18*

ványokat  a  várható  szükséglethez  mért  példányszámban  idecsatolva  a  következő ­
  észrevételekkel  küldöm  meg  a  tekintetes  Orvos  úrnak:
A  munkásvédelmi  politika  helyes  és  czélszerű  irányítása  szükségessé
teszi,  hogy  a  munkáskezet  a  hivatási  munkája  közben  fenyegető  veszélyektől ­
  és  balesetektől  lehetőleg  megóvjuk,  vagy  legalább  ennek  súlyos  következményeit ­
  elhárítsuk  tőle  s  hogy  ennek  a  feladatnak  megfelelhessünk,
ismernünk  kell  egész  teljességében  azokat  a  veszélyeket,  a  melyek  a  hivatásos ­
  munka  végzése  közben  a  munkáskezet  érhetik.  E  czéinak  szolgál  a
baleseti  statisztika,  a  melynek  több  ága,  nevezetesen  a  gyáripari  üzemben,
továbbá  a  vasúti  üzemben  stb.  előforduló  balesetek  statisztikája  már  korábban ­
  is  művelés  alatt  volt,  s  nem  kicsinylendő  tanulságokat  szolgáltatott  a
munkásvédelmi  politika  czéljaira.
Kiválóan  fontos  azonban,  hogy  hasonló  adatok  gyüjtessenek  a  mezőgazdasági
  üzemben  előforduló  balesetekről  is.  Hazánk  népességének  túlnyomó ­
  nagy  része  a  mezőgazdaság  szolgálatában  áll  s  attól  várja  kenyerét
és  boldogulását;  gazdaságunk  intenzívvé  tételével,  a  mezőgazdasági  gépek
használatának  terjedésével  azonban  természetszerűleg  szaporodnak  azok  a
balesetek  is,  a  melyek  a  mezőgazdasági  üzemből  kifolyólag  az  abban  foglalatoskodó ­
  munkáskezet  érik.  Hogy  ezen,  a  gazdaságunk  örvendetes  fejlődésével ­
  együttjáró  bajnak  súlya  lehetőleg  csökkentessék,  szükséges  előbb
tájékozódnunk  a  mezőgazdasági  balesetek  számáról  és  jelentőségéről,
továbbá  arról  a  munkaveszteségről,  a  melyet  ezen  balesetek  okoznak,
egyszóval  szükség  van  kimerítő  és  megbízható  mezőgazdasági  baleseti
statisztikára.
A  földmívelésügyi  m.  kir.  minister  úr  ő  Nagyméltósága  ez  okoktól
indíttatva  rendelte  el  a  mezőgazdasági  baleseti  statisztikának  az  1901.  évi
január  hó  1-től  leendő  művelését,  az  országgyűlés  pedig  az  1897.  évi
XXXV.  t.-czikk  3.  §-a  értelmében  beleegyezését  adta  ezen  adatoknak  az
orvos  urak  és  a  kórházak  útján  az  alábbi  módozatok  szerint  való  gyűjtésére
s  ez  adatgyűjtésre  az  1897.  évi  XXXV.  t.-cz.  határozmányait  is  kiterjesztette. ­

Felkérem  tehát  a  tekintetes  Orvos  urat,  hogy  az  adatszolgáltatást  az
alább  foglalt  utasítások  értelmében  szíveskedjék  teljesíteni:
Bejelentendő  lesz  minden  olyan  mezőgazdasági  munkája  következtében ­
  megsérült  egyén,  a  ki  gyógykezelés  végett  a  tekintetes  Orvos  urnái
jelentkezik,  vagy  hozzátartozói  által  bejelentetik.  Mezőgazdasági  munkának
értendő  természetesen  nemcsak  a  szorosan  vett  földmívelés,  hanem  az  erdőgazdaság
  is,  az  állattenyésztés  stb.  A  bejelentés  alá  kerülő  balesetek  legnagyobb ­
  részét  előreláthatólag  a  gépsérülések  fogják  tenni,  de  fölveendők
lesznek  ezenkívül  a  kis-  és  nagygazdaságokban  kézi  eszközökkel  (kaszával,
csákánynyal,  ekevei  stb.)  ejtett  sérülések,  lovak  és  egyéb  gazdasági  állatok
mellett  előfordulható  balesetek,  favágás,  facsusztatás,  tutajozás  közben  történhető ­
  szerencsétlenségek  stb.,  valahányszor  a  sérült  vagy  annak  családja
orvosi  gyógykezelésért  folyamodik.  Önként  érthetőleg  bejelentendők  a  rögtöni
halállal  járó  sérülések  is,  a  mennyibena  azok  az  orvosnak  tudomására ­
  jutnak.
