s* 
III. A munkaadók balesetjelentése. 
szám. 
(ELŐLAP.) 
szám. 
Baleset jelentése. 
Minden sérült személyről külön jelentés küldendő be. 
A baleset 
színhelye: 
A sérült 
vezeték- és 
keresztneve: 
Az ipartelep ezége (tulajdonosa 
vagy bérlője). 
Az ipartelep megnevezése (pl. 
szeszgyár, malom, kefegyar, 
építkezési vállalat) és székhelye 
(Budapesten kerület és ház 
szám) 
A baleset szinhelye (annak meg 
említésével, hogy a baleset a 
műhelyben, gépházban, raktár 
ban, udvarban történt-e ?). 
A sérült vezeték- és kereszt 
neve. 
A sérült neme, életkora, családi 
állapota (nős, nőtlen, özvegy, 
hajadon, elvált) kiskorú gyer 
mekeinek száma (törvényes v. 
törvénytelen). 
A baleset bekövetkezésének idő 
pontja. 
.. délelőtt , , 
na PJ an aétaíto orakor 
(A délelőtti időszak éjféltől déli 12 óráig, 
a délutáni, déli 12 órától éjfélig számit- 
tatik.) 
A baleset bekövetkezése előtt 
a sérült munkás hány óráig 
állott szakadatlan munkában. 
(A naponkinti rendes munka 
szünetek megszakításnak nem 
tekintendők). 
A sérülés foka (természete); 
a) a munkás a sérülés követ 
keztében meghalt-e ? 
b) a sérülés előreláthatólag ha 
lálát fogja-e okozni ? 
c) előreláthatólag mennyi ideig 
tart a sérült felgyógyulása ? 
d) felgyógyulás után előrelát 
hatólag 
1. teljesen munkaképtelen 
marad-e ? 
2. részben marad munka 
képtelen ? 
3. teljesen visszanyeri-e régi 
munkaképességét ? 
e) a sérült munkás a sérülés 
daczára tovább dolgozik-e ? 
(HÁTLAP.) 
A baleset oka és lefolyása. (Meg 
jelölendő pontosan, hogy a sé 
rült munkást melyik gép, vagy 
eszköz mellett érte a baleset, 
mivel foglalkozott. A külső kö 
rülmények is megemlitendök. 
Egyedül végezte-e a munkát, 
vagy más is segédkezett ? Ki 
részesítette az első segélyben ?); 
A sérülés neme (égett, zúzott, 
vágott stb. seb. A jobb és bal 
oldali sérülések megkülönböz- 
tetendök). 
Ápolás vésett a sérült munkás 
hová szállíttatott ? (Házilag v. 
közkórházban ápoltatik-e). 
Tömeges sérülés esetén a többi 
sérültek száma, s az ezekről 
szóló jelentések folyó száma. 
A sérült munkás baleset ellen 
biztosítva volt-e? Hol ? Ki fizette 
a biztosítási illetéket? 
A sérült munkás mely beteg- 
segélyzö pénztárnak tagja ? 
A baleset 
bekövetkezé 
sének 
időpontja : 
A bejelentés 
beterjeszté 
sének 
időpontja: 
A kér. kir. 
iparfelügrye- 
lőhöz intézett 
eg*y levél fel 
adását iga 
zolja a posta- 
hivatal. 
1 
év. 
Hó napján. 
III. Unfallmeldung dér Arbeitgeber. 
(VORDERSEITE.) 
Zahl 
Unfall-Meldung. 
Über jede verletzte Person ist ein besonderer Meldebogen einzusenden. 
Die Unfalls 
Státte: 
Familien- 
und 
Taufnamen 
des 
Verletzten: 
(RÜCKSEITE.) 
Zeitpnnkt 
des Unfalles. 
Zeitpunktdes 
Einreichens 
dér Meldung. 
,, am 
Das Fostamt 
bestátigt 
die Aufgabe 
eines an den 
kön. Bezirks- 
Cí-ewerbe- 
inspektor 
adressirten 
Briefes. 
ürsache und Verlauf des Unfalles 
(Es ist genau anzugeben, bei 
welcher Maschine oder welchem 
Geráthe den Arbeiter dér Unfall bc- 
troffen hat, womit er síeli bescháf- 
tigte. Auch die aussern Umstánde 
sind zu erwáhnen. Hat er die Ar- 
beit alléin verrichtet, oder war ihm 
jemand behilflich? Wer Hess ihm 
die erste Hilfe angedeien?) 
Art dér Vcrletzung (Brand-, Hieb- 
wunde, Kontusion. Die rechts- und 
linksseitigen Yerletzungen sind zu 
unterscheiden.) 
Wohin wurde dér verletzte Arbeiter 
zűr Pílege überführt ? (Wird er 
háuslich oder im Spital gepílegt'?) 
Im Falle von Massenverletzungen 
Anzahl dér übrigen Verletzten und 
laufende Zahl dér über dieselben 
ausgestellten Meldebogen ? 
War dér verletzte Arbeiter gégén 
Unfall versichert? Wo? Wer hat 
die Versicherungsgebtihren gczahlt ? 
