31* 
az ilyen időszaki üzemű gyárak teljes erővel dolgoznak, a mikor 
is azután pótkérdőívek útján gyüjtettek be tőlük a munkássze 
mélyzetre és munkásbérekre vonatkozó adatok. Átlagos munkás 
létszámot, átlagos munkabéreket, stb. a kérdőív nem vett fel kér 
dései közé ; statisztikai adatszolgáltatásra készebb s abban jobban 
gyakorlott közönségre volna szükség, hogy ily kérdésekre adott 
válaszok még ha bármily terjedelmes utasítás magyarázná is 
meg az átlag kiszámításának módját — a további kombináczióknak 
megbízható anyagául szolgálhassanak. 
A munkaidő kérdései ismét külön csoportot képeznek, a követ 
kező említésre méltóbb kérdésekkel: A gyár egész éven át üzem 
ben van-e ? Ha nem, az év mely hónapjában szünetel az üzem ? 
A megelőző év folyamán a gyár hány munkanapon át dolgozott ? 
Hány órakor kezdődik és hány órakor végződik a munkaidő nyá 
ron és télen ; mikor kezdődnek és meddig tartanak a reggeli, déli 
és délutáni szünetek ? Üzemben van-e a gyár éjjel s ha igen, az 
évnek mely részében, vagy a termelésnek mely szakában ? Napon 
kint hány órakor váltják fel az éjjeli munkásokat? Az éjjeli mun 
kából nappalira való áttérésnél vagy megfordítva, hány órát dol 
gozik a munkás ? Mennyi a napi munkaideje a tanonczoknak, a 
12 évnél fiatalabb s az ezen életkoron tül levő férfi és női mun 
kásoknak ? 
A munkabéreket tudakoló kérdések képezik a kérdőív ötödik 
csoportját, a következő fontosabb részletekkel: Mennyi évi fizetése 
\an a tisztviselőknek együttvéve; hány tisztviselő kapott évi 2400 
koronánál kevesebb fizetést ; mennyi a művezetőknek összes évi 
illetménye ? Mikor történik a munkások kifizetése ; hányán fizettet 
nek a gyári munkások közül napibér, hányán szakmány vagy 
darabbér szerint; napszámosoknak az év melyik hónapjában vagy 
időszakában fizetnek legtöbb bért ? 
A gyári munkások, tanonczok és napszámosok munkabéreit 
ismét az 1899. évi február hó 25-én történt fizetési napra vonat 
koztatva tudakolja a kérdőív, ugyanabból aZ okból, a miért fön 
tebb a munkásszemélyzet létszámát erről a napról Kérdezi s ez a 
dátum természetesen a munkabérekre vonatkozólag is magával 
hozza azokat a kiigazításra váró hiányokat, a melyeket föntebb a 
munkásszemélyzetre nézve mondottunk. Még egyéb okok is vol 
tak, a melyek a munkabéreknél az ezen napról bevallott adatok 
nak gondos megrostálását és helyesbítését kívánták. Állandó üzemű 
gyáraknál is előfordul, hogy egyes munkások vagy egész munkás 
csoportok valamely akkordmunkán hosszabb ideig dolgozván, az 
egyik vagy másik fizetési napon csak előleget, rendes heti keres 
ményüknél kisebb összeget vesznek fel; viszont megtörténhetik az 
ís, hogy éppen azon a fizetési napon, a melyről az adatok gyüj- 
tetnek, a már befejezett munka után még járó egész illetményüket 
megkapják, többet, mint a mennyit heti keresményük rendes körül 
mények között kitenne. Erre a körülményre ugyan a kérdőív külön 
rn- 6 r ^ eztette a gyárosokat s meg is kívánta, hogy a bérfizetésnél 
e o oi ulo ilyen icndellenességeket a kérdőíven külön említsék fel; 
az adatok megjavítása s a normális bérek beállítása még igy 
* S nehézséget okozott. Ugyanily hibaforrást képezett az, hogy 
gyárban a munkabéreket nem külön fizetik minden egyes 
mun ásnak, hanem az egyes munka- és csoportvezetőknek, a kik 
aztan maguk egyezség szerint — osztják szét a kezükhöz kapott 
összeget a csoportjukban dolgozó munkások között. A kérdőív itt 
is megkívánja, hogy a gyáros a munkások meghallgatásával álla 
pítsa meg, hogy mindegyik munkásra külön-külön mennyi jut a 
tosztásra kerülő összegből, de égészen pontos adatok nyerhetését 
megnehezíti az elszámolásnak az a komplikáltsága, a mely a munka 
vezető és munkás között rendszerint fenforog, az utóbbi gyakran 
élelmét, lakását, esetleg ruházatát is az előbbitől nyervén. 
