155*

A  budapesti  betegsegélyző  pénztárak  tagjainak  28’52°/«-a  volt
az  év  folyamán  beteg;  a  férfiaknak  28*41,  a  nőknek  pedig  29 - 39°/o-a.
A  kerületi  pénztárnál  a  férfiak  között  több  volt  a  beteg,  34*64°/o,
mig  a  nők  között  csak  26*02°/o;  ugyanígy  az  ipartestületi  pénztáraknál ­
  is,  a  hol  a  férfitagoknak  30*93°/o-a,  a  nőknek  pedig  csak
28‘9s 0 /o-a  volt  keresetképtelen  beteg.  A  gyári  pénztáraknál  az  átlagtól ­
  leginkább  eltérő  következő  adatokat  találjuk:  A  budapesti  tégla
és  mészégető  gyárnál'a  nőknek  136*36°/«-a,  az  óbudai  dohánygyárnál ­
  a  nőknek  136*si°/o-a,  a  férfitagoknak  104*26°/o-a,  a  villamos  vasút
betegpénztáránál  a  nőknek  81*82 0 /o-a  s  a  férfitagoknak  53‘. r >6°/o-a,  a
Schlick-féle  gépgyárnál  a  férfiaknak  77‘io°/o-a  volt  beteg;  a  Krauszféle
  szeszgyárnál  pedig  a  férfiaknak  csak  0*96°/o-a  volt  keresetképtelen ­
  beteg.  A  magánegyesületi  pénztáraknál  nem  találunk  ily
szélsőségeket;  mint  két  legkedvezőbb  arányt  említhetjük  fel  a  fővárosi ­
  kereskedők  betegsegélyző  pénztáráét,  a  hol  a  férfiak  közül  6*u,
a  nők  közül  pedig  7’so°/o  volt  beteg  s  a  budapesti  kávés  segédeket,
a  hol  a  nőtagoknak  6*67,  a  férfiaknak  pedig  8*12  százaléka  betegedett ­
  meg  az  év  folyamán.
A  betegségi  esetek  aránya  az  összes  budapesti  pénztáraknál
a  férfiakra  vonatkozólág  36*76,  a  nőkre  pedig  48 - 4i°/o.  A  kerületi
■pénztárnál  ismét  átlagnál  magasabb  arányokat  találunk,  de  már
egyúttal  a  nőknek  is  nagyobb  részesedését,  61’t2°/o-kal,  a  férfitagok
52'34°/o-os  arányával  szemben.  A  gyári  pénztárak  közül  100  százaléknál ­
  magasabb  arányokat  találunk  a  férfiakat  illetőleg  a  Danubius
és  Lang-féle  gépgyáraknál,  a  Melocco  czementgyárnál  s  az  óbudai
dohánygyárnál,  a  nőket  illetőleg  pedig  a  budapesti  tégla-  és  mészégető
gyárnál,  a  villamos  vasútnál,  a  Grünwald  szeszgyárnál  s  az  óbudai
dohánygyárnál.
Egy  tápdijas  vagy  kórházi  ellátást  igénylő  tag  átlagosan  18*ss
napig  volt  beteg,  a  férfiak  17'se,  a  nők  25*88  napig.  A  kerületi
pénztártól  egy  férfi  beteg  átlag  18*si  napig,  egy  nő  pedig  40*»s
napig  élvezett  segítséget;  az  ipartestületi  pénztáraknál  a  férfi  betegek ­
  betegségének  átlagos  időtartama  18*90,  a  nőké  pedig  18*84  nap.
A  gyári  pénztárak  közül  a  nők  a  Grünwald  szeszgyárban  betegeskedtek ­
  legtovább,  54  napig;  egyébként  a  gyári  pénztárak  összességében ­
  a  nők  betegségének  átlagos  időtartama  12*82  napot,  a  férfiaké
pedig  15*04  napot  tesz.  Gyermekágyi  esetek  legnagyobb  számmal
a  budapesti  tégla-  és  mészégető  gyárban  fordultak  elő,  a  hol  a
nők  39‘39%-a  gyermekágyban  volt;  a  gyermekágyi  segély  időtartama ­
  a  legtöbb  pénztárnál  28  napos,  vagy  ezt  megközelitő,  csak
éppen  a  téglagyáraknál  igen  alacsony,  5—10  napig.
A  budapesti  kerületi  pénztárnál  a  betegek  átlagos  napi  létszáma
1.095  volt,  750  férfi  és  345  nő;  az  államvasutak  betegsegélyző
pénztáránál  933  és  pedig  932  férfi  és  egy  nő.  Az  államvasutak
pénztárának  ugyan  felével  nagyobb  a  taglétszáma,  mint  a  budapesti
kerületi  pénztárnak,  mégis  betegei  sokkal  kisebb  számban  vannak.
