Full text : A magyar korona országainak betegsegélyző pénztárai 1898-ban = Die Krankenkassen der Länder der ungarischen Krone im Jahre 1898

A  baleset-jelentő  lap  kitöltésére  nézve  mindenekelőtt  azt  kell  különösen ­
  hangsúlyoznom,  hogy  kiváló  gond  fordítandó  a  munkaadónak  pontos
és  szabatos  megnevezésére.  Nem  szabad  tehát  megelégedni  a  sérült  munkás
bevallásával,  hanem  a  tagkönyvecskébő),  illetőleg  a  betegsegélyzőpénztár
nyilvántartásaiból  kell  megállapítani,  hogy  a  sérült  munkásnak  ki  a  munka,
adója,  nehogy  esetleg  a  pénztár  téves  bejelentése  alapján  a  munkaadók  ok
nélkül  zaklattassanak.  Minthogy  pedig  ezúttal  már  nemcsak  az  iparban,
hanem  egyéb  hivatási  ágnál  előfordult  balesetek  is  bejelentendők,  ügyelni
kell  arra,  hogy,  ha  egy  munkaadónak  többféle  üzeme  van,  pl.  ipari  és
-bányavállalata,  vagy  ipari  és  mezőgazdasági  üzeme,  vagy  ipari  és
vasúti  üzeme,  stb.  a  baleset-jelentő  lapon  mindig  megemlittessék  az  is,  hogy
a  sérült  munkás  melyik  üzemnél  sérült  meg:  ipari,  bánya-,  mezőgazdasági
vagy  vasúti  üzemnél.
Egyébként  az  I.  számú  szelvény  kérdéseinek  első  része  azonos  a
korábban  használt  baleset-jelentő  levelezőlapok  szövegével,  s  igy  ennek
további  magyarázata  fölösleges.
A  nagy  iparban  történt  baleseteknél  —  minthogy  ezekre  vonatkozólag
a  sérült  személyi  viszonyait  illető  adatokat  a  munkaadó  különben  is  beszolgáltatja ­
  elégséges  csak  ezen  —  vonal  fölötti  —  kérdésekre  válaszolni.
Nagy  ipari  jellegűnek  tekintendő  a  legalább  20  munkást  foglalkoztató  vagy
gépi  erőt  használó  iparvállalat.  Kétes  esetekben  azonban,  a  mikor  a  betegsegélyzőpénztár ­
  nem  tudja  eldönteni,  hogy  valamely  vállalat  nagyipari  jellegű-e,
  legczélszerübb  a  hosszas  levelezések  és  pótlások  elkerülése  végett
kitölteni  az  alábbi  —  vonal  alatti  —  rovatokat  is,  melyek  különben  is
kitöltendők  lesznek  minden  kisipari,  gazdasági,  bánya-  és  vasúti  üzemben
előforduló  balesetek  alkalmával.
E  rovatok  közül  külön  magyarázatot  csak  az  igényel,  a  mely  a  sérült
keresetéből  élő  családtagok  számát  tudakolja.  Ennek  a  kérdésnek  az  a  czélja,
hogy  megtudható  legyen,  hány  egyént  sújt  a  keresetképtelenné  vált  családfő
szerencsétlensége  ;  s  ez  a  czél  a  család  fogalmát  szükségszerűen  kiterjeszti
a  nem  törvényesített  viszonyokra  is.  A  vadházasságban  együtt  élő  nő  s  a
törvénytelen.  gyermekek  tehát  szintén  befoglalandók  a  családtagok  számába,
ha  a  sérült  keresetéből  éltek;  úgyszintén  hajadon  női  munkásnak  általa  eltartott ­
  törvénytelen  gyermeke  is.
