60* 
A 77.524/1891 számú rendelethez képest egybeállitott pénztári szám 
adás és mérleg pedig ezen rendelet 46. §-ában előirt módon ugyan, de 
nem egy, hanem két-két példányban mutatandó be az illetékes elsőfokú 
iparhatóságnak, a mely azután azoknak hozzám való felterjesztése iránt 
intézkedik. 
A statisztikai kimutatásoknak közvetlenül, az orsz. statisztikai hiva 
talhoz való felterjesztését az adatok gyorsabb feldolgozhatása végett tartot 
tam elrendelendőnek; a pénztári számadásnak és mérlegnek két példányban 
való felterjesztése pedig oly czélból vált szükségessé, mert azoknak egy 
felülvizsgált és esetleg helyesbített példánya általam az orsz. statisztikai 
hivatalnak fog megküldetni, még a másik példányt saját használatomra 
visszatartom. 
Budapest, 1894. évi augusztus hó 10-én. 
Lukács s. k. 
A statisztikai hivatal e rendelet következtében nyert új munka 
körét tüzetes tanulmány tárgyává tette s a betegsegélyző pénz 
tárakban látván a szervezésre váró munkás statisztikának viszo 
nyainkhoz képest legjobb adatszolgáltatóit, javaslatokat készített a 
betegsegélyző pénztárak statisztikájának módosítása, illetőleg tovább 
fejlesztése iránt. 
Ennek a reformtörekvésnek első megnyilatkozása és általában 
a reformnak alapgondolata a hivatalnak a következő felterjesztésé 
ben foglaltatik; 
Orsz. m. kir. statisztikai hivatal. 
40. 
1895. eln. sz. 
Nagyméltóságú Lukács Béla kereskedelemügyi minister úrnak. 
Az országos m. kir. statisztikai hivatal Nagyméltóságodnak múlt évi 
augusztus hó 10-én 2.123/eln. sz. a. kelt és a statisztikai hivatallal rövid 
utón közölt magas elhatározásával a betegsegélyző pénztárak statisztikájá 
nak feldolgozásával bízatván meg, az egyidejűleg a II. fokú iparhatóságok 
hoz kibocsátott körrendelet értelmében a pénztárak a statisztikai kimuta 
tásokat ezentúl közvetlenül a statisztikai hivatalhoz és pedig minden évről 
a következő évi márczius hó végéig lesznek kötelesek beküldeni. 
Időközben beható tanulmányozás tárgyává tevén a betegsegélyző pénz- ’ 
tárak statisztikájának készítésére vonatkozólag fennálló 1893. évi 28.856 
sz. rendeletet, az abban megállapított statisztikai kimutatásoknak több irány 
ban leendő módosítását vélném szükségesnek, mire nézve oly kéréssel 
vagyok bátor tiszteletteljes javaslataimat Nagyméltóságodhoz felterjeszteni, 
hogy tekintettel arra, miszerint a statisztikai kimutatások a betegsegélyző 
pénztárak által, márczius végéig lesznek beterjesztendők, nagybecsű elhatá 
rozását az országos statisztikai hivatallal oly időben közölni kegyeskedjék, 
hogy a szükséges intézkedések még e hó folyamán kibocsáthatók legyenek. 
Az 1893. évi 28.856 sz. magas rendeletben megállapított statisztikai 
adatszolgáltatással szemben a következő kiegészitéseket, illetőleg módosítá 
sokat vagyok bátor tisztelettel javaslatba hozni: 
1. Kibővitendőnek vélem a statisztikai adatgyűjtést mindenekelőtt 
bizonyos általános érdekű kérdésekkel, a melyek a pénztárak szervezetére, 
különösen az alapszabályilag megállapított járulékokra és a segélyezés mér 
vére vonatkoznának, hogy a különböző szervezetű, a járulékokra, a segélye 
zésre nézve eltérő szabályzatú pénztárak pénzügyi eredményei egymással 
összehasonlíthatók s ez által a különböző szervezetek és szabályzatok életre 
valósága, gyakorlati megfelelősége statisztikailag tanulmányozható legyen. 
2. A tagsági statisztikára vonatkozó adatok is kiegészitendők volná 
nak, első sorban oly irányban, hogy ne csupán az évvégi taglétszámot 
ismerjük meg, hanem egyúttal az évi átlagos taglétszámot is megállapít 
hassuk, mert- az egész évi átlagos taglétszám ismerete nélkül a betegségi 
statisztikának nagy fáradsággal összeállított adatai nem használhatók. A beteg 
ségi statisztikában ugyanis — és ez a halálozási statisztikára is áll — 
maguk az abszolút számok teljesen értéktelenek, ha az előfordult betege- 
déseket és halálozásokat nem vethetjük egybe a tagok összes számával, a 
kik között a betegségi és halálozási esetek előfordultak. Pusztán az éwégi 
taglétszám a betegsegélyző pénztárak tagjainak számában tapasztalható 
rendkívüli hullámzásoknál fogva ezen összehasonlításra egyáltalában nem 
alkalmas, annyival is inkább nem, minthogy a taglétszám a téli hónapok 
ban, tehát az év végén is tudvalevőleg rendszerint sokkal alacsonyabb 
szokott lenni, mint az év legnagyobb részében. Az évi átlagos taglétszám 
megállapítására a legegyszerűbb s a pénztárakra nézve is legkönnyebb 
mód a taglétszámot havonként kideríteni s a havi adatokból évi átlagot 
készíteni. 
