29*
Az iparstatisztika személyi részével a korábbi népszámlálások
nem sokat foglalkoztak; ügy az 1869-iki, mint az 1880-iki népszámlálás
mellőzte az ipari népességnek iparáganként való elkülönítését
és megelégedett az önálló vállalkozók, segédek, tanonczok,
munkások, stb. számának kitüntetésével.
Jóval többet nyújt e tekintetben az 1890. évi népszámlálás,
mely a foglalkozásoknak szánt vaskos II. kötetében (1. Magyar
Statisztikai Közlemények. Új folyam, II. kötet) új módszerével első
rangú forrást képez az iparos népesség viszonyainak megismerésében.
Az új módszer kombinálása a népszámlálási módszernek,
mely az egyént és a specziális foglalkozás-statisztikai módszereknek,
melyek a vállalatot teszik meg a számlálás egységéül; gyakorlati
megvalósítása abban áll, hogy a népszámlálási számláló
lapon minden ipari segédszemélyhez az a kérdés is intéztetett,
h °gy névszerint mely mesternél, mely vállalatnál, mely munkaadónál
van alkalmazva. Ez az új módszer lehetővé tette a különböző
vállalatok munkásainak szakmunkájuk szerint való részletezését
s a munkanélküliek számának kiderítését (ez utóbbi azonban
a népszámlálás időpontja miatt nem volt egészen megbízható).
A foglalkozási viszonynak gazdag részletezése, a vándoriparnak,
azaló kereskedésnek, ügynököknek és alkuszoknak a tulajdon-.
P er J' 'P ai 'tól \ aló különválasztása, mind teljes sikerrel keresztülvihető
volt az új módszer következtében, a melynek s vele az
18J0. évi foglalkozási statisztikának különös érdeméül tudható be
az ipari vállalatoknak nagyság szerint való sokoldalú részletezése
is.
1890 óta a legújabb időkig érdemlegesebb lépés alig történt
a ma gyar iparstatisztikában. Megemlítésre méltó, hogy a múlt
kísérletei is mindig visszavezethetők valami gyakorlati indokra,
a mely az iparstatisztika egy vagy más ágának megindilását eredményezte.
Egyik korábbi felvétel sem történt, hogy úgy mondjuk,
önmagáért s nem jelent meg úgy, mint valami önálló, szerves és
állandóbb jellegű alkotás. A népszámlálás kapcsán foganatosított
foglalkozási felvételek maguknak a népszámlálásoknak köszönhették
lételüket; az 1871, évi iparstatisztikai fölvétel kapcsolatban volt az
ipartörvény előmunkálataival; az 1884. és 1885. évi összeírás a
közelgő országos általános kiállítás kedvéért készült, az 1895.
évi malomipari statisztikai felvétel pedig az 1896. évi ezredéves
kiállításnak köszönheti keletkezését.
Hasonlóképen gyakorlati ok adott léteit a legújabb idők
iparstatisztikai műveleteinek is. A kereskedelemügyi minister úr a
hazai ipái fejlesztésére és támogatására megindított nagyszabású és
széles körű akcziójában mindinkább szükségét érezte az ország
gyáripara ez idő szerinti állapotát és fejlettségét feltüntető adatokba',
s az iparfejlesztési akczió eredményességéhez nélkülözhetetenne
\ált mielőbb kimerítő és pontos statisztikai adatgyűjtést
zervezn 1 a gyáriparról. Már az 1893. évi XXVIII. t.-cz. életbe-,
u- 6 °n gyűjtöttek ugyan az iparfelügyelők gyárvizsgálaa
maval adatokat a gyár berendezéséről, termelőképességéro
, a gyár an alkalmazott munkásszemélyzet létszámáról, munkaidőes
erviszonyairól, továbbá a munkásjóléti intézményekről, és ezen
a ato évről-éue (az 1898. éviek a m. kir. központi statisztikai
^vata an) fel is dolgoztattak és országosan összesittettek is ugyan,
minthogy azonban az iparfelügyelők száma különösen kezdeten
sokkal kisebb volt, hogysem az ország összes gyárait egy
ev en megvizsgálhatták volna, s igy az általuk gyűjtött adatok teljes
fije roztatast nem is nyújthattak, a kereskedelemügyi minister úr
ejes es ímeritő gyári és munkabér-statisztika, továbbá termelési
statisztika létesítését határozta el, az előbbinek a megindítását a
m. kir. központi statisztikai hivatalra bízván 1898. évi május hó
12-en 32.546. sz. a. kelt rendeletével.
A statisztikai hivatal az 1898. év nyarán több iparvállalatnál
a helyszínén tanulmányoztatván az adatgyűjtés módozatainak kérdését,
október hó 12-én 4813. eln. sz. a. mutatta be a felvételnél
használandó kérdőív tervezetét, melyet a kereskedelemügyi minister
úr némi módosítások után kivitelre el is fogadott.
A gyárak és ipartelepek számára készült kérdőív kitöltésére
mindazon ipari vállalatok köteleztettek, a melyek motorikus erőt
Mit dem persönlichen Theile dér Gevverbestatistik habén sich
die früheren Volkszáhlungen nicht viel bescháftigt; sowohl die
1869-er als auch die 1880-er Volkszáhlung hat von dér Speziflzirung
dér gewerblichen Bevölkerung nach Industriezweigen abgesehen
und sich mit dem Ausweisen dér Zahl dér selbststándigen Unternehmer,
Gehilfen, Lehrlinge, Arbeiter u. s. w. begnügt.
