134*
Budapesten — mint a 135. lapon foglalt táblázatból kitűnik —
3,678.850 koronányi vagyona van a betegsegélyző pénztáraknak s
2,840.855 koronát tevő szabályszerű tartalékalapjukból 2,017.163
korona van elhelyezve. Az arány tehát jobb, mint az országos átlag
ban ; elhelyezésre a tartaléknak csak 34 százaléka vár. Egy tagra
a vagyonból 13*26 korona esik, a szabályszerű tartalékból 10*23
korona, a ténylegesből pedig 7*27 korona. A budapesti pénztárak
vagyonálladéka a következő tételekből alakul: pénztári készlet gya
nánt 144.940 korona szerepel, postatakarékpénztárban 7.457 korona
van elhelyezve (a tartaléktőkének ugyanily módon elhelyezett s
alább említendő részletén kívül), egyéb takarékpénztári betétekben
154.985 korona, a cheque és clearing számla követelései gyanánt
2.764 korona van kitüntetve, az értékpapírok (1898. évi deczember
31-én volt árfolyam szerint) 112.480 koronát képviselnek, ezek
lejárt kamatai 1.848 koronát jelzálogilag fedezett követelése a buda
pesti pénztáraknak egyáltalában nem volt; ingatlanaik 280.483 korona
értékben vannak felvéve, leltári és egyéb felszerelési tárgyaik pedig
60.676 koronával. Mint hátralékos — de még behajthatónak Ítélt —
tagjárulék az 1.898. évi vagyonmérlegben 264.334 korona van fel
tűntetve, 5*18 százaléka az év folyamán esedékes tagjárulékoknak.
A tartalékalap a következő czímeken van elhelyezve: postatakarék-
pénztári betét 43.737 korona, egyéb takarékpénztári betét 227.307
korona, értékpapirálladék 1,167.163 korona, ingatlanok 545.943
korona, s egyéb czímek 33.013 korona. A vagyonálladékot kiegé
szíti még 88.304 koronányi egyéb követelés. A budapesti pénz
tárak terheit 54.815 koronányi kölcsön- és előlegtartozás képezi,
továbbá az év utolsó negyedéről kifizetetlenül maradt táppénzek
gyermekágyi segélyek és temetkezési járulékok 27.733 koronát tevő
összegben, fizetetlen igazgatási és kezelési költségek 7.619 koroná
val, azután orvosi és szülésznői illetmények és kiegyenlítetlen gyógy
szertári és kórházi számlák 172.302 koronával. A pénztárak egyéb
tartozásai 265.987 koronára rúgtak, s ezeken kívül teher gyanánt
szerepel még 2,017.163 korona elhelyezett, és 966.108 korona még
el nem helyezett tartalékalap. Azoknál a pénztáraknál, a melyek
vagyon egyenleggel zárták le mérlegüket, 167.123 koronányi tiszta
vagyon mutatkozik; túlsúlyban vannak azonban azok a pénztárak,
a melyek hiánynyal végezték az évet, számszerint 543.416 koroná
val, úgy hogy végeredményben 376.293 korona hiányt tűntetne fel
a budapesti betegsegélyző pénztárak 1898. évi mérlege. Hogy ez
a hiány inkább csak névleges, s a valóságnál rosszabbnak mutatja
a pénztárak helyzetét arról már korábban szóltunk.