A  bejelentési  lap  két  szelvényből  áll.  Az  I.  számú  szelvény  kitöltendő ­
  mindjárt  a  sérülés  megtörténtekor,  illetőleg  akkor,  mikor  a  sérült
orvosi  gyógykezelés  alá  vétetik.  A  sérültnek  az  orvosi  kezeléshez  különben
is  szükséges  kihallgatása  közben  derül  ki,  hogy  a  baleset  mezőgazdasági
munkából  folyó  és  igy  bejelentési  kötelezettség  alá  eső  baleset-e  ;  ugyanekkor ­
  nyerhető  felvilágosítás  az  I.  számú  szelvényen  foglalt  összes  kérdésekre ­
  is,  a  melyek  közül  külön  magyarázatot  csak  az  a  kérdés  igényel,
mely  a'  sérült  keresetéből  élő  családtagok  számát  tudakolja.  Ennek  a  kérdésnek ­
  az  a  czélja,  hogy  megtudható  legyen,  hány  egyént  sújt  a  keresetképtelenné ­
  vált  családfő  szerencsétlensége  ;  s  ez  a  czél  a  család  fogalmát
szükségszerűen  kiterjeszti  a  nem  törvényesített  viszonyokra  is.  A  vadházasságban ­
  együtt  élő  nő,  s  a  törvénytelen  gyermekek  tehát  szintén  befoglalandók
  a  családtagok  számába,  ha  a  megsérültnek  keresetéből
éltek;  ugyanígy  hajadon  női  munkásnak  általa  eltartott  törvénytelen
gyermeke  is.
Az  I.  számú  szelvényen  a  sérülés  fokáról  a  dolog  természetéhez
képest  még  csak  annyit  lehet  jelenteni,  hogy  előreláthatólag  mennyi  ideig
tart  a  sérült  felgyógyulása  ?  Köztudomású  pedig,  hogy  különösen  külső
sérüléseknél  a  gyógyulás  tartamának  ilyen  előrevaló  meghatározása  igen
gyakran  messze  elmaradhat  a  valóságtól,  mert  váratlanul  közbejövő  komplikácziók,
  hirtelen  fellépő  sebláz  stb.  súlyosabbá  és  hosszabb  tartamúvá
tehetik  azt  az  esetet,  a  mely  kezdetben  enyhébb  lefolyásúnak  Ígérkezett,  s
viszont  kezdetben  súlyosabbnak  látszó  sérülések  az  előrelátottnál  gyorsabb
idő  alatt  gyógyulhatnak  kedvező  körülmények  között.  Minthogy  pedig  a
baleseti  statisztikának  az  a  legfontosabb  feladata,  hogy  pontosan  számot
adjon  arról,  hogy  az  egyes  sérülések  tényleg  mily  veszteséget  okoztak,
mennyi  ideig  tették  munkaképtelenné  az  illető  sérültet,  s  végső  lefolyásukentsprechenden

  Anzahl  von  Exemplaren  hierbeigesohlossen  dem  wohlgebornen
  Herrn  Arzte  mit  folgendpn  Bemerkungen  zugehen:
Um  dér  Arbeiterschutz-Politik  eine  richtige  und  zweckmassige  Richtung
  gébén  zu  können,  ist  es  nothwendig,  den  Arbeiter  vor  den  ihm  bei
seiner  Berufsarbeit  drohenden  Gefahren  und  Unfallen  zu  bewahren,  oder
wenigstens  ihre  schweren  Folgen  von  ihn  abzuwehren;  damit  wir  dieser
Aufgabe  entsprechen  können,  müssen  wir  die  Gefahren,  welche  den  Arbeiter ­
  bei  seiner  Berufsarbeit  betreffen  können,  in  ihrem  vollen  Umfange
kennen.  Diesem  Zwecke  dient  die  Unfallstatistik,  dérén  mehrere  Zweige,
namenllich  die  Statistik  dér  im  Fabriksbetrieb,  ferner  im  Bahnbetriebe  usw.
