7*
(A biztosító társaság bélyegzője.)
(Starnpiglie dér Versicherungs-Oesellschaft.)
oldalról való ellenőrzése. Az egyik mód a népmozgalmi statisztika,
mely hónapról-hónapra beszámol a halálozás statisztikai lapjain az
orvos vagy halottkém által megállapított halálokokról s igy az ipari
munkában baleset folytán történt halálozásokról is. Sokkal fontosabb
és egyetemesebb ellenőrzési eszközül szolgál azonban a betegsegélyző
pénztáraknak és a balesetbiztosító társaságoknak balesetbejelentése.
Az 1891. évi XIV. törvényczikk alapján létesült vagy
átalakult betegsegélyző pénztárak, melyek valamelyikének kötelékébe
tartozik minden 8 korona napi bérnél vagy 2400 korona évi
fizetésnél nem nagyobb javadalmazással biró ipari alkalmazott,
minden tagjaikat ért balesetről egy portómentes levelező-lapot
tartoznak a statisztikai hivatalhoz beterjeszteni,' a mely levelezőlapon
ki van tüntetve a baleset által elszerencsétlenült munkás
neve, a vállalat, a melynél az dolgozott, a baleset napja, az ápolásnak
előrelátható tartama, végül az, hogy a megsérült házilag vagy kórházban
ápoltatik-e. Ugyanígy levelezőlapon tesznek jelentést a balesetbiztositó-társaságok
minden náluk biztosított munkásnak balesetéről.
Ez a kétféle bejelentés — a mely, mint annak szövegéből is
kitűnik, statisztikai anyagul alig szolgálhat, legfeljebb ellenőrzésül —
összehasoniittatik minden hónapban a munkaadók által az iparfelügyelőhöz
beterjesztett s az iparfelügyelőtől a statisztikai hivatalhoz
juttatott bejelentésekkel; a hol a betegsegélyző-pénztári vagy
biztositótársasági bejelentésnek megfelelő lapot a munkaadó bejelentései
közt nem lehet feltalálni, ott a munkaadótól pótlólag szerzi
be a statisztikai hivatal a baleseti jelentést. Az ellenőrzésnek ez a
módja — a mely a magyar tűzkárstatisztikában már régóta nagy sikerrel
van alkalmazásban — megfordítva a betegsegélyző-pénztárakkal
és biztosító-társaságokkal szemben is használható. A munkaadó baleseti
bejelentésén ugyanis egy kérdés annak a betegsegélyző-pénztárnak
nevét tudakolja, a melynek a sérült tagja volt, egy másik
kérdés pedig annak a biztosító-társaságnak a nevét, a melynél a
sérült biztosítva volt; ha tehát a munkaadó terjeszti be jelentését
oly balesetről, a melyet a betegsegélyző-pénztár vagy biztosítótársaság
mulasztott el bejelenteni, ez utóbbiak is kérdőre vonhatók
a bejelentés kimaradásáért. Az ellenőrzésnek ezen kölcsönössége
mellett a baleseteknek csak igen kis százaléka kerüli el a statisztikai
számbavételt s az ellenőrzés érezhető volta az adatszolgáltatásra
való hajlandóságot is növeli.
A munkaadók balesetbejelentési lapja egyúttal úgy alakíttatott
át, hogy az szükség esetén még a helyszínén is ellenőrizhető
legyen. A munkaadók ugyanis balesetjelentéseiket központilag előállított,
folyószámozott szelvényes füzet lapjain állítják ki, minden
egyes lap visszamaradó szelvényére rávezetvén a baleset fontosabb
adatait, hogy ezek alapján esetleg a helyszíni nyomozás megindítható
legyen. A bejelentésilap kérdései szabatosabb fogalmazást
nyertek, a baleset körülményeit és módját illetőleg pedig több új
kérdés került a lapra.
E tervezetnek kérdőívei, — az országgyűlés által elfogadott
alakjukban — a következők voltak :
teln dér Todesfall-Statistik über die durch den Arzt oder Leichenbeschauer
konstatirten Todesursachen und so auch über die in dér
gewerblichen Arbeit zufolge eines Unfalles eingetretenen Todesfalle
allmonatlich Rechenschaft gibt. Als viel wichtigeres und universaleres
Kontrollmittel dient aber die Unfallmeldung dér Krankenkassen
und Unfallversicherungs-Gesellschaften. Die auf Grund des
G.-A. XIV: 1891 gegründeten oder umgeformten Krankenkassen, in
dérén Verband jeder gewerblich Angestellte gehört, welcher nicht
mehr als 8 Kronen Taglohn oder 2400 Kronen Jahresgehalt bezieht,
habén über jeden Un fali, dér ihre Mitglieder betroffen, eine portofreie
Postkarte an das statistische Amt einzusenden, auf welcher Karte
anzugeben ist: dér Name des durch den Unfall verunglückten
Arbeiters, das Unternehmen, bei dem er gearbeitet hat, dér Tag
des Unfalls, die voraussichtliche Dauer dér Pflege, schliesslich ob
dér Verletzte háuslich oder ira Spital gepflegt wird. Auf einer eben
solchen Karte erstatten auch die Unfallversicherungs-Gesellschaften
Meldung über den Unfall eines jeden bei ihnen versicherten
Arbeiters.