A budapesti kerületi betegsegélyző pénztárnak 672.116 koroná
nyi vagyonálladékát 487.989 korona szabályszerű tartaléktőke terheli
meg s ebből eddig csak 121.032 került elhelyezésre; hátralékban
. van tehát még 75*20 százalék. Sokkal kedvezőbb helyzetben van a
magyar kir. államvasutak betegsegélyző pénztára, a melynek 1,162.478
koronányi vagyonát 1,150.194 korona szabályszerű tartaléktőke tér*
heli ugyan meg, de ebből 1,129.177 korona el van helyezve, és
csak l*82°/o vár elhelyezésre. A harmadik nagy budapesti pénztár,
az általános munkáspénztár vagyonmérlegében 526.430 koronányi
vagyont szerepeltet. Szabályszerű tartalékalapja 399.428 koronára
rúg, tényleg ebből 47.857 korona van elhelyezve, a még pótlandó
hiány 88*02 százalék. A budapesti ipartestületi pénztáraknak 289.687
korona vagyonuk van s 176.042 koronát tevő tartalékalapjuknak
mintegy felét, 84.997 koronát helyeztek el; hátraléka tehát a tarta
léknak még 51*72°/o-a. Csak két ipartestületi pénztár, az órásoké és
a henteseké tudta eddig egész tartaléktőkéjét elhelyezni, ugyancsak
kettő a lakatos és a szobafestő ipartestületnek pénztára tartaléku
1898. végéig még egy fillért sem tudott elhelyezni. A gyári pénz
tárak 1,940.865 koronányi vagyonálladék mellett 1,593,640 koronát
helyeztek el 1,594.896 korona szabályszerű tartalékjukból; a pót
landó hiány tehát 7*2B°/o. Hat gyári pénztárnak még nem volt alkalma
tartalékot gyűjteni; ellenben 24 ván olyan, a mely a szabályszerű
tartaléktőkét, vagy azt meghaladó összeget tényleg elhelyezett.
A magán egyesületi pénztárak összes vagyona 776.182 koronát
teszen. Szabályszerű tartalékalapjuk 581.928 korona, s ebből 217.494
korona van már elhelyezve; további elhelyezésre vár 67*43°/o. Öt
magánegyesületi pénztár már is megfelelt törvényes kötelezettségé
in Budapest habén die Krankenkassen — wie aus dér Ta-
belle auf Seite 135 ersichtlich — ein Vermögen von 3,678.850 Kro-
nen, und von ihrem 2,840.855 Kronen betragenden vorschriftsmássi-
gen Reservefond sind 2,017.163 Kronen angelegt. Das Verháltnis
ist alsó günstiger als im Landesdurchschnitt; des Anlegens harren
nur noch 34 Perzent des Reservefondes. Auf ein Mitglied entfallen
von dem Vermögen 13*25 Kronen, vöm vorschriftsmassigen Reserve
fond 10*23 Kronen, vöm faktischen aber 7*2? Kronen. Dér Vermö-
gensstand dér Budapester Kassen setzt sich aus folgenden Posten
zusammen : Bargeld 144.940 Kronen, in dér Postsparkasse ange
legt 7.457 Kronen (ausser dem auf gleiche Weise angelegten und
weiter untén zu erwáhnenden Theile des Reservefondes), in andern
Sparkasse-Einlagen 154.985 Kronen, als Forderungen des Cheque-
und Clearing-Konto 2.764 Kronen, Wertpapiere (zu dem Kurs vöm
31. Dezember 1898) 112.480 Kronen, fállige Zinsen derselben 1.848
Kronen. Hypothekarforderungen hatten die Budapester Kassen über-
haupt keine; ihre Immobilien sind mit einem Werte von 280.483
Kronen aufgenommen, ihre Inventars- und sonstigen Einrichtungs-
Gegenstánde aber mit 60.676 Kronen. Als rückstándige, aber noch
für einbringlich erachtete Mitgliederbeitráge sind in dér Vermögens-
bilanz von 1898 264.334 Kronen ausgewiesen, 5*is Perzent dér im
Laufe des Jahres fálligen Mitgliederbeitráge. Dér Reservefond ist
unter folgenden Titeln angelegt: Postsparkassen-Einlagen 43.737
Kronen, sonstige Sparkasseneinlagen 227.307 Kronen, Bestand an
Wertpapieren 1,167.163 Kronen, Immobilien 545.943 Kronen und
