27*

A  hivatási  balesetek  statisztikájáról  lévén  szó,  az  adatgyűjtések
fő  és  első  czélja  önként  érthetőlég  mindenütt  az,  hogy  bizonyos
élethivatásokban  kutassuk  a  hivatással  járó  veszélyek  nagyságát  és
gyakoriságát.  A  nagyipari  baleseti  statisztikának  ilyképen  első  sorban
a  nagyipari  alkalmazottak,  munkások  sérülései  képezhetik  tárgyát;
a  vasúti  baleseti  statisztikába  azok  a  sérülések  vétetnek  föl,  a
miket  a  vasút  szolgálatában  álló  egyének  szenvednek  hivatásuk
teljesitésében.
Fölmerülhet  azonban  az  a  kérdés,  hogy  ha  valamely  üzemben
oly  baleset  fordul  elő,  a  mely  szerencsétlenné  tesz  más  egyéneket
is,  nemcsak  a  hivatásszerűleg  ott  foglalkozókat,  kiterjedjen-e  a
statisztika  ezekre  a  más  egyénekre  is,  a  kik  hivatásukon  kívül
sérültek  meg.  Legszembetűnőbb  példát  az  ily  esetekre  a  vasút  nyújtja,
a  hol  egy  összeütközés  vagy  kisiklás  az  utasoknak  egész  tömegét
teheti  szerencsétlenné;  de  hasonló  példára  —  bár  kisebb  gyakorisággal ­
  —  akadhatunk  a  gazdasági  foglalkozások  bármely  más  ágában.
Az  épülő  ház  leszakadó  állványa  nemcsak  a  munkásokat  temeti
maga  alá,  hanem  az  arra  menőket  is;  gyárban  vagy  mezőgazdasági
üzemnél  a  cséplésnél  a  kazán  felrobbanása  esetleg  sérülésével  járhat
olyanoknak  is,  a  kik  más  hivatásban  élnek.  Kétségtelen,  hogy  mindezen
esetekben  az  illető  gazdasági  üzem  az  előidézője  a  szerencsétlenségnek ­
  ;  s  ha  főleg  azért  készítünk  is  statisztikát  a  balesetekről,  hogy
az  egy  vagy  más  hivatásnak  élő  embereknek  a  hivatásukkal  járó
veszély  ellen  való  megóvására  valamely  kiindulási  pontot  találjunk,
még  akkor  sem  szabad  mellőznünk  a  föntebb  említett  eseteket  sem,
mert  itt  is  mindannyiszor  a  gazdasági  üzem  természete  rejti  magában ­
  a  veszélyt  s  gyakran  csakugyan  puszta  véletlen  csupán,  hogy
ez  a  veszély  nemcsak  az  azon  hivatásban  élőkre,  hanem  másokra
is  kihatott.
Megkülönböztetést  lehet  tenni  az  üzemben  rejlő  veszély  s  a
hivatással  járó  veszély  közt  s  ennek  révén  külön  említeni  az  üzemi
balesetek  statisztikáját  és  külön  a  hivatási  balesetekét.  Amaz  mindig
tágabb  értelmű,  mert  a  hivatási  baleseteket  mind  magában  foglalja.
Megkülönböztetést  lehet  tenni  az  adatok  összeállításában  is,  külön
választva  azokat  az  eseteket,  mikor  valamely  gazdasági  üzemben
előforduló  balesetek  csupán  az  azon  gazdasági  ágban  foglalkozókat
sújtották,  s  azokat,  mikor  sérülését  okozták  másoknak  is.  De  a
statisztikának  mindenesetre  ki  kell  terjesztenie  figyelmét  és  adatgyűjtő ­
  tevékenységét  ez  utóbbi  esetekre  is,  mert  a  hivatással  járó
veszély  nagyságának  kulcsát  az  üzemben  rejlő  veszély  ismerete
adja  meg,  ez  pedig  nem  volna  teljes,  ha  kirekesztenők  belőle  az
említett  eseteket.
A  vasúti  balesetek  statisztikája  eddig  is  tekintettel  volt  az
utasok,  tehát  nem  vasúti  alkalmazottak  sérüléseire  is;  a  baleseti
statisztika  egyéb  ágai  azonban  tisztán  a  hivatással  járó  balesetek
megfigyelésére  szorítkoztak,  sőt  találkozunk  oly  felfogással  is,  mely
még  tovább  menve  a  körülhatárolásban,  csupán  a  munkások  sérüléseit ­
  tartotta  bejelentendőnek,  az  azon  hivatásban  dolgozó  magasabb
képzettségű  egyénekét  pedig  (művezető,  mérnök  stb.)  már  nem.
