8**
segélyző pénztárak, ez az egészen uj intézmény, tulajdonképen
gerincze az egész alkotásnak és ez időtől fogva első tényezője a
munkások betegség ellen való védelmének.
A törvény kerületi betegsegélyző pénztárak alakítását minden vár
megyei törvényhatóságban előírja; ezenkívül engedélyezi ipartestületi
pénztárak létesítését, gyári és vállalati, továbbá építési betegsegélyző
pénztárak alakítását (ez utóbbiak a gyári és vállalati pénztárakkal
azonos jellegűek lévén, kimutatásainkban azokkal egybefoglalva
szerepelnek) és végül magánegyesülés utján szervezett pénztárakat.
Az 1891. évben alkotott törvény végrehajtási munkálatai —
főleg a kerületi betegsegélyző pénztárak megalakítása körüli sok
nehézség miatt — áthúzódtak az 1892-ik évbe s a törvény értel
mében újonnan alakult, vagy átalakult betegsegélyző pénztárak
működésüket csak az 1892. év április hó elsején kezdették meg,
a kereskedelemügyi minister úrnak az 1892. év márczius hó 11-én
13.228. sz. a. kibocsátott végrehajtási rendelete alapján.
Ugyanezen évben nyertek szabályozást a betegsegélyző pénz
tárak ügyvitele és pénzkezelése is; a pénztárak működéséről sta
tisztikai adatok beterjesztését első Ízben a kereskedelemügyi mi
nister úrnak 1893. évi április hó 26-án 28.856. sz. a. kelt rende
lete kívánta meg. E rendelet értelmében a pénztárak az iparható
ságok utján tartoztak a kereskedelemügyi minister úrhoz fölter
jeszteni működésük számszerű ismertetését négyféle kimutatásban.
Az első a taglétszám körüli változásokat ismertette, a második a
tagjárulékok befizetésének viszonyaira vonatkozott, a harmadik
a betegségi statisztika adatait szolgáltatta, a betegségnemek és
a beteg tagok foglalkozásának kombinácziójával, de a kereset
képtelenséggel járó és a keresetképességet nem veszélyeztető
betegségek különválasztása nélkül, a mely utóbbi adatok — ezúttal
azonban a betegségnemek és a foglalkozások szerinti kombinácziók
mellőzésével a negyedik kimutatásban foglaltattak.
A pénztár anyagi viszonyairól a szintén beterjesztendő zár
számadás és vagyonmérleg nyújtottak tájékoztatást.
A betegsegélyző pénztári statisztikának e kimutatások alapján
szerkesztett első évi eredményei az 1893. évre vonatkozólag, a keres
kedelemügyi miniszter úrnak az 1893. évről szóló jelentésében tétet
tek közzé ; ezek az adatok azonban még az akkor kisebb számú és
korlátoltabb működési körű betegsegélyző pénztárak tevékenységéről
sem számolhattak be teljes hűséggel, mert a megszabott kimutatások
anyagát az akkor még a kezdet számtalan nehézségével küzdő pénz
tárak sem összegyűjteni, sem rendezni nem voltak képesek és számos
pénztár egyáltalán nem szolgáltatott adatokat, a többiek pedig hiá
nyosan és megkésve terjesztették fel kimutatásaikat, a melyek, az
iparhatóságok közvetítő szerepe folytán újabb késedelemmel érkeztek
rendeltetésük helyére.
Ez indította a kereskedelmügyi minister urat arra, hogy
utóbb idézett rendeletének megváltoztatásával a betegsegélyző pénz
tárakat kimutatásaiknak nem az iparhatóságokhoz, hanem a sta
tisztikai hivatalhoz leendő beküldésére utasítsa.
Ez ügyben a kereskedelemügyi minister úr a következő ren
deletet bocsátotta ki:
Kereskedelemügyi m. kir. Minister.
2123.
1894. dn. sz.
A magyarországi II. fokú iparhatóságnak.
Az 1891 : XIV. t.-cz. alapján működő betegsegélyző pénztárak által
1893. évi április hó 26-án 28.856 sz. a. kelt rendeletemhez képest össze
állítandó statisztikai kimutatások —■ valamint hivatali elődöm 1892. évi
január hó 29-én 77.524/1891 sz. a. kelt rendelete szerint szerkesztett pénz
tári számadás és mérleg évenkénti felterjesztése tekintetében az első fokú
iparhatóságok útján a törvényhatóság területén működő összes betegsegélyző
pénztárak oda utasitandók, hogy az 1895. évtől kezdődőleg az első helyen
idézett rendelethez képest egybeállitott és a lefolyt évre vonatkozó statisz
tikai kimutatások a következő évnek márczius hó végéig — nem az illeté
kes iparhatósághoz, mint azt első helyen idézett rendeletem 3. §.-a előírja —
hanem közvetlenül az »Országos m. kir. statisztikai Hivatalhoz Budapesten*
térj esztendők fel.
ganzen Schaffung, und von dieser Zeit an dér Hauptfaktor des
Schutzes dér Arbeiter gégén Krankheit.