sonstige Titel 33.013 Kronen. Den Vermögensstand ergánzen noch
88.304 Kronen sonstige Forderungen. Die Lasten dér Budapester
Kassen bestehen aus folgenden Posten; Darlehen und Vorschuss-
Schulden 54.815 Kronen, unbeglichene Pflegegelder, Kindbett-Unter-
stützungen und Leichenbestattungs-Gebühren vöm letzten Quartal
des Jahres 27-733 Kronen, nicht ausgezahlte Verwaltungs- und
Manipulationskosten 7.619 Kronen, dann Arzte- und Hebammen-
gebühren und unbeglichene Apotheker- und Spitalsrechnungen
172.302 Kronen. Die übrigen Schulden dér Kassen beliefen sich
auf 265.987 Kronen und ausserdem sind als Lasten 2,017.163
Kronen angelegter und 966.108 Kronen nicht angelegter Reserve
fond eingestellt. Bei den Kassen, welche ihre Bilanz mit einem
Vermögenssaldo schlossen, zeigt sich ein Reinvermögen von 167-123
Kronen ; es überwiegen aber diejenigen Kassen, welche das Jahr
mit Deflzit beschlossen habén, u. zw. zusammen mit 543.416
Kronen, so dass die 1898-er Bilanz dér Budapester Krankenkassen
im Endergebnis 376.293 Kronen Deflzit aufweisen würde. Dass
dieser Abgang ein mehr nomineller ist, und die Lage dér Kassen
schlechter erscheinen lásst, als sie wirklich ist, ist schon früher
ervváhnt worden.
Dér Vermögensstand dér Budapester Bezirks-Krankenkasse
im Betrage von 672.116 Kronen ist mit einen vorschriftsmassigen
Reservefonde von 487.989 Kronen belastet, wovon bisher nur 121.032
Kronen zűr Anlegung gelangt sind; im Rückstand sind alsó noch
75*2«°/o. In einer viel günstigeren Lage beflndet sich die Kranken-
kasse dér kön. ungarischen Staatsbahnen, dérén Vermögen von
1,162.478 Kronen zwar mit einem vorschriftmássigen Reservefonde
von 1,150.194 Kronen belastet ist, wovon aber schon 1,129.177
Kronen angelegt sind und nur l*82°/o dér Anlage harren. Die
dritte grosse Budapester Kasse, die allgemeine Arbeiterkasse weist
in ihrer Vermögensbilanz ein Vermögen von 526.430 Kronen
aus. Ihr vorschriftsmássiger Reservefond betrágt 399.428 Kronen,
hievon sind thatsáchlich 47.857 Kronen angelegt, dér noch zu er-
setzende Abgang beláuft sich auf 88*02 Perzent. Die Budapester
Gewerbekorporations-Kassen habén ein Vermögen von 289.687
Kronen und habén von ihrem Reservefond von 176.042 Kronen
etwa die Halfte, 84.997 Kronen angelegt; dér Reservefond zeigt
alsó noch einen Rückstand von 51*72°/o. Nur zwei Gewerbe
korporations-Kassen, die dér Uhrmacher und dér Selcher konnten
bisher ihren ganzen Reservefond anlegen, ebenfalls zwei, die Kas
sen dér Gewerbekorporation dér Schlosser und dér Zimmermaler
vermochten bis Ende 1898 nicht einen Heller als Reservefond
anzulegen. Die Fabrikskassen legten bei einem Vermögen von
1,940.865 Kronen, 1,593.640 Kronen von ihrem 1,594.896 Kronen
betragenden vorschriftsmassigen Reservefond an; dér zu ergan-
zende Abgang betrágt alsó 7*2ö°/o. Sechs Fabrikskassen hatten
noch keine Gelegenheit, einen Reservefond zu sammeln; hingegen
gibt es 24, die den vorschriftsmassigen Reservefond oder eine
denselben übersteigende Summe faktisch angelegt habén. Das
Gesammtvermögen dér gesammten Privatvereins-Kassen betrágt
776.182 Kronen, ihr vorschriftsmássiger Reservefond 581.928 Kronen,
hievon sind 217.494 Kronen angelegt, dér femem Anlage harren
67*4s°/o. Fünf Privatvereins-Kassen sind ihrer gesetzlichen Ver-
pflichtung bereits nachgekommen und habén den vorschriftsmás