31*

az  ilyen  időszaki  üzemű  gyárak  teljes  erővel  dolgoznak,  a  mikor
is  azután  pótkérdőívek  útján  gyüjtettek  be  tőlük  a  munkásszemélyzetre ­
  és  munkásbérekre  vonatkozó  adatok.  Átlagos  munkáslétszámot, ­
  átlagos  munkabéreket,  stb.  a  kérdőív  nem  vett  fel  kérdései ­
  közé  ;  statisztikai  adatszolgáltatásra  készebb  s  abban  jobban
gyakorlott  közönségre  volna  szükség,  hogy  ily  kérdésekre  adott
válaszok  még  ha  bármily  terjedelmes  utasítás  magyarázná  is
meg  az  átlag  kiszámításának  módját  —  a  további  kombináczióknak
megbízható  anyagául  szolgálhassanak.
A  munkaidő  kérdései  ismét  külön  csoportot  képeznek,  a  következő ­
  említésre  méltóbb  kérdésekkel:  A  gyár  egész  éven  át  üzemben ­
  van-e  ?  Ha  nem,  az  év  mely  hónapjában  szünetel  az  üzem  ?
A  megelőző  év  folyamán  a  gyár  hány  munkanapon  át  dolgozott  ?
Hány  órakor  kezdődik  és  hány  órakor  végződik  a  munkaidő  nyáron ­
  és  télen  ;  mikor  kezdődnek  és  meddig  tartanak  a  reggeli,  déli
és  délutáni  szünetek  ?  Üzemben  van-e  a  gyár  éjjel  s  ha  igen,  az
évnek  mely  részében,  vagy  a  termelésnek  mely  szakában  ?  Naponkint ­
  hány  órakor  váltják  fel  az  éjjeli  munkásokat?  Az  éjjeli  munkából ­
  nappalira  való  áttérésnél  vagy  megfordítva,  hány  órát  dolgozik ­
  a  munkás  ?  Mennyi  a  napi  munkaideje  a  tanonczoknak,  a
12  évnél  fiatalabb  s  az  ezen  életkoron  tül  levő  férfi  és  női  munkásoknak ­
  ?
A  munkabéreket  tudakoló  kérdések  képezik  a  kérdőív  ötödik
csoportját,  a  következő  fontosabb  részletekkel:  Mennyi  évi  fizetése
\an  a  tisztviselőknek  együttvéve;  hány  tisztviselő  kapott  évi  2400
koronánál  kevesebb  fizetést  ;  mennyi  a  művezetőknek  összes  évi
illetménye  ?  Mikor  történik  a  munkások  kifizetése  ;  hányán  fizettetnek ­
  a  gyári  munkások  közül  napibér,  hányán  szakmány  vagy
darabbér  szerint;  napszámosoknak  az  év  melyik  hónapjában  vagy
időszakában  fizetnek  legtöbb  bért  ?
A  gyári  munkások,  tanonczok  és  napszámosok  munkabéreit
ismét  az  1899.  évi  február  hó  25-én  történt  fizetési  napra  vonatkoztatva ­
  tudakolja  a  kérdőív,  ugyanabból  aZ  okból,  a  miért  föntebb ­
  a  munkásszemélyzet  létszámát  erről  a  napról  Kérdezi  s  ez  a
dátum  természetesen  a  munkabérekre  vonatkozólag  is  magával
hozza  azokat  a  kiigazításra  váró  hiányokat,  a  melyeket  föntebb  a
munkásszemélyzetre  nézve  mondottunk.  Még  egyéb  okok  is  voltak, ­
  a  melyek  a  munkabéreknél  az  ezen  napról  bevallott  adatoknak ­
  gondos  megrostálását  és  helyesbítését  kívánták.  Állandó  üzemű
gyáraknál  is  előfordul,  hogy  egyes  munkások  vagy  egész  munkáscsoportok ­
  valamely  akkordmunkán  hosszabb  ideig  dolgozván,  az
egyik  vagy  másik  fizetési  napon  csak  előleget,  rendes  heti  keresményüknél ­
  kisebb  összeget  vesznek  fel;  viszont  megtörténhetik  az
ís,  hogy  éppen  azon  a  fizetési  napon,  a  melyről  az  adatok  gyüjtetnek,
  a  már  befejezett  munka  után  még  járó  egész  illetményüket
megkapják,  többet,  mint  a  mennyit  heti  keresményük  rendes  körülmények ­
  között  kitenne.  Erre  a  körülményre  ugyan  a  kérdőív  külön
rn- 6  r ^ eztette  a  gyárosokat  s  meg  is  kívánta,  hogy  a  bérfizetésnél
e  o  oi  ulo  ilyen  icndellenességeket  a  kérdőíven  külön  említsék  fel;
az  adatok  megjavítása  s  a  normális  bérek  beállítása  még  igy
* S  nehézséget  okozott.  Ugyanily  hibaforrást  képezett  az,  hogy
gyárban  a  munkabéreket  nem  külön  fizetik  minden  egyes
mun  ásnak,  hanem  az  egyes  munka-  és  csoportvezetőknek,  a  kik
aztan  maguk  egyezség  szerint  —  osztják  szét  a  kezükhöz  kapott
összeget  a  csoportjukban  dolgozó  munkások  között.  A  kérdőív  itt
is  megkívánja,  hogy  a  gyáros  a  munkások  meghallgatásával  állapítsa ­
  meg,  hogy  mindegyik  munkásra  külön-külön  mennyi  jut  a
tosztásra  kerülő  összegből,  de  égészen  pontos  adatok  nyerhetését
megnehezíti  az  elszámolásnak  az  a  komplikáltsága,  a  mely  a  munkavezető ­
  és  munkás  között  rendszerint  fenforog,  az  utóbbi  gyakran
élelmét,  lakását,  esetleg  ruházatát  is  az  előbbitől  nyervén.