Diese Doppelmeldungen — welche, wie auch aus ihrem Texte
hervorgeht, kaum als statistisches Matéria!, höchstens als Kontrolle
dienen können, — werden allmonatlich mit den seitens dér Arbeitgeber
dem Gewerbeinspektor vorgelegten und vöm Gewerbeinspektor an
das statistische Amt gesendeten Meldungen verglichen; wo sich
dann unter den Meldungen des Arbeitgebers kein dér Meldung dér
Krankenkasse oder dér Versicherungsgesellschaft entsprechendes
Blatt findet, wird die Unfallmeldung durch das statistische Amt vöm
Arbeitgeber nachtráglich beschafft. Dieser Modus dér Kontrolle, —
welcher in dér ungarischen Brandschaden-Statistik seit 1896 mit
grossem Erfolg angewendet wird, — kann umgekehrt auch den
Krankenkassen und den Versicherungsgesellschaften gegenüber
gebraucht werden. In dér Unfallmeldung des Arbeitgebers erkundet
námlich eine Frage den Namen dér Krankenkasse, dérén Mitglied
dér Verletzte war, eine andere Frage aber den Namen derjenigen
Versicherungsgesellschaft, bei welcher dér Verletzte versichert war;
wenn alsó dér Arbeitgeber über einen solchen Unfall Meldung
erstattet, welchen die Krankenkasse oder die Versicherungsgesellschaft
anzumelden verabsáumt hat, können auch die letzteren
wegen Ausbleibens dér Meldunjf zűr Rechenschaft gezogen werden.'
Bei dér Wechselseitigkeit dér Kontrolle entzieht sich nur ein
sehr geringes Perzent dér Unfalle dér statistischen Berechnung ;
und dér Umstand, dass- sich die Kontrolié fühlbar macht, steigert
auch die Neigung zűr Datenlieferung.
Dér Unfall-Meldezettel dér Arbeitgeber wurde gleichzeitig so
umgestaltet, dass er im Nothfalle auch an Őrt und Stelle kontrollirt
werden könne- Die Arbeitgeber stellen námlich ihre Unfallmeldungen
auf Grund von in dér Zentrale angefertigten, mit laufenden
Zahlen versehenen Koupon-Heften aus, wobei sie auf dem zurückbleibenden
Koupon jedes einzelnen Blattes die wichtigeren Daten
des Unfalles vormerken, dass auf Grund derselben eventuell die
Untersuchung an Őrt und Stelle vorgenommen werden könne.
Die Fragen des Meldezettels habén eine prázisere Fassung
erhalten, bezüglich dér Umstánde und dér Art und Weise des
Unfalles aber sind im Zettel mehrere neue Fragen angebracht
worden.
Die Fragebogen dieses Entvvurfes waren — in ihrer vöm
Reichstage genehmigten Form — die folgenden:
I. Betegsegélyző-pénztárak balesetjelentése.
szám.
I. Unfallmeldung dér Krankenkassen.
Zahl
A
hó
A nevezett munkás | házilag
Ápolása előreláthatólag
gyárában
vállalatnál
nevű munkást
napján baleset érte.
alkalmazott
i... év
kórházban ápoltatik.
hetet fog igénybe venni.
A betegsegélyző pénztár neve (bélyegzője).
Dér des angestellte
Arbeiter Namens ist arn ten
i8g von élném Unfall betroffen worden.
Dér genannte Arbeiter wird ™„ c >,wr ...Spitale gepflegt.
Seine Genesung wird voraussichtlich —:—;— : ......Wochen in Anspruch
nehmen.
Name dér Krankenkasse (Starnpiglie.)
II. Biztosító-társaságok balesetjelentése.
Az alulírott társulatnál biztosított
nevű S gyárában.
vállalatnál
alkalmazott munkást i év havának
napján baleset érte.
A társaság a sérültnek fizetett.
II. Unfallmeldung dér Versicherungs-Gesellschaften.
Dér bei dér gefértig ten Oesellschaft versicherte Arbeiter Namens
_ y _ / / y in dér Fabrik
angestellt bei der Unternehm ung
ist am ten 189 von einem
Unfall betroffen worden.
Die Oesellschaft hat dem Verletzten - gezahlt.