Das Gesetz schreibt für jedes Komitats-Munizipium die Er-
richtung von Bezirks-Krankenkassen vor; ausserdem gestattet es die
Errichtung von Gewerbekorporations-Krankenkassen, Fabriks- und
Unternehmungs-, ferner Bau-Krankenkassen (da diese letzteren
mit den Fabriks- und Unternehmungs-Kassen gleichen Karakters
sind, erscheinen sie in unsern Ausweisen mit dicsen zusammen-
gefasst) und endlich von im Wege dér Privatvereinigung organisirten
Krankenkassen.
Die Durchführungsarbeiten des im Jahre 1891 geschaffenen
Gesetzes habén sich — hauptsáchlich wegert dér vielen Schwierig-
keíten bei dér Konstituirung dér Bezirks-Krankenkassen — in das
Jahr 1892 hinübergezogen, und die im Sinne des Gesetzes neu-
konstituirten oder umgeformten Krankenkassen habén ihre Thátig-
keit erst am 1. April 1892 begonnen, auf Grund dér Durchführungs-
verordnung des Herrn Handelsministers vöm 11. Márz 1892, Zahl
13.228.
In demselben Jahre ist auch die Gescháftsgebahrung und
Geldmanipulation dér Krankenkassen regulirt worden ; die Vorlegung
von statistischen Daten über die Thatigkeit dér Kassen wurde zum
erstenmal mit dér Verordnung des Herrn Handelsministers vöm
26. April 1893 Zahl 28.856 gefordert. Im Sinne dieser Verordnung
waren die Kassen gehalten, den ziffermassigen Bericht über ihre
Thatigkeit in viererlei Ausweisen im Wege dér Gewerbebehörden
dem Herrn Handelsminister zu unterbreiten. Dér erste wies die Ver-
ánderungen im Mitgliederstande aus, dér zweite bezog sich auf die
Verháltnisse dér Ableistung dér Mitgliederbeitráge, dér dritte lie-
ferte die Daten dér Krankheitstatistik, mit dér Kombination dér
Krankheitsgattungen und dér Bescháftigung dér kranken Mitglieder,
aber ohne Absonderung dér mit Erwerbsunfáhigkeit verbundenen
und dér die Erwerbsfahigkeit nicht gefáhrdenden Krankheiten,
welch letztere Daten, diesmal aber von den Kombinationen nach
Krankheitsgattungen und Bescháftigungen abgesehen, im vierten
Ausweis enthalten sind.
Ueber die materiellen Verháltnisse dér Kasse orientirte die
gleichfalls vorzulegende Schlussrechnung und Vermögensbilanz.
Die auf Grund dieser Ausweise verfassten erstjahrigen Er-
gebnisse dér Krankenkassen-Statistik wurden auf das Jahr 1893
bezüglich im Bericht des Herrn Handelsministers vöm Jahre 1893
veröffentlicht; diese Daten konnten aber auch über die Thatigkeit
dér dazumal in geringerer Anzahl vorhandenen und ín beschránk-
terem Wirkungskreis thátigen Krankenkassen nicht mit voller Treue
Rechnung légén, denn die dazumal noch an den unzáhligen
Schwierigkeiten des Anfangs laborirenden Krankenkassen konnten
das Matéria! dér vorgeschriebenen Ausweise weder zusammen-
sammeln, noch ordnen; zahlreiche Kassen habén überhaupt gar
keine Daten geliefert, die übrigen aber habén ihre Ausweise sehr
mangelhaft und verspátet unterbreitet und diese gelangten zufolge
dér Vermittlungsrolle dér Gewerbebehörden mit einer neuerlichen
Verzögerung an den Őrt ihrer Bestimmung.
Hiedurch fühlte sich dér Herr Handelsminister veranlasst,
seine zitirte Verordnung zu modifiziren und die Krankenkassen
anzuweisen, ihre Ausweise nicht an die Gewerbehörden, sondern
an das statistische Amt einzusenden.
Diesbezüglich hat dér Herr Handelsminister folgende Ver
ordnung erlassen;
Kőn, ung. Handelsminister.
2.123.
1894. Praes. Z.
An die Gewerbebehörden II. Instanz in Ungarn.
Bezüglich dér jáhrlichen Unterbreitung dér durch die auf Grund des
G.-A. XIV.: 1891 fungirenden Krankenkassen in Gemássheit meiner Ver
ordnung vöm 26. April 1893 Zahl 28.856 zusammenzustellenden statis
tischen Ausweise, sowie dér im Sinne dér Verordnung meines Amts-
vorgángers vöm 29. Januar 1892, Zahl 77.524/1891 verfassten Kassen-
rechnung und Bilanz sind sámmtliche auf dem Gebiete des Munizipiums
thátigen Krankenkassen im Wege dér Gewerbebehörden anzuweisen, dass
vöm Jahre 1895 angefangen die in Gemássheit dér an erster Stelle
zitirten Verordnung zusammengestellten und auf das verflossene Jahr
bezüglichen statistischen Ausweise bis Ende Márz des darauffolgenden
Jahres nicht dér kompetenten Gewerbebehörde, wie dies im § 3 meiner
an erster Stelle zitirten Verordnung vorgeschrieben ist, sondern unmittel-
bar dem »kön. ung. statistischen Landesamte in Budapest* zu umerbrei-
I ten sind.