Röviden  összefoglalva  a  mondottakat,  a  baleseti  statisztika
minden  ágában  egyaránt  szükséges  feltételnek  látszik,  hogy  az  adatszolgáltató
  közeg  lehetőleg  ne,  vagy  ne  csupán  az  érdekelt  felek
sorából  vétessék,  a  balesetből  eredő  munkaveszteség  kipuhatolására
  az  eddiginél  jóval  nagyobb  súly  helyeztessék,  a  sérült  személyviszonyai ­
  lehetőleg  egyöntetű  módon  figyeltessenek  meg  s  hogy  a
megfigyelés  kiterjedjen  minden  balesetre,  a  melyek  a  különböző
gazdasági  üzemekben  előfordulnak,  tekintettel  azonban  arra,  hogy
a  szerencsétlenség  azon  hivatásban  élő  embert  sujt-e,  vagy  mást  is.
A  számlálás  egysége  minden  körülmények  közt  nem  a  baleset,
mint  esemény  lesz,  hanem  az  egyes  megsérült  egyén.
B)  A  nagyipari  üzemek  statisztikája.
Az  ipari  üzemek  statisztikája  sehol  sem  dicsekedhetik  hosszú
múlttal,  s  a  hol  van  is  múltja,  az  gazdagabb  balsikerekben,  mint
értékes  eredményekben.  A  gazdasági  életnek  az  ipar  sokkal  szövevényesebb ­
  jelensége,  hogysem  fejlődése,  produktivitása,  életképessége,
  minden  jellemző  viszonya  könnyen  le  volna  szűrhető

Da  von  dér  Berufs-Unfallstatistik  die  Rede  ist,  ist  es  selbstverstándlich
  überall  dér  erste  und  Hauptzweck  dér  Datensammlungen,
  in  gewissen  Lebensberufen  die  Grösse  und  Háufigkeit  dér  mit
dem  Berufe  verbundenen  Gefahren  zu  erforschen.  Auf  diese  Weise
bilden  in  erster  Reihe  die  Verletzungen  dér  grossindustriellen  Angestellten
  und  Arbeiter  den  Gegenstand  dér  grossindustriellen  Unfallstatistik;
  in  die  Bahnunfallstatistik  werden  die  Verletzungen  aufgenommen,
  welche  die  im  Dienste  dér  Bahn  stehenden  Individuen
bei  dér  Ausübung  ihres  Berufes  erleiden.
Es  könnte  aber  die  Frage  auftauchen,  ob  in  dem  Falle,  wenn
in  einem  Betriebe  ein  solcher  Unfall  vorkommt,  bei  dem  auch  andere
  Individuen  verunglücken,  nicht  nur  solche,  welche  dórt  berufsmássig
  bescháftigt  sind,  die  Statistik  sich  auch  auf  diese  andern
Individuen  zu  erstrecken  habé,  die  ausserhalb  ihres  Berufes  verletzt
worden  sind.  Has  auffallendste  Beispiel  für  solche  Falié  bietet  die
Eisenbahn,  wo  bei  einem  Zusammenstoss  oder  einer  Entgleisung  eine
ganze  Menge  von  Reisenden  verunglücken  kann;  aber  ahnlichen
1  Beispielen  können  wir  —  wenn  auch  mit  geringerer  Háufigkeit  —
in  jeglichem  Zweige  dér  Wirtschafibescháftigungen  begegnen.  Das
zusammenbrechende  Gerüst  eines  im  Bau  begriffenen  Hauses  begrábt
  nicht  nur  die  Arbeiter,  sondern  auch  Passanten  ;  in  dér  Fabrik
oder  im  landwirtschaftlichen  Betriebe  beim  Dreschen  kann  die
Explosion  des  Kessels  die  Verletzung  auch  solcher  Personen  verursachen,
  welche  in  anderen  Berufen  leben.  Es  ist  unzweifelhaft,
dass  in  all  diesen  Falién  dér  betreffende  Wirtschaftsbetrieb  das
Unglück  verursacht;  und  wenn  auch  über  die  Unfálle  eine  Statistik
hauptsáchlich  darum  angelegt  wird,  um  einen  Ausgangspunkt  für
den  Schutz  dér  in  einem  oder  dem  andern  Berufe  lebenden  Menschen
gégén  die  mit  ihrem  Berufe  verbundene  Gefahr  zu  erhalten,  dürfen
  wir  die  oben  ervváhnten  Falié  bei  alledem  nicht  unberücksichtigt
  lassen,  denn  auch  hiebei  birgt  immer  die  Natúr  des  Wirtschaftsbetriebes
  die  Gefahr  in  sich,  und  oft  ist  es  faktisch  nur  reiner
Zufall,  wenn  diese  Gefahr  nicht  nur  die  in  dicsem  Berufe  Lebenden,
sondern  auch  andere  betraf.