A kérdőív a heti.munkabéreket tudakolja; ott tehát, a hol 
esetleg kélhetenkint, havonkint, vagy talán még nagyobb idő 
közökben történik a kifizetés (ilyen gyárak különben kisebb szám 
ban fordulnak elő), ott a bérlajstromban foglalt béreket előbb heti 
bérekre kellett átszámítani. 
A munkabéreket a munkások következő öt kategóriája sze- 
rint • a J mesterek, képzett munkások; b) közönséges gyári mun- 
oben erwáhnte Frage will alsó den Zeitpunkt erforschen, da solche 
Fabriken von periodischem Betriebe mit voller Kraft arbeiten, wo 
dann die auf das Arbeiterpersonal und auf die Arbeitslöhne bezüg- 
lichen Daten von ihnen mittels Ergánzungs-Fragebogen erhoben 
wurden. Eine Durchschnittzahl dér Arbeiter und durchschnittliche 
Arbeitslöhne hat dér Fragebogen unter seine Fragen nicht auf- 
genommen; es bedürfte eines zűr statistischen Datenlieferung will- 
fáhrigeren und darin besser geübten Publikums, damit die auf solche 
Fragen ertheilten Antworten — wie umfangreich immer die Instruk- 
tion ware, welche den Alodus dér Berechnung des Durchschnittes 
erklárt, — als verlasslicbes Matéria! für weitere Kombinationen 
dienen könnten. 
Die Fragen nach dér Arbeitszeit bilden wieder eine besondere 
Gruppé mit folgenden erwáhnenswerteren Fragen : Steht die Fabrik 
das ganze Jahr hindurch im Betrieb ? Wenn nicht, in welchen 
Aionaten des Jahres pausirt dér Betrieb ? Ah wieviel Arbeitstagen 
arbeitete die Fabrik im Verlaufe des Vorjahres ? Um wie viel Uhr 
beginnt die Arbeitszeit im Sommer und im Winter und um wie 
viel Uhr hört sie auf; wann beginnen die Frühstücks-, Mittags- 
und Nachmittagspausen ? Ist die Fabrik des Nachts im Betrieb, 
und wenn ja, in welchem Theile des Jahres oder in welchem 
Abschnitte dér Produktion ? Um wie viel Uhr werden die Nachtarbeiter 
taglich abgelöst? Wie viel Stunden láng arbeitet dér Arbeiter beim 
Übergang von dér Nachtarbeit zűr Tagarbeit odcr umgekehrt? 
Wie viel betrágt die tágliche Arbeitszeit bei den Lehrlingen, bei 
den weniger als 12 Jahre altén und bei den über diesem Lebens- 
alter befindlichen mánnlichen und weiblichen Arbeitern ? 