Mint  alább  látni  fogjuk,  a  vasúti  alkalmazottak  csakugyan  kevéssé
vannak  kitéve  a  megbetegedés  veszélyének  ;  a  budapesti»kerületi
pénztár  pedig,  mint  az  arányok  mindegyike  mutatja,  a  legkülönbözőbb ­
  iparágak  sorából  sokat  és  tartósan  betegeskedő  munkás-elemet ­
  számíthat  tagjai  közé.  Az  általános  munkás  pénztárnál  745  volt
a  napi  betegállomány,  ezek  között  587  férfi  és  158  nő.  Ezeken
kivül  még  csak  egy  budapesti  pénztárnak  volt  naponkint  száznál
több  betege,  az  építőmesterek  és  kőművesek  ipartestületi  pénztárának, ­
  a  hol  napjában  129  férfi  és  5  nő  feküdt  keresetképtelenül
betegen.
Egy  tápdíjas  és  gyermekágyi  nap  a  budapesti  pénztáraknak
1  *35  koronájába,  egy  kórházi  nap  1  '43  koronába,  egy  haláleset
pedig  91*82  koronába  került.  A  kerületi  pénztár  1*28  koronát  fizet
tápdijas  betegeinek  és  2*os  koronát  a  kórházi  ellátásért;  a
temetkezési  járulékban  alig  lépi  tül  a  törvényszabta  minimumot,
43-32  koronát  fizetvén  egy  haláleset  után.  Az  ipartestületi,  gyári
és  magánegyesületi  pénztárak  mind  nagyobb  súlyt  fektetnek  a
temetkezési  járulékra  ;  táppénzben  a  Royal  nagy  szálloda  betegsegélyző ­
  pénztára  nyújt  legtöbbet,  2  korona  32  fillért  átlagosan  és
a  ferenczvárosi  dohánygyáré  a  legkevesebbet,  mindössze  60  fillért.
Említettük  volt,  hogy  a  betegségi  statisztika  adatai  a  tagok
foglalkozása  szerint  nem  részleteztetvén,  e  tekintetben  sok  érdekes  és

Von  den  Mitgliedern  dér  Budapester  Krankenkassen  waren
28‘62%  im  Laufe  des  Jahres  krank;  28*«  dér  Mánner  und  29*39°/u
dér  Frauen.  Bei  dér  Bezirkskasse  gab  es  unter  den  Mánnern  mehr
kranke,  34*64°/o,  unter  den  Frauen  nur  26*02°/o,  so  verhált  es  sich
auch  mit  den  Gewerbekorporationskassen,  wo  30‘9S°/o  dér  mannlichen
  und  nur  28'9s # /o  dér  weiblichen  Mitglieder  erwerbsunfáhig
krank  waren.  Bei  den  Fabrikskassen  finden  sich  folgende,  vöm
Durchschnitt  am  meisten  abweichende  Daten  :  Bei  dér  Budapester
Ziegel-  und  Kalkfabrik  waren  136*36°/o  dér  Frauen  erwerbsunfáhig
krank,  bei  dér  Tabakfabrik  in  Óbuda  136*3i°/o  dér  Frauen  und
104*26°/o  dér  Mánner,  bei  dér  Krankenkasse  dér  elektrischen  Bahn
81  '82 0 /o  dér  Frauen  und  53*56°/o  dér  Mánner,  bei  dér  Schlick’schen
Maschinenfabrík  77*io°/o  dér  Mánner,  hingegen  bei  dér  Krausz’schen
Spiritusfabrik  nur  0*96°/o  dér  Mánner.  Bei  den  Privatvereinskassen
finden  sich  keine  solche  Extrémé;  als  die  zwei  günstigsten  Verháltnisszahlen
  können  erwáhnt  werden;  die  dér  Krankenkasse  der
hauptstádtischen  Kaufleute,  wo  von  den  Mánnern  6*n  Perzent,  von
den  Frauen  aber  7'3o°/o  krank  waren,  und  die  dér  Budapester
Kafetier-Gehilfen,  wo  6'67°/o  dér  weiblichen  und  8*i2 # /o  dér  mánnlichen
  Mitglieder  im  Laufe  des  Jahres  erkrankten.
Das  Verháltnis  dér  Krankheitsfálle  betrágt  bei  den  sámmtlichen
  Budapester  Kassen  hinsichtlich  dér  Mánner  36*76,  hinsichtlich
dér  Frauen  aber  48*4t  Perzent.  Bei  dér  Bezirkskasse  finden  sich
wieder  den  Durchschnitt  überschreitende  Verháltnisse,  aber  auch
eine  grössere  Betheiligung  dér  Frauen,  mit  61'12°/o,  den  52*34  Perzenten
  dér  Mánner  gegenüber.  Von  den  Fabrikskassen  finden  sich
Verháltnisse  über  100  Perzent  bezüglich  dér  Mánner  bei  den  Maschinenfabriken
  Danubius  und  Láng,  bei  dér  Zementfabrik  Melocco
und  bei  dér  Tabakfabrik  in  Óbuda,  hinsichtlich  dér  Frauen  aber
bei  dér  Budapester  Ziegel-  und  Kalkfabrik,  bei  dér  elektrischen
Bahn,  bei  dér  Grünwald’schen  Spiritusfabrik  und  bei  dér  Tabakfabrik ­
  in  Óbuda.