vorkommenden  Unfálle,  schon  früher  kultivirt  wurden  und  den  Zwecken  dér
Arbeiterschutz-Politik  nicht  zu  unterschátzende  Behelfe  lieferten.
Es  ist  aber  besonders  wichtig,  dass  ahnliche  Daten  auch  über  die
im  landwirtschaftlichen  Betrieb  vorkommenden  Unfálle  gesammelt  werden.
Dér  überwiegend  grössere  Theil  dér,  Bewohner  Ungarns  steht  im  Dienste
dér  Landwirtschaft  und  erwartet  von  dieser  sein  Brod  und  sein  Fortkommen
  ;  in  dem  Maasse  aber,  als  unsere  Agrikultur  sich  intensiver  gestaltet
und  sich  dér  Gebrauch  von  landwirtschaftlichen  Maschinen  verbreitet,  nimmt
natürlich  auch  die  Zahl  jener  Unfálle  zu,  welche  infoige  dér  landwirtschaftlichen ­
  Betriebe  die  hiermit  bescháftigten  Arbeiter  betreffen.  Um  die
Wucht  dieses  mit  dér  erfreulichen  Entwicklung  unserer  Landwirtschaft
verbundenen  Übelstandes  thunlichst  zu  vermindern,  ist  es  nöthig  sich  bezüglich ­
  dér  Anzahl  und  Bedeutung  dér  landwirtschaftlichen  Unfálle  vorher
zu  orientiren,  ferner  bezüglich  jenes  Arbeitsverlustes,  welchen  diese  Unfálle
verursachen,  mit  einem  Wort  wir  brauchen  eine  erschöpfende  und  verlássliche
  Statistik  dér  landwirtschaftlichen  Unfálle.
Durch  diese  Gründe  fühlte  sich  Se.  Excellenz,  dér  Herr  k.  u.  Ackerbau-Minister
  bewogen,  zu  verordnen,  dass  die  Statistik  dér  landwirtschaftlichen ­
  Unfálle  vöm  l.Jánner  1901  an  kultivirt  werde,  dér  Reichstag  aber
hat  es  im  Sinne  des  §.  3  des  G.-A.  XXXV;  1897  genehmigt,  dass  diese
Daten  nach  dem  weiter  untén  folgenden  Modus  im  Wege  dér  Herren  Árzte
und  dér  Spitáler  gesammelt  werden,  und  hat  auf  diese  Datensammlung  auch
die  Bestimmungen  des  G.-A.  XXXV:  1897  erstreckt.
Ich  ersuche  daher  Ew.  Wohlgeboren,  die  Datenlieferung  laut  folgender
  Instruktionen  durchführen  zu  wollen
Anzumelden  ist  jedes  solche  zufolge  einer  landwirtschaftlichen  Arbeit
  verletzte  Individuum,  welches  sich  behufs  árztlicher  Behandlung  bei
Ew.  Wohlgeboren  meldet,  oder  von  seinen  Angehörigen  angemeldet  wird.
Unter  landwirtschaftlicher  Arbeit  wird  natüilich  nicht  nur  dér  Ackerbau
im  engeren  Sinne  verstanden,  sondern  auch  die  Forstwirtschaft,  die  Viehzucht
  udgl.  Den  grössten  Theil  dér  zűr  Meldung  gelangenden  Unfálle  werden
voraussichtlich  die  Verletzungen  durch  Maschinen  ausmachen,  doch  sind
ausserdem  auch  die  in  Klein-  und  Grosswirtschaften  von  Handgeráthen  (Sensen,
  Spitzhauen,  Pflügen  udgl.)  herrührenden  Verletzungen,  die  im  Umgang
mit  Pferden  und  anderen  Wirtschaftsthieren  sich  ergebenden  Unfálle,  die
beim  Holzfállen,  auf  dér  Holzrutschbahn,  beim  Flössen  vorkommenden  Unglücksfálle
  usw.  aufzunehmen,  wenn  dér  Verletzte  oder  dessen  Familie  árztliche
  Behandlung  in  Anspruch  nimmt.  Selbstverstándlioh  sind  auch  die  den
plötzlichen  Tód  verursachenden  Verletzungen  anzumelden,  wofern  sie  zűr
Kenntnis  des  Arztes.gelangen.