Die Fragen, welche die , Arbeitslöhne erkunden, bilden die 
fünfte Gruppé des Fragebogens, mit folgenden wichtigeren Details : 
Wie viel Jahresgehalt habén die Beamten zusammengenommen; 
wie viele Beamten erhielten weniger als jáhrlich .2400 Kronen 
Gehalt; wie viel betragen die gesammten Jahresbezüge dér Werk- 
führer ? Wann erfolgt die Bezahlung dér Arbeiter; wie viele von 
den Fabriksarbeitern werden nach Taglohn, wie viele nach Akkord 
oder' Stücklohn gezahlt; in welchem Monate oder Abschnitte des 
Jahres erhalten die Taglöhner den höchsten Lohn? 
Die Arbeitslöhne dér Fabriksarbeiter, Lehrlinge und Taglöhner 
erkundet dér Fragebogen wieder mit Beziehung auf den am 25. 
Feber 1899 fálligen Zahltag, aus demselben Grunde, aus welchem 
weiter oben nach dem Stand des Arbeiterpersonales an diesem 
Tagé gefragt wurde, und dieses Dátum bringt natürlich auch 
bezüglich dér Arbeitslöhne die dér Berichtigung harrenden Mángel 
mit sich, welche oben das Arbeiterpersonal betreffend erwáhnt 
wurden. Es gab auch. noch andere Gründe, welche bei den Arbeits- 
löhnen eine sorgfáltige Sichtung und Berichtigung dér für diesen 
Tag einbekannten Daten erheischten. Esko mint auch bei Fabriken 
mit stándigem Betriebe vor, dass einzelne Arbeiter oder ganze Ar- 
beitergruppen an einer Akkordarbeit lángere Zeit arbeiten und an dem 
einen oder andern Zahltage nur einen Vorschuss, einen kleinern 
Betrag beheben, als ihr regelmássiger Wochenverdienst betrágt, 
hingegen kann es auch vorkommen, dass sie eben an dem Zahl 
tage, bezüglich dessen die Daten gesammelt werden, die ganze 
auf die schon beendete Arbeit entfallende Entlóhnung heraus- 
bekommen, alsó mehr als ihr Wochenverdienst unter den gewöhn- 
lichen Umstánden ausmachen würde. Dér Fragebogen machte zwar 
auf diesen Umstand die Fabrikanten besonders aufmerksam und 
stellte die Forderung auf, dass solche nicht normale Momente 
am Fragebogen extra erwáhnt werden ; aber die Richtigstellung 
dér Daten und die Ermittelung dér normalen Löhne verursachte 
auch so grosse Schwierigkeiten. Eine áhnliche Quelle dér Mángel 
ist es, dass in mehreren Fabriken die Arbeitslöhne nicht gesondert 
jedem einzelnen Arbeiter gezahlt werden, sondern den einzelnen 
Arbeits- und Gruppenführern, welche dann den ihnen eingehándigten 
Betrag — nach Übereinkommen — selber unter die in ihrer Gruppé 
arbeitenden Arbeiter vertheilen. Dér Fragebogen erfordert es auch 
hier, dass dér Fabrikant unter Anhörung dér Arbeiter feststelle, 
wie viel vöm vertheilten Betrage auf jeden Arbeiter einzeln entfállt, 
aber es ist schvver, ganz genaue Daten zu erhalten, zufolge jener 
Komplikation dér Berechnung, welche zwischen dem Arbeitsführer 
und dem Arbeiter in dér Regei besteht, wonach dér letztere oft 
Beköstigung, Wohnung, eventuell auch Kleidung vöm ersteren 
erhált. 
Dér Fragebogen erkundet die wöchentlichen Arbeitslöhne, wo 
alsó die Auszahlung eventuell zweiwöchentlich, monatlich, oder 
vielleicht in noch grösseren Zwischenráumen erfolgt (solche Fabri 
ken kommen übrigens in kleinerer Anzahl vor), mussten die in 
dér Lohnliste enthaltenen Löhne erst zu Wochenlöhnen umgerech- 
net werden. 
Die Arbeitslöhne sind abgesondert auszuweisen nach den 
folgenden fünf Kategorien dér Arbeiter; a) Meister, ausgebildete