A  kérdőív  a  heti.munkabéreket  tudakolja;  ott  tehát,  a  hol
esetleg  kélhetenkint,  havonkint,  vagy  talán  még  nagyobb  időközökben ­
  történik  a  kifizetés  (ilyen  gyárak  különben  kisebb  számban ­
  fordulnak  elő),  ott  a  bérlajstromban  foglalt  béreket  előbb  heti
bérekre  kellett  átszámítani.
A  munkabéreket  a  munkások  következő  öt  kategóriája  szerint
  •  a J  mesterek,  képzett  munkások;  b)  közönséges  gyári  munoben

  erwáhnte  Frage  will  alsó  den  Zeitpunkt  erforschen,  da  solche
Fabriken  von  periodischem  Betriebe  mit  voller  Kraft  arbeiten,  wo
dann  die  auf  das  Arbeiterpersonal  und  auf  die  Arbeitslöhne  bezüglichen
  Daten  von  ihnen  mittels  Ergánzungs-Fragebogen  erhoben
wurden.  Eine  Durchschnittzahl  dér  Arbeiter  und  durchschnittliche
Arbeitslöhne  hat  dér  Fragebogen  unter  seine  Fragen  nicht  aufgenommen;
  es  bedürfte  eines  zűr  statistischen  Datenlieferung  willfáhrigeren
  und  darin  besser  geübten  Publikums,  damit  die  auf  solche
Fragen  ertheilten  Antworten  —  wie  umfangreich  immer  die  Instruktion
  ware,  welche  den  Alodus  dér  Berechnung  des  Durchschnittes
erklárt,  —  als  verlasslicbes  Matéria!  für  weitere  Kombinationen
dienen  könnten.

Die  Fragen  nach  dér  Arbeitszeit  bilden  wieder  eine  besondere
Gruppé  mit  folgenden  erwáhnenswerteren  Fragen  :  Steht  die  Fabrik
das  ganze  Jahr  hindurch  im  Betrieb  ?  Wenn  nicht,  in  welchen
Aionaten  des  Jahres  pausirt  dér  Betrieb  ?  Ah  wieviel  Arbeitstagen
arbeitete  die  Fabrik  im  Verlaufe  des  Vorjahres  ?  Um  wie  viel  Uhr
beginnt  die  Arbeitszeit  im  Sommer  und  im  Winter  und  um  wie
viel  Uhr  hört  sie  auf;  wann  beginnen  die  Frühstücks-,  Mittagsund
  Nachmittagspausen  ?  Ist  die  Fabrik  des  Nachts  im  Betrieb,
und  wenn  ja,  in  welchem  Theile  des  Jahres  oder  in  welchem
Abschnitte  dér  Produktion  ?  Um  wie  viel  Uhr  werden  die  Nachtarbeiter
taglich  abgelöst?  Wie  viel  Stunden  láng  arbeitet  dér  Arbeiter  beim
Übergang  von  dér  Nachtarbeit  zűr  Tagarbeit  odcr  umgekehrt?
Wie  viel  betrágt  die  tágliche  Arbeitszeit  bei  den  Lehrlingen,  bei
den  weniger  als  12  Jahre  altén  und  bei  den  über  diesem  Lebensalter
  befindlichen  mánnlichen  und  weiblichen  Arbeitern  ?

