18*
ványokat a várható szükséglethez mért példányszámban idecsatolva a következő
észrevételekkel küldöm meg a tekintetes Orvos úrnak:
A munkásvédelmi politika helyes és czélszerű irányítása szükségessé
teszi, hogy a munkáskezet a hivatási munkája közben fenyegető veszélyektől
és balesetektől lehetőleg megóvjuk, vagy legalább ennek súlyos következményeit
elhárítsuk tőle s hogy ennek a feladatnak megfelelhessünk,
ismernünk kell egész teljességében azokat a veszélyeket, a melyek a hivatásos
munka végzése közben a munkáskezet érhetik. E czéinak szolgál a
baleseti statisztika, a melynek több ága, nevezetesen a gyáripari üzemben,
továbbá a vasúti üzemben stb. előforduló balesetek statisztikája már korábban
is művelés alatt volt, s nem kicsinylendő tanulságokat szolgáltatott a
munkásvédelmi politika czéljaira.
Kiválóan fontos azonban, hogy hasonló adatok gyüjtessenek a mezőgazdasági
üzemben előforduló balesetekről is. Hazánk népességének túlnyomó
nagy része a mezőgazdaság szolgálatában áll s attól várja kenyerét
és boldogulását; gazdaságunk intenzívvé tételével, a mezőgazdasági gépek
használatának terjedésével azonban természetszerűleg szaporodnak azok a
balesetek is, a melyek a mezőgazdasági üzemből kifolyólag az abban foglalatoskodó
munkáskezet érik. Hogy ezen, a gazdaságunk örvendetes fejlődésével
együttjáró bajnak súlya lehetőleg csökkentessék, szükséges előbb
tájékozódnunk a mezőgazdasági balesetek számáról és jelentőségéről,
továbbá arról a munkaveszteségről, a melyet ezen balesetek okoznak,
egyszóval szükség van kimerítő és megbízható mezőgazdasági baleseti
statisztikára.
A földmívelésügyi m. kir. minister úr ő Nagyméltósága ez okoktól
indíttatva rendelte el a mezőgazdasági baleseti statisztikának az 1901. évi
január hó 1-től leendő művelését, az országgyűlés pedig az 1897. évi
XXXV. t.-czikk 3. §-a értelmében beleegyezését adta ezen adatoknak az
orvos urak és a kórházak útján az alábbi módozatok szerint való gyűjtésére
s ez adatgyűjtésre az 1897. évi XXXV. t.-cz. határozmányait is kiterjesztette.
Felkérem tehát a tekintetes Orvos urat, hogy az adatszolgáltatást az
alább foglalt utasítások értelmében szíveskedjék teljesíteni:
Bejelentendő lesz minden olyan mezőgazdasági munkája következtében
megsérült egyén, a ki gyógykezelés végett a tekintetes Orvos urnái
jelentkezik, vagy hozzátartozói által bejelentetik. Mezőgazdasági munkának
értendő természetesen nemcsak a szorosan vett földmívelés, hanem az erdőgazdaság
is, az állattenyésztés stb. A bejelentés alá kerülő balesetek legnagyobb
részét előreláthatólag a gépsérülések fogják tenni, de fölveendők
lesznek ezenkívül a kis- és nagygazdaságokban kézi eszközökkel (kaszával,
csákánynyal, ekevei stb.) ejtett sérülések, lovak és egyéb gazdasági állatok
mellett előfordulható balesetek, favágás, facsusztatás, tutajozás közben történhető
szerencsétlenségek stb., valahányszor a sérült vagy annak családja
orvosi gyógykezelésért folyamodik. Önként érthetőleg bejelentendők a rögtöni
halállal járó sérülések is, a mennyibena azok az orvosnak tudomására
jutnak.
A bejelentési lap két szelvényből áll. Az I. számú szelvény kitöltendő
mindjárt a sérülés megtörténtekor, illetőleg akkor, mikor a sérült
orvosi gyógykezelés alá vétetik. A sérültnek az orvosi kezeléshez különben
is szükséges kihallgatása közben derül ki, hogy a baleset mezőgazdasági
munkából folyó és igy bejelentési kötelezettség alá eső baleset-e ; ugyanekkor
nyerhető felvilágosítás az I. számú szelvényen foglalt összes kérdésekre
is, a melyek közül külön magyarázatot csak az a kérdés igényel,
mely a' sérült keresetéből élő családtagok számát tudakolja. Ennek a kérdésnek
az a czélja, hogy megtudható legyen, hány egyént sújt a keresetképtelenné
vált családfő szerencsétlensége ; s ez a czél a család fogalmát
szükségszerűen kiterjeszti a nem törvényesített viszonyokra is. A vadházasságban
együtt élő nő, s a törvénytelen gyermekek tehát szintén befoglalandók
a családtagok számába, ha a megsérültnek keresetéből
éltek; ugyanígy hajadon női munkásnak általa eltartott törvénytelen
gyermeke is.