Ein  Pflegegeld  oder  Spitalspflege  beanspruchendes  Mitglied
war  durchschnittlich  18*33  Tagé  hindurch  krank,  die  Mánner  durch
17*36  die  Frauen  durch  25*ss  Tagé.  Von  den  Bezirkskassen  genoss  ein
mánnlicher  Kranker  durchschnittlich  18*si  Tagé  láng  Unterstützung,
eine  weibliche  Kranke  aber  40*53  Tagé  láng;  bei  den  Gewerbekorporationskassen ­
  ist  die  durchschnittliche  Dauer  dér  Krankheit
dér  Mánner  18*90,  dér  Frauen  aber  18*84  Tagé.  Von  den  Fabrikskassen ­
  waren  die  Frauen  in  dér  Grünwald’schen  Spiritusfabrik  am
lángsten,.  durch  54  Tagé  krank  ;  sonst  betrágt  in  dér  Gesammtheit
dér  Fabrikskassen  die  durchschnittliche  Krankheitsdauer  bei  Frauen
12’82,  bei  Mánnern  15*04  Tagé.  Kindbettfálle  ereigneten  sich  am
háufigsten  in  dér  Budapester  Ziegel-  und  Kalkfabrik,  wo  39*39°/o
dér  Frauen  Wöchnerinen  waren;  die  Dauer  dér  Kindbett-Unterstützung
  betrágt  bei  den  meisten  Kassen  28  Tagé,  oder  annáhernd
soviel,  nur  bei  den  Ziegelwerken  ist  sie  sehr  gering  5—10  Tagé.
Bei  dér  Budapester  Bezirkskasse  betrug  dér  durchschnittliche
tágliche  Krankenstand  1.095,  u.  zw.  750  Mánner  und  345  Frauen;
bei  dér  Krankenkasse  dér  Staatsbahnen  933,  u.  zw.  932  Mánner
und  eine  Frau.  Die  Kasse  dér  Staatsbahnen  hat  anderthalbmal
so  viel  Mitglieder,  als  die  Budapester  Bezirkskasse,  doch  hat  sie
eine  viel  geringere  Zahl  von  Kranken.  Wie  weiter  untén  zu  ersehen,
sind  die  Bahnangestellten  dér  Gefahr  dér  Erkrankung  faktisch  weniger
  ausgesetzt;  die  Budapester  Krankenkasse  aber  záhlt,  wie  allé
Verháltniszahlen  zeigen,  aus  dér  Reihe  dér  verschiedensten  Industriezweige
  oft  und  lángé  kranke  Arbeiter-Elemente  zu  ihren  Mitgliedern. ­
  Bei  dér  allgemeinen  Arbeiterkrankenkasse  war  dér  tágliche
Krankenstand  745,  hievon  587  Mánner  und  158  Frauen.  Ausser
dicsen  hatte  nur  noch  eine  Budapester  Kasse  táglich  mehr  als
hundert  Kranke,  die  Gewerbekorporationskasse  dér  Baumeister  und
Maurer,  wo  táglich  129  Mánner  und  5  Frauen  erwerbsunfáhig  krank
darniederlagen.
Ein  Pflegegeld-  und  Kindbett-Tag  kam  den  Budapester  Kassen
auf  1*35  Kronen  zu  stehen,  ein  Spitalstag  auf  1*43  Kronen,  ein  Todesfall
  aber  auf  91*82  Kronen.  Die  Bezirkskasse  zahlf  ihren  Pflegegeld-Kranken
  1*28  Kronen  und  für  die  Spitalspflege  2*os  Kronen;
bei  dem  Leichenbestattungs-Beitrag  überschreitet  sie  kaum  das  im
Gesetze  bestimmte  Minimum,  indem  sie  nach  cinem  Todesfall  43*32
Kronen  zahlt.  Die  Gewerbekorporations-,  Fabriks-und  Privatvereinskassen ­
  légén  allé  ein  grösseres  Gewicht  auf  den  Leichenbestattungs-Beitrag
  ;  an  Pflegegeld  zahlt  die  Krankenkasse  des  Grand  Hotel  Royal
das  meiste,  durchschnittlich  2  Kronen  32  Heller,  und  die  Kasse
dér  Ferenczvároser  Tabakfabrik  das  wenigste,  nur  60  Heller.
Wir  hatten  erwáhnt,  dass  weil  die  Daten  dér  Krankheitstatistik
  nach  Bescháftigungen  nicht  spezifizirt  wurden,  in  dieser
20**