Die  Fragen,  welche  die  ,  Arbeitslöhne  erkunden,  bilden  die
fünfte  Gruppé  des  Fragebogens,  mit  folgenden  wichtigeren  Details  :
Wie  viel  Jahresgehalt  habén  die  Beamten  zusammengenommen;
wie  viele  Beamten  erhielten  weniger  als  jáhrlich  .2400  Kronen
Gehalt;  wie  viel  betragen  die  gesammten  Jahresbezüge  dér  Werkführer
  ?  Wann  erfolgt  die  Bezahlung  dér  Arbeiter;  wie  viele  von
den  Fabriksarbeitern  werden  nach  Taglohn,  wie  viele  nach  Akkord
oder'  Stücklohn  gezahlt;  in  welchem  Monate  oder  Abschnitte  des
Jahres  erhalten  die  Taglöhner  den  höchsten  Lohn?
Die  Arbeitslöhne  dér  Fabriksarbeiter,  Lehrlinge  und  Taglöhner
erkundet  dér  Fragebogen  wieder  mit  Beziehung  auf  den  am  25.
Feber  1899  fálligen  Zahltag,  aus  demselben  Grunde,  aus  welchem
weiter  oben  nach  dem  Stand  des  Arbeiterpersonales  an  diesem
Tagé  gefragt  wurde,  und  dieses  Dátum  bringt  natürlich  auch
bezüglich  dér  Arbeitslöhne  die  dér  Berichtigung  harrenden  Mángel
mit  sich,  welche  oben  das  Arbeiterpersonal  betreffend  erwáhnt
wurden.  Es  gab  auch.  noch  andere  Gründe,  welche  bei  den  Arbeitslöhnen
  eine  sorgfáltige  Sichtung  und  Berichtigung  dér  für  diesen
Tag  einbekannten  Daten  erheischten.  Esko  mint  auch  bei  Fabriken
mit  stándigem  Betriebe  vor,  dass  einzelne  Arbeiter  oder  ganze  Arbeitergruppen
  an  einer  Akkordarbeit  lángere  Zeit  arbeiten  und  an  dem
einen  oder  andern  Zahltage  nur  einen  Vorschuss,  einen  kleinern
Betrag  beheben,  als  ihr  regelmássiger  Wochenverdienst  betrágt,
hingegen  kann  es  auch  vorkommen,  dass  sie  eben  an  dem  Zahltage, ­
  bezüglich  dessen  die  Daten  gesammelt  werden,  die  ganze
auf  die  schon  beendete  Arbeit  entfallende  Entlóhnung  herausbekommen,
  alsó  mehr  als  ihr  Wochenverdienst  unter  den  gewöhnlichen
  Umstánden  ausmachen  würde.  Dér  Fragebogen  machte  zwar
auf  diesen  Umstand  die  Fabrikanten  besonders  aufmerksam  und
stellte  die  Forderung  auf,  dass  solche  nicht  normale  Momente
am  Fragebogen  extra  erwáhnt  werden  ;  aber  die  Richtigstellung
dér  Daten  und  die  Ermittelung  dér  normalen  Löhne  verursachte
auch  so  grosse  Schwierigkeiten.  Eine  áhnliche  Quelle  dér  Mángel
ist  es,  dass  in  mehreren  Fabriken  die  Arbeitslöhne  nicht  gesondert
jedem  einzelnen  Arbeiter  gezahlt  werden,  sondern  den  einzelnen
Arbeits-  und  Gruppenführern,  welche  dann  den  ihnen  eingehándigten
Betrag  —  nach  Übereinkommen  —  selber  unter  die  in  ihrer  Gruppé
arbeitenden  Arbeiter  vertheilen.  Dér  Fragebogen  erfordert  es  auch
hier,  dass  dér  Fabrikant  unter  Anhörung  dér  Arbeiter  feststelle,
wie  viel  vöm  vertheilten  Betrage  auf  jeden  Arbeiter  einzeln  entfállt,
aber  es  ist  schvver,  ganz  genaue  Daten  zu  erhalten,  zufolge  jener
Komplikation  dér  Berechnung,  welche  zwischen  dem  Arbeitsführer
und  dem  Arbeiter  in  dér  Regei  besteht,  wonach  dér  letztere  oft
Beköstigung,  Wohnung,  eventuell  auch  Kleidung  vöm  ersteren
erhált.
Dér  Fragebogen  erkundet  die  wöchentlichen  Arbeitslöhne,  wo
alsó  die  Auszahlung  eventuell  zweiwöchentlich,  monatlich,  oder
vielleicht  in  noch  grösseren  Zwischenráumen  erfolgt  (solche  Fabriken ­
  kommen  übrigens  in  kleinerer  Anzahl  vor),  mussten  die  in
dér  Lohnliste  enthaltenen  Löhne  erst  zu  Wochenlöhnen  umgerechnet
  werden.
Die  Arbeitslöhne  sind  abgesondert  auszuweisen  nach  den
folgenden  fünf  Kategorien  dér  Arbeiter;  a)  Meister,  ausgebildete