Dér  Meldezettel  besteht  aus  zwei  Koupons.  Dér  Koupon  Nr.  I  ist
sofort  auszufüllen,  da  die  Verletzung  erfolgte,beziehungsweise  dann,  wenn  dér
Verletzte  in  árztliche  Behandlung  genommen  wird.  Bei  dem  übrigens  auch
zum  Zweck  dér  árztlichen  Behandlung  nöthigen  Verhör  des  Verletzten
stellt  es  sich  heraus,  ob  dér  Unfall  die  Folge  einer  landwirtschaftlichen
Arbeit,  und  alsó  ein  dér  Meldepflicht  unterliegender  Unfall  ist;  bei  derselben
  Gelegenheit  kann  mán  sich  auch  Aufklárung  bezüglich  sámmtlicher  auf
dem  Koupon  Nr.  I  enthaltenen  Fragen  verschaffen,  von  welchen  eine  besondere
  Erklárung  nur  die  Frage  erheischt,  welche  die  Zahl  dér  vöm  Erwerbe
  des  Verletzten  lebenden  Familienmitglieder  erkundet.  Diese  Frage
hat  den  Zweck,  in  Erfahrung  zu  faringen,  wie  viel  Personen  unter  dem
Unglück  des  erwerbsunfáhig  gewordenen  Familienhauptes  zu  leiden  habén,
und  dieser  Zweck  erstreckt  den  Begriff  dér  Familie  notwendigerweise  auch
auf  die  nicht  legalisirten  Verhaltnisse.  Die  im  Konkubinate  zusamraenlebende
Frau  und  die  unehelichen  Kinder  sind  alsó  gleichfalls  den  Familiengliedern  beizuzahlen,
  wenn  sie  vöm  Erwerb  des  Verletzten  leben;  ebenso  das
uneheliche  Kind  einer  ledigen  Arbeiterin,  wenn  es  von  dieser  erhalten
wird.
Auf  dem  Koupon  Nr.  I  kann  dér  Natúr  dér  Sache  nach  betreffend
den  Grad  dér  Verletzung  nur  soviel  gemeldet  werden,  wie  lángé  die  Genesung
  des  Verletzten  voráussichtlich  dauern  wird  ?  Es  ist  aber  bekannt,
dass  besonders  bei  áusseren  Verletzungen  eine  solche  vorherige  Bestimmung
dér  Dauer  dér  Genesung  oft  weit  hinter  dér  Wirklichkeit  zurückbleiben
kann,  denn  unverhofft  eintretende  Komplikationen,  plötzlich  auffretendes
Wundfieber  udgl.  können  einen  Fali  schwieriger  und  langwieriger  machen,
welcher  anfangs  einen  milderen  Verlauf  voraussetzen  hess,  hinwieder
können  im  Anfang  schwerer  ersoheinende  Verletzungen  unter  günstigen
Verháltnissen  rascher  heilen,  als  vorauszusetzen  war.  Da  es  aber  die
wichtigste  Aufgabe  dér  Unfallstatistik  ist,  genaue  Rechenschaft  darüber
zu  gébén,  welchen  Verlust  faktisch  die  einzelnen  Verletzungen  verursacht,
  für  wie  lángé  Zeit  sie  den  betreffenden  Verletzten  arbeitsunfáhig
gemacht  habén,  und  ob  sie  in  ihrem  endgiltigen  Verlaufe  nicht  eventuell
seine  stándige  Arbeitsunfáhigkeit  verursacht  habén,  entweder  eine  theil-