Az  I.  számú  szelvényen  a  sérülés  fokáról  a  dolog  természetéhez
képest  még  csak  annyit  lehet  jelenteni,  hogy  előreláthatólag  mennyi  ideig
tart  a  sérült  felgyógyulása  ?  Köztudomású  pedig,  hogy  különösen  külső
sérüléseknél  a  gyógyulás  tartamának  ily  előre  való  meghatározása  igen
gyakran  messze  elmarad  a  valóságtól,  mert  váratlanul  közbe  jövő  komplikácziók,
  hirtelen  fellépő  sebláz  stb.  súlyosabbá  és  hosszabb  tartamúvá
tehetik  azt  az  esetet,  a  mely  kezdetben  enyhébb  lefolyásúnak  Ígérkezett,  s
viszont  kezdetben  súlyosabbnak  látszó  sérülések  az  előrelátottnál  gyorsabb
idő  alatt  gyógyulhatnak  kedvező  körülmények  között.  Minthogy  pedig  a
baleseti  statisztikának  az  a  legfontosabb  feladata,  hogy  pontosan  számot
adjon  arról,  hogy  az  egyes  sérülések  tényleg  mily  veszteséget  okoztak,
mennyi  ideig  tették  munkaképtelenné  az  illető  sérültet,  s  végső  lefolyásukban ­
  nem  okoztak-e  annak  esetleg  állandó  munkaképtelenséget,  akár  részlegest, ­
  mikor  korábbi  munkakörét  nem  tudja  többé  ellátni,  de  kisebb  munkákra ­
  még  képes  marad,  akár  teljeset,  mikor  semminemű  kereső  foglalkozást ­
  többé  nem  folytathat:  nem  lehet  megelégednünk  az  I.  számú  jelentésen ­
  foglalt  azon  följegyzéssel,  hogy  előre  láthatólag  mennyi  ideig  tart  a
sérült  felgyógyulása,  hanem  szükséges  adatokat  szereznünk  még  a  sérülés
tényleges  tartamáról  is,  akkor,  mikor  a  sérült  már  felgyógyúlt,  s  igy  a
szenvedett  munkaképtelenségnek  ideje  egész  szabatosan  megállapítható.
E  czélhoz  képest  a  baleset-jelentő  lap  II.  számú  szelvényének  kiállítása ­
  körül  a  következő  eljárás  lesz  követendő  :  még  az  I.  számú  szelvény
elküldése  előtt  a  II.  számú  szelvényen  kitöltendő  az  első  néhány  rovat
(a  betegsegélyző-pénztári  tagkönyv  folyó  száma,  a  sérült  vezeték-  és  keresztneve, ­
  mely  községben  történt  a  baleset,  mi  a  sérülés  időpontja),  emlékeztetőül ­
  és  tájékoztatóul  arra,  hogy  mely  sérültről  kell  annak  idején  a  II.
számú  szelvényt  beterjeszteni.  Ezek  után  az  I.  számú  szelvény  a  füzetből
kivétetvén,  a  magyar  kir.  központi  statisztikai  hivatal  czímére  postára
adandó.
A  II.  számú  szelvényt  akkor  kell  egészen  kitölteni  és  a  statisztikai
hivatalhoz  postára  adni,  ha  a  sérültnek  segélyezését  a  pénztár  már  befejezte,
akár  azért,  mert  a  segélyezett  egyén  felgyógyult,  akár  azért,  mert  meghalt,
vagy  azért,  mert  a  törvényszerű-20  heti  segélyezést  márkihasználta.  Bármelyik
esetben  minden  nehézség  nélkül  bejegyezhetek  a  pénztár  nyilvántartásaiból  a
szükséges  adatok,  úgy  azok,  a  melyek  a  munkaképtelenség  tartamára  vonatkoznak ­
  (a  munkaképtelenség  tartama  egyezik  a  táppénzes  vagy  kórházi  napok
számával),  mint  azok,  a  melyek  a  táppénzben  vagy  kórházi  ápolásban,  esetleg
temetkezési  segélyben  az  illető  sérült  részére  kifizetett  összeget  tudakolják.
Ez  utóbbi  kérdés  különösen  azért  fontos,  mert  ennek  segélyével  tudhatjuk
me ő>  hogy  a  betegsegélyző-pénztárakra  mily  anyagi  terhet  rónak  az  üzemi

Bezüglich  dér  Ausfertigung  des  Unfall-Meldezettels  ist  vor  allém  besonders
  zu  betonén,  dass  auf  die  genaue  und  prazise  Benennung  des
Arbeitgebers  besondere  Sorgfalt  zu  verwenden  ist.  Mán  darf  sich  aber  mit
den  Angaben  des  verletzten  Arbeiters  nicht  begnügen,  sondern  es  ist  aus
dem  Mitgliedsbüchel,  beziehungsweise  aus  dér  Evidenzhaltung  dér  Krankenkasse
  festzustellen,  wer  dér  Arbeitgeber  des  verletzten  Arbeiters  ist,  damit
die  Arbeitgeber  zufolge  irriger  Meldung  dér  Kasse  nicht  unbegründet  behelligt
  werden.  Da  aber  hinfür  nicht  nur  die  beim  Gewerbe,  sondern  auch
die  in  anderen  Berufszweigen  vorkommenden  Unfálle  anzumelden  sind,  ist
darauf  zu  achten,  dass  wenn  ein  Arbeitgeber  mehrere  Betriebe  besitzt,
z.  B.  Industrie-  und  Montan-Unternehmungen,  oder  Gewerbe-  und  landwirtschaftliche
  Betriebe,  oder  Gewerbe-  und  Eisenbahn-Betriebe,  auf  dem
Unfall-Meldezettel  immer  angegeben  werde,  bei  welchem  dér  verunglückte
Arbeiter  verletzt  wurde:  ob  bei  dem  Gewerbe-,  dem  Bergwerk-,  dem
Oekonomie-  oder  dem  Bahnbetriebe  ?