Welcher Krankenkasse gehört der 
Verletzte als Mitglied an ? 
Firma des Etablissements (Eigcn- 
thümer oder Pácbter) 
Beuennung des Etablissements (z. 
B. Spiritusfabrik, Mühle, Bürsten- 
fabrik, Bauunternehmung) und Sitz 
derselben (in Budapest Bezirk und 
Hausnummer) 
Die Unfalls-Státte (mit Angabe des- 
sen, ob sich der Unfall in der 
Werkstátte, im Maschinenhaus, im 
Magazin, im Hof ereignet hat) 
Familien- und Taufnamen des 
Verletzten 
Geschlocht, Altér, Pamilienstand des 
Verletzten (verheirathet, ledig, vor- 
witwet, geschieden) Zahl der minder- 
jáhrigen Kinder (ebelicb od. ausser- 
ehelich) 
Zeitpnnkt des Unfalles 
19 Jahr Monat- 
Tag ^mittag Uhr 
(Vormittag ist von Mitternacht bis 
Mittags 12 Uhr, Nachmittag von 
Mittags 12 Uhr bis Mitternacht.) 
Wie viel Stunden vor dem Unfall 
stand der verletzte Arbeiter ununter- 
brochen in Arbeit? (Die tágliche 
regelmássige Arb'eitspause ist nicht 
als Unterbrechung zu betrachten) 
Grad (Natúr) des Unfalls: 
a) ist der Arbeiter zufolge der Ver- 
letzung gestorben ? 
b) ist vorauszusehen, dass die Ver- 
letzung den Tód verursacben 
wird? 
c) wie lángé wird muthmasslich die 
Heilung des Verletzten dauern? 
d) nach der Heilung wird er voraus- 
sícbtlich 
1. völlig erwerbsúnfáhig blei- 
ben? 
2. tbeilweise erwerbsúnfáhig 
bleiben ? 
3. die frübere Erwerbsfáhigkeit 
gánzlich wiedererlangen ? ... 
e) arbeitet der verletzte Arbeiter 
trotz der Verletzung weiter? ... 
Znhl 
A bejelentő ezég aláírása (bélyegzője). 
(P. H.) 
(Stempel) 
Unterschrift (Stampiglie) dér anmeldenden Firma. 
Áz adatgyűjtés körül a reform életbelépte óta is jelentékeny 
közreműködés illette meg az iparfelügyelőket, a kiknek ez irányú 
tevékenységét a kereskedelemügyi minister Úrnak 1899. évi január 
hó 2-án 89.625/IX. 1898. sz. alatt kelt rendelete a következőkben 
szabja meg; 
... Az ipari balesetek statisztikájának anyagát ezentúl is a munkaadók 
által az iparfelügyelőkhöz beterjesztett, s innen a m. kir. központi statisz 
tikai hivatalhoz áttett baleseti jelentések fogják képezni. Az adatgyűjtésnek 
eddig tapasztalt nagy hézagossága azonban szükségessé tette a jelentések 
szövegének módosítását, illetőleg a baleset fontosabb körülményeire vonat 
kozó több új kérdéssel való kibővítését. Az adatszolgáltatásnak pontatlan 
és nagy mértékben hiányos volta pedig az adatszolgáltatási kötelezettség 
szigorítását és az ellenőrzés lehető hatályosbitását kívánta meg. Ez okból 
az 1893. évi XXVIII. t.-czikk 7. §-a alapján gyökerező balesetbejelentési 
kötelezettséget a balesetjelentési lapnak a statisztikai hivatal munkatervébe 
Auf dem Gebiete dér Datensammlung war die Mitvvirkung 
dér Gewerbeinspektoren auch seit dem Inslebentreten dér Reform 
von Bedeutung; ihre diesbezügliche Thátigkeit wurde durch die Ver- 
ordnung des Herrn Handelsministers vöm 2. Janner 1899, Zahl 
89.635/IX. 1898 in folgendem normirt: 
. . . Das Matéria! dér Statistik dér gewerblichen Unfálle werden auch 
künftighin die durch die Arbeitgeber an die Gewerbeinspektoren einge- 
schickten und von da an das k. u. statistische Zentralamt übermittelten 
Unfallmeldungen bilden. Die bisher wahrgenommene grosse Lückenhaf- 
tigkeit Hess aber Modifikationen im Text dér Meldungen, beziehungsweise die 
Erweiterung desselben mit mehreren neuen auf die wichtigeren Umstánde 
des Unfalls bezüglichen Fragen nothwendig erscheinen. Die unpünktliche 
und im grossen Maasse mangelhafte Art und Weise dér Datenlieferung aber 
erforderte die Verschárfung dér Datenlieferungs-Pflicht und eine thunlichst 
wirksame Kontrolié. Dieserwegen habé ich die in §. 7 des G.-A. XXVIII : 1897 
wurzelnde Unfallmeldungspflicht mit dér Aufnahme des Unfallmeldezettels 
in das Arbeitsprogramm des statistischen Amtes zugleich dér Geltung