntött  vasárúkat  szolgáltatnak
^  i  alatt  folsorolt  k.  bányák  és  számos
l^^gan  öntöde.  A  késmüves  árúk  gyárrégóta
  emeikedésben  van  s  leginabb
  üzetik  Balingen,  Freudenstadt,
oiibronn,  Kirchheim,  Reutlingen,  Stuttgart ­
  és  Tuttlingen  városokban.  Kasza
p¿^^nk  léteznek  Eridrichsthalban,  Neu-Ip.^äi-gban
  8  az  Ö  világhirüknek  megfem
  kelendõségnek  örvendenek.  Lackes
lin  lackos  réz  és  bàdog  árúk  Essra
  Göppingen,  Ludwigsburg,  Bibe-,*cb
  és  Ellwangenben  nagy  mennyiséggyàrtatnak;
  a  készitmények  az  eunép^'
  és  a  tengerentùli  piaczokra  vitet-Sàrga
  réz-  árúkat  szolgáltatnak  a
resréz  ôntôdék  külömbözö  helyeken,
.ovezetesen  Ulm,  Stuttgart,  Ludwigs-^^g,
  Reutlingen  és  Canstattban,  a  bol
^ëyobbszerü  harangöntödek  is  vannak.
Z  Ujezüst  és  bronz  díszárúk  Geisslingen-Gmündben
  és  Stuttgartban  ké-“tetnek.
  A  Reutlingeni,  Stuttgartis.  a.  t.

Zdèlávání  d  r  a  h  ÿ  c  h  ko  vu  jest
jednou  z  nejdûlezitéjsich  zivnosti  ve
Virtembersku  nejen  co  do  poétu  zamëstnanÿch
  v  ni  dëlnikâv  ale  i  co  do
vÿse  ulozeného  v  ni  kapitâlu.  Hlavni
sidla  tohoto  prûmyslového  odvètvi  jsou
pro  zbozí  zlaté  a  stfibrné  Gmünd  a
Stuttgart,  pro  zbozí  stfibrné  Heilbronn
a  Gmünd.  Roku  1861  zaméstnáno  v  tomto
prûmyslu  34  továren  s  1500  délniky  a
po  femeslnicku  311  mistrû  s  375  pomocniky.

Jesté  duleÈitéjsi  nez  prúmysl  v  kovech
  drabÿch  iest  ale  zdèlávání  kovú
obecnÿch.  Zbozí  z  litiny  zelezné  vyrábéjí
  král.  buté,  v  I.  uvedené,  a  mimo
to  znaénÿ  poõet  sléváren  soukromÿch.
—  Vÿroba  zboÈi  nozifskébo,  majic  hlavni
sidlo  své  V  Balinkàcb,  Freudenstadtu,
Heilbronnu,  Kirchheimu,  Reutlinkàch,
étuttgartu  a  Tuttlinkàch,  jest  dávno  jiz
V  plném  rozvoji.  —  Továrny  na  vyrábéní
  kos  nacbázejí  se  ve  Friedricbsthálu
a  V  Neuenbürku  a  tésí  se,  pozívajíce
povésti  svétové,  rozsáhlému  odbytu  svych
vÿrobkû.  —  Zbozí  médéné  a  plechové,
lakované  i  nelakované,  vyrábí  se  ve  velkém
  mnozství  v  Esslinkách,  Goppinkách,
V  Ludwigsburku,  Biberacbu  a  Ellwangenu
  a  vyvází  se  na  trhy  evropské  i
zámofské.  —  Zbozí  mosazné  vyrábéji
slévárny  na  méd  a  mosaz  na  místech
rozliõnfcb,  jmenovité  v  Ulmu,  étuttgartu, ­
  Ludwigsburku,  Reutlinkách  a
V  Kannstatu,  kdez  jsou  také  znamenité
závody  na  lití  zvonú.  —  Ozdobní  zboíí