Übrigens  ist  dér  erste  Theil  dér  Fragen  des  Koupons  Nr.  I  identisch
mit  dem  Texte  dér  früher  in  Verwendung  gestandenen  Unfall-Meldezettel;
eine  weitere  Erklárung  erscheint  daher  überflüssig.
Bei  den  in  dér  Gross-Industrie  vorkommenden  Unfállen,  bezüglich
derer  die,  die  persönlichen  Verhaltnisse  des  Verletzten  betreffenden  Daten
vöm  Arbeitgeber  auch  sonst  eingeliefert  werden,  genügt  es  nur  auf  diese
oberhalb  des  Striches  befindlichen  Fragen  zu  antworten.
Als  Unternehmung  mit  grossindustriellem  Karakter  ist  eine  Unternehmung
  zu  betrachten,  wenn  sie  mehr  als  20  Arbeiter  bescháftigt,  oder
Maschinenkraft  verwendet.  In  zweifelhaften  Falién  aber,  wenn  die  Krankenkasse
  nicht  entscheiden  kann,  ob  eine  Unternehmung  einen  grossindustriellen
  Karakter  besitzt,  ist  es  behufs  Vermeidung  dér  langwierigen
Korrespondenzen  und  Ergánzungen  am  zweekmássigsten,  auch  die  unteren,
unterhalb  des  Striches  befindlichen  Rubriken  auszufüllen,  welche  übrigens
bei  Gelegenheit  dér  im  Kleingewerbe-,  Oekonomie-.  Bergwerk-  und  Bahnbetriebe ­
  vorkommenden  Unfálle  auch  so  auszufüllen  sein  werden.
Von  diesen  Rubriken  bedarf  nur  die  eine  besondere  Erklárung,
welche  die  Zahl  dér  vöm  Erwerbe  des  Verletzten  lebenden  Familienglieder
erkundet.  Zweck  dieser  Frage  ist,  in  Erfahrung  zu  faringen,  wie  viele  Individuen
  durch  das  Unglück  des  erwerbsunfáhig  gewordenen  Familienhauptes
betroffen  werden,  und  dieser  Zweck  dehnt  den  Begriff  dér  Familie  nothwendigerweise
  auch  auf  die  nicht  legalisirten  Verhaltnisse  aus.  Die  im
Konkubinate  zusammenlebende  Frau  und  die  unehelichen  Kinder  sind  alsó
gleichfalls  in  die  Zahl  dér  Familienglieder  einzurechnen,  wenn  sie  vöm
Erwerbe  des  Verletzten  lebten;  sowie  das  uneheliche  Kind  dér  ledigen
Arbeiterin,  wenn  es  durch  diese  erhalten  wird.