Mán  kann  übrigens  unterscheiden  zwischen  dér  Gefahr,  welche
ein  Betrieb  in  sich  birgt,  und  dér  Gefahr,  welche  mit  dér  Ausübung
des  Berufes  verbunden  ist,  und  auf  Grund  dessen  die  Statistik  dér
Betriebsunfálle  und  die  dér  Berufsunfálle  abgesondert  erwáhnen.
Jene  ist  immer  ein  weiterer  Begriff,  denn  sie  enthált  auch  allé
Berufsunfálle.  Mán  kamj  auch  bei  dér  Zusammenstellung  dér  Daten
einen  Unterschied  machen,  indem  mán  die  Fálle,  da  die  in  einem
Wirtschaftsbetriebe  vorkommenden  Unfálle  nur  die  in  diesem  Wirtschaftszweige
  Bescháftigten  betroffen  habén,  von  jenen  absondert,
wo  auch  andere  verletzt  wurden.  Aber  die  Statistik  hat  ihr  Augenmerk
  und  ihre  datensammelnde  Thátigkeit  jedenfalls  auch  auf  die
letzteren  Fálle  zu  erstrecken,  denn  dér  Schlüssel  dér  Grösse  dér
mit  dem  Berufe  verbundenen  Gefahr  ist  in  dér  Erkennung  dér
Gefahr  gegeben,  welche  dér  Betrieb  in  sich  birgt,  diese  aber
wáre  nicht  vollstándig,  wenn  die  erwáhnten  Fálle  ausgeschieden
würden.
Die  Statistik  dér  Bahnunfálle  hat  die  Verletzungen  dér  Reisenden, ­
  alsó  solcher,  die  keine  Bahnangestellten  sind,  auch  bisher
berücksichtigt;  die  übrigen  Zweige  dér  Unfallstatistik  beschránken
sich  aber  nur  auf  die  Berücksichtigung  dér  mit  dem  Berufe  verbundenen ­
  Unfálle,  ja  mán  kann  auch  einer  solchen  Auffassung
begegnen,  welche  in  dér  Abgrenzung  noch  weiter  gehend,  bloss
die  Verletzungen  dér  Arbeiter  angemeldet  habén  will,  die  dér  in
diesem  Berufe  arbeitenden  Personen  von  höherer  Ausbildung  (technischer
  Leiter,  Ingenieur  u.  s.  w.)  aber  nicht.  Das  Gesagte  kurz
zusammenfassend  erscheint  es  als  eine  in  allén  Zweigen  dér  Unfallstatistik ­
  gleicherweise  nothwendige  Bedingung,  dass  das  datenliefernde
  Organ  thunlichst  nicht,  oder  doch  nicht  bloss  aus  dér
Reihe  dér  interessirten  Partéién  genommen  werde,  ,  auf  die  Erforschung
  des  durch  Unfálle  verursachten  Arbeitsverlustes  ein  viel
grösseres  Gewicht  als  bisher  gelegt  werde,  die  persönlichen  Verháltnisse
  des  Verletzten  in  möglichst  einheitlicher  Weise  beobachtet
  werden  und  dass  die  Beobachtung  sich  auf  allé  Unfálle
erstrecke,  welche  in  den  verschiedenen  Wirtschaftsbetrieben  vorkommen,
  jedoch  mit  Rücksicht  darauf,  ob  das  Unglück  in  diesem
Berufe  lebende  Menschen  betroffen  hat,  oder  auch  andere.
Die  Einheit  dér  Záhlung  wird  unter  allén  Umstánden  nicht  dér
Unfall  als  Ereignis  sein,  sondern  das  einzelne  verletzte  Individuum.

B)  Statistik  dér  grossindustriellen  Betriebe.
Die  Statistik  dér  Gewerbebetriebe  kann  sich  nirgends  einer
lángén  Vergangenheit  rühmen,  und  wo  sie  auch  eine  Vergangenheit
  hat,  ist  diese  reicher  an  Misserfolgen,  als  an  wertvollen  Resultaten.
  Das  Gewerbe  ist  eine  viel  komplizirtere  Erscheinung  des
Wirtschaftslebens,  als  dass  sich  seine  Entwickelung,  Produktivitát,
Lebensfáhigkeit,  allé  seine  karakteristischen  Verháltnisse  leicht  in
4**