Az I. számú szelvényen a sérülés fokáról a dolog természetéhez
képest még csak annyit lehet jelenteni, hogy előreláthatólag mennyi ideig
tart a sérült felgyógyulása ? Köztudomású pedig, hogy különösen külső
sérüléseknél a gyógyulás tartamának ilyen előrevaló meghatározása igen
gyakran messze elmaradhat a valóságtól, mert váratlanul közbejövő komplikácziók,
hirtelen fellépő sebláz stb. súlyosabbá és hosszabb tartamúvá
tehetik azt az esetet, a mely kezdetben enyhébb lefolyásúnak Ígérkezett, s
viszont kezdetben súlyosabbnak látszó sérülések az előrelátottnál gyorsabb
idő alatt gyógyulhatnak kedvező körülmények között. Minthogy pedig a
baleseti statisztikának az a legfontosabb feladata, hogy pontosan számot
adjon arról, hogy az egyes sérülések tényleg mily veszteséget okoztak,
mennyi ideig tették munkaképtelenné az illető sérültet, s végső lefolyásukentsprechenden
Anzahl von Exemplaren hierbeigesohlossen dem wohlgebornen
Herrn Arzte mit folgendpn Bemerkungen zugehen:
Um dér Arbeiterschutz-Politik eine richtige und zweckmassige Richtung
gébén zu können, ist es nothwendig, den Arbeiter vor den ihm bei
seiner Berufsarbeit drohenden Gefahren und Unfallen zu bewahren, oder
wenigstens ihre schweren Folgen von ihn abzuwehren; damit wir dieser
Aufgabe entsprechen können, müssen wir die Gefahren, welche den Arbeiter
bei seiner Berufsarbeit betreffen können, in ihrem vollen Umfange
kennen. Diesem Zwecke dient die Unfallstatistik, dérén mehrere Zweige,
namenllich die Statistik dér im Fabriksbetrieb, ferner im Bahnbetriebe usw.
vorkommenden Unfálle, schon früher kultivirt wurden und den Zwecken dér
Arbeiterschutz-Politik nicht zu unterschátzende Behelfe lieferten.
Es ist aber besonders wichtig, dass ahnliche Daten auch über die
im landwirtschaftlichen Betrieb vorkommenden Unfálle gesammelt werden.
Dér überwiegend grössere Theil dér, Bewohner Ungarns steht im Dienste
dér Landwirtschaft und erwartet von dieser sein Brod und sein Fortkommen
; in dem Maasse aber, als unsere Agrikultur sich intensiver gestaltet
und sich dér Gebrauch von landwirtschaftlichen Maschinen verbreitet, nimmt
natürlich auch die Zahl jener Unfálle zu, welche infoige dér landwirtschaftlichen
Betriebe die hiermit bescháftigten Arbeiter betreffen. Um die
Wucht dieses mit dér erfreulichen Entwicklung unserer Landwirtschaft
verbundenen Übelstandes thunlichst zu vermindern, ist es nöthig sich bezüglich
dér Anzahl und Bedeutung dér landwirtschaftlichen Unfálle vorher
zu orientiren, ferner bezüglich jenes Arbeitsverlustes, welchen diese Unfálle
verursachen, mit einem Wort wir brauchen eine erschöpfende und verlássliche
Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle.
Durch diese Gründe fühlte sich Se. Excellenz, dér Herr k. u. Ackerbau-Minister
bewogen, zu verordnen, dass die Statistik dér landwirtschaftlichen
Unfálle vöm l.Jánner 1901 an kultivirt werde, dér Reichstag aber
hat es im Sinne des §. 3 des G.-A. XXXV; 1897 genehmigt, dass diese
Daten nach dem weiter untén folgenden Modus im Wege dér Herren Árzte
und dér Spitáler gesammelt werden, und hat auf diese Datensammlung auch
die Bestimmungen des G.-A. XXXV: 1897 erstreckt.