Auf  dem  Koupon  Nr.  I  kann  dér  Natúr  dér  Sache  nach  betreffend
den  Grad  dér  Verletzung  nur  soviel  gemeldet  werden,  wie  lángé  die  Genesung
  des  Verletzten  voraussiohtlich  dauern  wird  ?  Es  ist  aber  bekannt,
dass  besonders  bei  ausseren  Verletzungen  eine  solche  vorherige  Bestimmung
dér  Dauer  dér  Genesung  oft  weit  hinter  dér  Wirklichkeit  zurückbleiben
kann,  denn  unverhofft  eintretende  Komplikationen,  plötzlich  auftretendes  Wundfleber,
  u.  dgl.  können  einen  Fali  schwieriger  und  langwieriger  machen,  welcher
  anfangs  einen  milderen  Verlauf  voraussetzen  liess,  hinwieder  können
im  Anfang  schwerer  erscheinende  Verletzungen  unter  günstigen  Verháltnissen
  rascher  heilen,  als  vorauszusetzen  war.  Da  es  aber  die  wichtigste
Aufgabe  dér  Unfallstatistik  ist,  genaue  Rechenschaft  darüber  zu  gébén,
welchen  Verlust  faktisch  die  einzelnen  Verletzungen  verursacht  habén,  für
wie  lángé  Zeit  sie  den  betreffenden  Verletzten  arbeitsunfáhig  gemacht  habén,
und  ob  sie  in  ihrem  endgiltigen  Verlaufe  nicht  eventuell  seine  stándige  Arbeitsunfáhigkeit
  verursacht  habén,  entweder  eine  theilweise,  wobei  dér
Arbeiter  seinen  früheren  Arbeitskreis  nicht  mehr  versehen  kann,  aber  zu
geringeren  Arbeiten  noch  fáhig  ist,  oder  eine  gánzliche,  wobei  er  keinerlei
erwerbende  Arbeit  mehr  betreiben'  kann:  können  wir  uns  nicht  mit  dér  in
dér  Meldungskarte  Nr.  I.  enthaltenen  Angabe  begnügen,  wie  lángé  voraussichtlich
  die  Genesung  des  Verletzten  andauern  wird,  sondern  es  ist  nothwendig,
  Daten  über  die  faktische  Dauer  dér  Verletzung  zu  beschaffen,
zu  einer  Zeit,  da  dér  Verletzte  bereits  genesen  ist  und  so  die  Zeitdauer
dér  erlittenen  Arbeitsunfáhigkeit  ganz  prázis  festgestellt  werden  kann.
Dem  entsprechend  ist  bei  dér  Ausfertigung  des  Koupons  Nr.  II  des
Unfall-Meldezettels  folgendes  Verfahren  zu  beobachten  :  Noch  vor  Absendung
  des  Koupons  I  sind  im  Koupon  II  die  ersten  paar  Rubriken  auszufüllen' ­
  (laufende  Zahl  des  Krankenkassen-Mitgliedbuches,  dér  Familien-  und
Taufnamen  des  Verletzten,  in  welcher  Gemeinde  hat  sich  dér  Unfall  ereignet,
welcher  ist  dér  Zeitpunkt  dér  Verletzung)  zűr  Erinnerung  und  Orientirung
bezüglich  dessen,  über  welchen  Verletzten  seiner  Zeit  dér  Koupon  II  einzusenden
  sein  wird.  Hierauf  wird  dér  Koupon  I  aus  dem  Hefte  genommen
und  an  das  k.  u.  statistische  Zcntralarat  adressirt  auf  die  Rost  gegeben.
Dér  Koupon  Nr.  II  ist  dann  gánzlich  auszufüllen  und  an  das  statistische ­
  Amt  auf  die  Rost  zu  gébén,  wenn  die  Kasse  die  Unterstützung
des  Verletzten  schon  beendet  hat,  entweder  weil  das  unterstützte  Individuum ­
  genesen  ist,  oder  weil  es  gestorben  ist,  oder  weil  die  gesetzliche
20wöchentliche  Unterstützung  schon  erschöpft  ist.  In  jedem  dieser  Fálle
können  die  nöthigen  Daten  aus  dér  Evidenzhaltung  dér  Kasse  ohne  jede
Schwierigkeit  eingetragen  werden,  sowohl  diejenigen,  welche  sich  auf  die
Dauer  dér  Arbeitsunfáhigkeit  beziehen  (die  Dauer  dér  Arbeitsunfáhigkeit
stimmt  mit  dér  Zahl  dér  Pflegegeld-  oder  Spitals-Tage  überein),  als  auch
die,  welche  den  Betrag,  dér  für  den  betreffenden  Verletzten  an  Pflegegeld
und  Spitalspflege,  eventuell  an  Leichehbestattungs-Unterstützung  gezahlt
wurde,  erkunden.  Diese  letzte  Frage  ist  besonders  darum  wichtig,  weil
nur  mit  Hilfe  derselben  ermittelt  werden  kann,  welche  materiellen  Lasten
die  Betriebs-Unfálle  den  Krankenkassen  aufbürden.  Nach  jeder  Meldung
            
Waiting...

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.