Die im Sinne dér Verordnung Zahl 77.524/1891 zusammengestellte 
Kassenrechnung und Bilanz aber ist zwar auf die in § 46 dieser Ver 
ordnung vorgeschriebene Weise, jedoch nicht in einem, sondern in zwei 
Exemplaren dér kompetenten Gewerbebehörde I. Instanz vorzulegen, 
welche sodann dieselben mir unterbreitet. 
lm Interessé dér rascheren Aufarbeitung dér Daten habé ich verfügt, 
dass dieselben unmittelbar an das statistische Landesarat geleitet, werden, 
die Unterbreitung dér Kassenrechnung und Bilanz in zwei Exemplaren hat 
sich zu dem Zwecke als nothwendig erwiesen, weil das eine revidirte und 
eventuell berichtigte Exemplar durch mich an das statistische Landesamt 
gesendet, wáhrend das andere Exemplar zu meinem eigenen Gebrauche 
zurückbehalten wird. 
Budapest, am 10. August 1894. 
Lukács m. p. 
Das statistische Amt machte diesen seinen neuen, durch 
diese Verordnung ihm zugewiesenen Wirkungskreis zum Gegen- 
stand eingehender Studien, und da es die unter unsern Verhált- 
nissen besten Datenlieferer dér dér Organisation harrenden Arbei- 
terstatistik in den Krankenkassen erblickte, machte es Vorschláge 
bezüglich dér Modifizirung, beziehungsweise dér Weiterentwicklung 
dér Statistik dér Krankenkassen. 
Die erste Offenbarung dieser Reformbestrebungen, sowie über- 
haupt dér Grundgedanke dér Reform ist in folgender Unterbreitung 
des Amtes enthalten : 
Kön. ung. statistisches Landesamt. 
40. 
1895. Praes. Z. 
An Se. Excellenz den Herrn Handelsminister Béla v. Lukács. 
Das k. ung. statistische Landesamt wurde durch die dem Amte brevi 
manu mitgetheilte hohe Entscheidung Ew. Excellenz vöm 10. August des 
vorigen Jahres, Praes.-Zahl 2.123 mit dér Aufarbeitung dér Statistik dér 
Krankenkassen betraut, im Sinne dér gleichzeitig an die Gewerbebehörden 
II. Instanz erlassenen Verordnung sind die Kassen verpflichtet, die statis- 
tischen Ausweise künftighin direkt an das statistische Amt einzusenden, 
und zwar von jedem Jahre bis Ende Marz des náchstfolgenden Jahres. 
Mittlerweile habé ich die bezüglich dér Anfertigung dér Statistik dér 
Krankenkassen bestehende Verordnung Zahl 28.856 vöm Jahre 1895 zum 
Gegenstand eingehenden Studiums gemacht und erachte es für nöthig, dass 
die dórt festgestellten statistischen Ausweise nach mehreren Richtungen hin 
modiflzirt werden ; diesbezüglich erlaube ich mir meine ergebensten Vor- 
schláge Ew. Excellenz mit dér Bitté zu unterbreiten, geruhen mit Rück- 
sicht darauf, dass die statistischen Ausweise. seitens dér Krankenkassen bis 
Ende Márz einzureichen sind, Ihre hoohgeschatzte Entscheidung dem 
statistische Landesamt zu solcher Zeit mitzutheilen, dass die erforderlichen 
Verfügungen noch im Laufe dieses Monates erlassen werden können. 
Gegenüber dér in dér hohen Verordnung vöm Jahre 1893, Zahl 
28.856 festgestellten statistischen Datenlieferung erlaube ich mir folgende 
Ergánzungen, beziehungsweise Modiflkationen ergebenst in Vorschlag zu 
bringen; 
1. Ich erachte es vor allém für nothwendig, dass die statistische 
Datensammlung mit gewissen Fragen von allgemeinem Interessé erweitert 
werde, welche sich auf die Organisation dér Kassen, vornehmlich auf die 
statutenmássig festgestellten Beitrage und auf das Ausmaass dér Unter- 
stützung beziehen würden, dass die flnanziellen Ergebnisse dér Kassen von 
verschiedener Organisation und von hinsichtlich dér Beitrage und Unter- 
stützungen abweichenden Normen miteinander verglichen werden können, 
damit die Lebensfáhigkeit und praktische Verwendbarkeit dér verschiedenen 
Organisationen und Normen statistisch studirt werden könne. 
2. Audi die auf die Mitgliederstatistik bezüglichen Daten waren zu 
ergánzen, in erster Reihe in dér Richtung, dass wir den Mitgliederstand 
nicht nur am Ende des Jahres kennen lemen, sondern auch den Jahres- 
durchschnitt des Mitgliederstandes feststellen können, denn ohne Kenntnis 
des Jahresdurchschnittes des Mitgliederstandes können die mit grosser Mühe- 
waltung zusammengestellten Daten dér Krankenstatistik nicht benützt wer 
den. In dér Morbilitáts-Statistik namlich — und dies gilt auch für die 
Mortalitats-Statistik — sind die absoluíen Zahlen ganz wertlos, wenn wir 
die vorgekommenen Erkrankungen und Sterbefálle nicht mit dér Gesammt- 
zahl dér Mitglieder vergleichen können, unter denen die Krankheits- und 
Sterbefálle vorgekommen sind. Dér Mitgliederstand am Jahresende ist für sich 
alléin zufolge dér ausserordentlichen Fluktuationen in dér Mitgliederzahl 
dér Krankenkassen für diese Vergleichung ganz und gar nicht geeignet, 
umsoweniger, da dér Mitgliederstand in den Wintermonaten, alsó auch zu 
Ende des Jahres bekanntermaassen gewöhnlich viel niedriger zu sein pflegt, 
als im grössten Theile des Jahres. Dér einfachste und auch für die Kassen 
leichteste Modus dér Feststellung des Jahresdurchschnittes des Mitglieder 
standes ist, den Mitgliederstand monatlich zu bestimmen und aus den 
Monatsdaten den Jahresdurchschnitt zü berechnen.