Ich ersuche daher Ew. Wohlgeboren, die Datenlieferung laut folgender
Instruktionen durchführen zu wollen
Anzumelden ist jedes solche zufolge einer landwirtschaftlichen Arbeit
verletzte Individuum, welches sich behufs árztlicher Behandlung bei
Ew. Wohlgeboren meldet, oder von seinen Angehörigen angemeldet wird.
Unter landwirtschaftlicher Arbeit wird natüilich nicht nur dér Ackerbau
im engeren Sinne verstanden, sondern auch die Forstwirtschaft, die Viehzucht
udgl. Den grössten Theil dér zűr Meldung gelangenden Unfálle werden
voraussichtlich die Verletzungen durch Maschinen ausmachen, doch sind
ausserdem auch die in Klein- und Grosswirtschaften von Handgeráthen (Sensen,
Spitzhauen, Pflügen udgl.) herrührenden Verletzungen, die im Umgang
mit Pferden und anderen Wirtschaftsthieren sich ergebenden Unfálle, die
beim Holzfállen, auf dér Holzrutschbahn, beim Flössen vorkommenden Unglücksfálle
usw. aufzunehmen, wenn dér Verletzte oder dessen Familie árztliche
Behandlung in Anspruch nimmt. Selbstverstándlioh sind auch die den
plötzlichen Tód verursachenden Verletzungen anzumelden, wofern sie zűr
Kenntnis des Arztes.gelangen.
Dér Meldezettel besteht aus zwei Koupons. Dér Koupon Nr. I ist
sofort auszufüllen, da die Verletzung erfolgte,beziehungsweise dann, wenn dér
Verletzte in árztliche Behandlung genommen wird. Bei dem übrigens auch
zum Zweck dér árztlichen Behandlung nöthigen Verhör des Verletzten
stellt es sich heraus, ob dér Unfall die Folge einer landwirtschaftlichen
Arbeit, und alsó ein dér Meldepflicht unterliegender Unfall ist; bei derselben
Gelegenheit kann mán sich auch Aufklárung bezüglich sámmtlicher auf
dem Koupon Nr. I enthaltenen Fragen verschaffen, von welchen eine besondere
Erklárung nur die Frage erheischt, welche die Zahl dér vöm Erwerbe
des Verletzten lebenden Familienmitglieder erkundet. Diese Frage
hat den Zweck, in Erfahrung zu faringen, wie viel Personen unter dem
Unglück des erwerbsunfáhig gewordenen Familienhauptes zu leiden habén,
und dieser Zweck erstreckt den Begriff dér Familie notwendigerweise auch
auf die nicht legalisirten Verhaltnisse. Die im Konkubinate zusamraenlebende
Frau und die unehelichen Kinder sind alsó gleichfalls den Familiengliedern beizuzahlen,
wenn sie vöm Erwerb des Verletzten leben; ebenso das
uneheliche Kind einer ledigen Arbeiterin, wenn es von dieser erhalten
wird.
Auf dem Koupon Nr. I kann dér Natúr dér Sache nach betreffend
den Grad dér Verletzung nur soviel gemeldet werden, wie lángé die Genesung
des Verletzten voráussichtlich dauern wird ? Es ist aber bekannt,
dass besonders bei áusseren Verletzungen eine solche vorherige Bestimmung
dér Dauer dér Genesung oft weit hinter dér Wirklichkeit zurückbleiben
kann, denn unverhofft eintretende Komplikationen, plötzlich auffretendes
Wundfieber udgl. können einen Fali schwieriger und langwieriger machen,
welcher anfangs einen milderen Verlauf voraussetzen hess, hinwieder
können im Anfang schwerer ersoheinende Verletzungen unter günstigen
Verháltnissen rascher heilen, als vorauszusetzen war. Da es aber die
wichtigste Aufgabe dér Unfallstatistik ist, genaue Rechenschaft darüber
zu gébén, welchen Verlust faktisch die einzelnen Verletzungen verursacht,
für wie lángé Zeit sie den betreffenden Verletzten arbeitsunfáhig
gemacht habén, und ob sie in ihrem endgiltigen Verlaufe nicht eventuell
seine stándige Arbeitsunfáhigkeit verursacht habén, entweder eine theil-