s*

III.  A  munkaadók  balesetjelentése.

szám.

(ELŐLAP.)
szám.
Baleset  jelentése.
Minden  sérült  személyről  külön  jelentés  küldendő  be.

A  baleset
színhelye:

A  sérült
vezeték-  és
keresztneve:

Az  ipartelep  ezége  (tulajdonosa
vagy  bérlője).

Az  ipartelep  megnevezése  (pl.
szeszgyár,  malom,  kefegyar,
építkezési  vállalat)  és  székhelye
(Budapesten  kerület  és  házszám) ­


A  baleset  szinhelye  (annak  megemlítésével, ­
  hogy  a  baleset  a
műhelyben,  gépházban,  raktárban, ­
  udvarban  történt-e  ?).

A  sérült  vezeték-  és  keresztneve. ­


A  sérült  neme,  életkora,  családi
állapota  (nős,  nőtlen,  özvegy,
hajadon,  elvált)  kiskorú  gyermekeinek ­
  száma  (törvényes  v.
törvénytelen).

A  baleset  bekövetkezésének  időpontja. ­


..  délelőtt  ,  ,
na PJ an  aétaíto  orakor
(A  délelőtti  időszak  éjféltől  déli  12  óráig,
a  délutáni,  déli  12  órától  éjfélig  számittatik.)


A  baleset  bekövetkezése  előtt
a  sérült  munkás  hány  óráig
állott  szakadatlan  munkában.
(A  naponkinti  rendes  munkaszünetek ­
  megszakításnak  nem
tekintendők).

A  sérülés  foka  (természete);
a)  a  munkás  a  sérülés  következtében ­
  meghalt-e  ?
b)  a  sérülés  előreláthatólag  halálát ­
  fogja-e  okozni  ?
c)  előreláthatólag  mennyi  ideig
tart  a  sérült  felgyógyulása  ?
d)  felgyógyulás  után  előreláthatólag ­

1.  teljesen  munkaképtelen
marad-e  ?
2.  részben  marad  munkaképtelen ­
  ?
3.  teljesen  visszanyeri-e  régi
munkaképességét  ?
e)  a  sérült  munkás  a  sérülés
daczára  tovább  dolgozik-e  ?

(HÁTLAP.)

A  baleset  oka  és  lefolyása.  (Megjelölendő ­
  pontosan,  hogy  a  sérült ­
  munkást  melyik  gép,  vagy
eszköz  mellett  érte  a  baleset,
mivel  foglalkozott.  A  külső  körülmények ­
  is  megemlitendök.
Egyedül  végezte-e  a  munkát,
vagy  más  is  segédkezett  ?  Ki
részesítette  az  első  segélyben  ?);

A  sérülés  neme  (égett,  zúzott,
vágott  stb.  seb.  A  jobb  és  baloldali ­
  sérülések  megkülönböztetendök).


Ápolás  vésett  a  sérült  munkás
hová  szállíttatott  ?  (Házilag  v.
közkórházban  ápoltatik-e).

Tömeges  sérülés  esetén  a  többi
sérültek  száma,  s  az  ezekről
szóló  jelentések  folyó  száma.

A  sérült  munkás  baleset  ellen
biztosítva  volt-e?  Hol  ?  Ki  fizette
a  biztosítási  illetéket?

A  sérült  munkás  mely  betegsegélyzö
  pénztárnak  tagja  ?

A  baleset
bekövetkezésének ­

időpontja  :

A  bejelentés
beterjesztésének ­

időpontja:

A  kér.  kir.
iparfelügryelőhöz
  intézett
eg*y  levél  feladását ­
  igazolja ­
  a  postahivatal.


1

év.

Hó  napján.

III.  Unfallmeldung  dér  Arbeitgeber.
(VORDERSEITE.)
Zahl
Unfall-Meldung.
Über  jede  verletzte  Person  ist  ein  besonderer  Meldebogen  einzusenden.

Die  Unfalls
Státte:

Familienund

Taufnamen
des
Verletzten:

(RÜCKSEITE.)

Zeitpnnkt
des  Unfalles.

Zeitpunktdes
Einreichens
dér  Meldung.

,,  am

Das  Fostamt
bestátigt
die  Aufgabe
eines  an  den
kön.  Bezirks-Cí-ewerbe-


adressirten
Briefes.

ürsache  und  Verlauf  des  Unfalles
(Es  ist  genau  anzugeben,  bei
welcher  Maschine  oder  welchem
Geráthe  den  Arbeiter  dér  Unfall  bctroffen
  hat,  womit  er  síeli  bescháftigte.
  Auch  die  aussern  Umstánde
sind  zu  erwáhnen.  Hat  er  die  Arbeit
  alléin  verrichtet,  oder  war  ihm
jemand  behilflich?  Wer  Hess  ihm
die  erste  Hilfe  angedeien?)

Art  dér  Vcrletzung  (Brand-,  Hiebwunde,
  Kontusion.  Die  rechts-  und
linksseitigen  Yerletzungen  sind  zu
unterscheiden.)

Wohin  wurde  dér  verletzte  Arbeiter
zűr  Pílege  überführt  ?  (Wird  er
háuslich  oder  im  Spital  gepílegt'?)