Bedeutend mehr leistet in dieser Hinsicht die Volkszáhlung
vöm Jahre 1890, welche in dem die Bescháftigungen behandelnden
voluminösen II. Bande (s. Ungarische Statistische Mittheilungen. Neue
Folge. II. Bánd) mit ihrer neuen Methode eine Quelle ersten Rangos
für die Erkenntnis dér Verháltnisse dér gewerblichen Bevölkerung
bildet. Die neue Methode ist eine Kombination dér Volkszáhlungs-Methode,
welche das Individuum, und dér speziellen Methode
dér Bescháftigungs-Statistik, welche die Unternehmung als
Záhlungseinheit betrachtet; ihre praktische Durchführung besteht
darin, dass auf derjVolkszáhlungs-Záhlkarte an jede gewerbliche Hilfsperson
auch die Frage gestellt wurde, bei welchem Meister, welcher
Unternehmung, welchem Arbeitgeber sie namentlich angestellt ist.
Diese neue Methode ermöglichte die Spezifizirung dér'Arbeiter dér
verschiedenen Unternehmungen nach ihrem Arbeitfach und den
Ausweis dér Zahl dér Arbeitslosen (diese letzteré aber war wegen
des Zeitpunktes dér Volkszáhlung nicht ganz verlásslich). Die reiche
Detaillirung des Bescháftigungs-Verháltniöses, die Absonderung dér
Wanderindustrie, des Hausirhandels, dér Agenten und Sensale vöm
eigentlichen Gewerbe, das alles war zufolge dér neuen Methode
mit vollem Erfolge durchführbar, und es kann ihr und damit dér
Bescháfdgungsstatistik vöm Jahre 1890 auch die vielseitige Speziflzirung
dér Industrie-Unternehmungen nach dér Grösse als besonderes
Verdienst angerechnet werden.
Seit 1890 bis in die neueste Zeit ist in dér ungarischen Gewerbestatistik
kaum irgend ein meritorischerer Schritt gethan worden.
Es ist ervváhnenswert, dass auch die Versuche dér Vergangenheit
immer auf irgend ein praktisches Motiv zurückgeführt werden
können, welches die Inaugurirung des einen oder des andern Zweiges
dér Gewerbestatistik zűr Folge hatte. Keine dér frühern Aufnahmen
geschah sozusagen ihrer selber wegen und keine erschien
als eine selbstándige, organische Schaffung von stándigerem Karakter.
Die in Verbindung mit dér Volkszáhlung durchgeführten
Bescháftigungs-Aufnahmen verdanken ihr Entsíehen den Volkszáhlungen,
die gewerbestatistische Aufnahme vöm Jahre 1871 stand
in Verbindung mit den Vorarbeiten zum Gewerbegesetz; die Konskription
von 1884 und 1885 erfolgte um dér bevorstehenden
allgemeinen Landesausstellung willen, die 1895-er statistische Aufnahme
dér Mühlenindustrie aber hat ihr Entstehen dér Millennar-Ausstellung
des Jahres 1896 zu verdanken.
Eine gleichfalls praktische Ursache veranlasste auch die gewerbestatistischen
Elaborate dér neuesten Zeit. -Dér Herr Handelsminister
fühlte bei seiner behufs Entwickelung und Unterstützung
dér heimischen Industrie iniziirten grossangelegten und auf weite
Kreise berechneten Aktion immer mehr die Nothwendigkeit von
den derzeitigen Zustand und Entwickelungsgrad dér Fabriksindustrie
des Landes darstellenden Daten, und um dér" auf die Entwickelung
des Gewerbes abzielenden Aktion den Erfolg zu sichern, wurde
es unerlásslich, über die Fabriksindustrie je eher eine erschöpfende
und genaue statistische Datensammlung zu beschaffen. Schon seit
dem Inslebentreten des G.-A. XXVIII : 1893 sammelten zwar die
Gevverbeinspektoren bei Gelegenheit dér Fabriksinspizirungen Angaben
über die Einrichtung und Produktionsfáhigkeit dér Fabrik,
über den Stand, die Arbeitszeit und Lohnverháltnísse des in dér
Fabrik angestellten Arbeiterpersonals, ferner über die Arbeiterwohlfahrts-Einrichtungen,
und diese Daten wurden zwar von Jahr
zu Jahr (die vöm Jahre 1898 im k. u. statistischen Zentralamt)
aufgearbeitet und für das ganze Land zusammengefasst, da aber
die Zahl dér Gevverbeinspektoren besonders anfangs viel zu Idein
war, als dass sie in einem Jahre allé Fabriken des Landes hátten
inspiziren können, und so die durch sie gesammelten Daten auch
keine vollstándige Orientirung bieten konnten, beschloss dér Herr
Handelsminister die Einführung einer vollstándigen und erschöpfenden
Fabriks- und Arbeitslohn-Statistik, ferner einer Produktions-Statistik,
und betraute raittels Verordnung vöm 12. Mai 1898, Zahl
32.546 das k. u. statistische Zentralamt mit dér Inangriffnahme dér
erstern.
Das statistische Amt Hess im Jánner des Jahres 1898 die Frage
dér Modalitáten dér Datensammlung bei mehreren Industrie-Unternehmungen
an Őrt und Stelle studiren, und legte am 12. Október
unter Prás.-Zahl 4.813 den Entwurf des bei dér Aufnahme zu verwendenden
Fragebogens vor, welchen dér Herr Handelsminister
mit einigen Modifikationen zűr Ausführung approbirte.
Zűr Ausfüllung dér für die Fabriken und Industrieanlagen angefertigten
Fragebogen wurden allé Industrieunternehmungen verpflichtet,
welche Motorkraft verwenden, oder — in Ermangeluríg dér Motor