Im  Falle  von  Massenverletzungen
Anzahl  dér  übrigen  Verletzten  und
laufende  Zahl  dér  über  dieselben
ausgestellten  Meldebogen  ?

War  dér  verletzte  Arbeiter  gégén
Unfall  versichert?  Wo?  Wer  hat
die  Versicherungsgebtihren  gczahlt  ?

Welcher  Krankenkasse  gehört  der
Verletzte  als  Mitglied  an  ?

Firma  des  Etablissements  (Eigcnthümer
  oder  Pácbter)

Beuennung  des  Etablissements  (z.
B.  Spiritusfabrik,  Mühle,  Bürstenfabrik,
  Bauunternehmung)  und  Sitz
derselben  (in  Budapest  Bezirk  und
Hausnummer)

Die  Unfalls-Státte  (mit  Angabe  dessen,
  ob  sich  der  Unfall  in  der
Werkstátte,  im  Maschinenhaus,  im
Magazin,  im  Hof  ereignet  hat)

Familien-  und  Taufnamen  des
Verletzten

Geschlocht,  Altér,  Pamilienstand  des
Verletzten  (verheirathet,  ledig,  vorwitwet,
  geschieden)  Zahl  der  minderjáhrigen
  Kinder  (ebelicb  od.  ausserehelich)


Zeitpnnkt  des  Unfalles

19  Jahr  Monat-Tag
  ^mittag  Uhr
(Vormittag  ist  von  Mitternacht  bis
Mittags  12  Uhr,  Nachmittag  von
Mittags  12  Uhr  bis  Mitternacht.)

Wie  viel  Stunden  vor  dem  Unfall
stand  der  verletzte  Arbeiter  ununterbrochen
  in  Arbeit?  (Die  tágliche
regelmássige  Arb'eitspause  ist  nicht
als  Unterbrechung  zu  betrachten)

Grad  (Natúr)  des  Unfalls:
a)  ist  der  Arbeiter  zufolge  der  Verletzung
  gestorben  ?
b)  ist  vorauszusehen,  dass  die  Verletzung
  den  Tód  verursacben
wird?
c)  wie  lángé  wird  muthmasslich  die
Heilung  des  Verletzten  dauern?
d)  nach  der  Heilung  wird  er  voraussícbtlich

1.  völlig  erwerbsúnfáhig  bleiben?

2.  tbeilweise  erwerbsúnfáhig
bleiben  ?
3.  die  frübere  Erwerbsfáhigkeit
gánzlich  wiedererlangen  ?  ...
e)  arbeitet  der  verletzte  Arbeiter
trotz  der  Verletzung  weiter?  ...

Znhl

A  bejelentő  ezég  aláírása  (bélyegzője).

(P.  H.)

(Stempel)

Unterschrift  (Stampiglie)  dér  anmeldenden  Firma.

Áz  adatgyűjtés  körül  a  reform  életbelépte  óta  is  jelentékeny
közreműködés  illette  meg  az  iparfelügyelőket,  a  kiknek  ez  irányú
tevékenységét  a  kereskedelemügyi  minister  Úrnak  1899.  évi  január
hó  2-án  89.625/IX.  1898.  sz.  alatt  kelt  rendelete  a  következőkben
szabja  meg;
...  Az  ipari  balesetek  statisztikájának  anyagát  ezentúl  is  a  munkaadók
által  az  iparfelügyelőkhöz  beterjesztett,  s  innen  a  m.  kir.  központi  statisztikai ­
  hivatalhoz  áttett  baleseti  jelentések  fogják  képezni.  Az  adatgyűjtésnek
eddig  tapasztalt  nagy  hézagossága  azonban  szükségessé  tette  a  jelentések
szövegének  módosítását,  illetőleg  a  baleset  fontosabb  körülményeire  vonatkozó ­
  több  új  kérdéssel  való  kibővítését.  Az  adatszolgáltatásnak  pontatlan
és  nagy  mértékben  hiányos  volta  pedig  az  adatszolgáltatási  kötelezettség
szigorítását  és  az  ellenőrzés  lehető  hatályosbitását  kívánta  meg.  Ez  okból
az  1893.  évi  XXVIII.  t.-czikk  7.  §-a  alapján  gyökerező  balesetbejelentési
kötelezettséget  a  balesetjelentési  lapnak  a  statisztikai  hivatal  munkatervébe

Auf  dem  Gebiete  dér  Datensammlung  war  die  Mitvvirkung
dér  Gewerbeinspektoren  auch  seit  dem  Inslebentreten  dér  Reform
von  Bedeutung;  ihre  diesbezügliche  Thátigkeit  wurde  durch  die  Verordnung
  des  Herrn  Handelsministers  vöm  2.  Janner  1899,  Zahl
89.635/IX.  1898  in  folgendem  normirt:
.  .  .  Das  Matéria!  dér  Statistik  dér  gewerblichen  Unfálle  werden  auch
künftighin  die  durch  die  Arbeitgeber  an  die  Gewerbeinspektoren  eingeschickten
  und  von  da  an  das  k.  u.  statistische  Zentralamt  übermittelten
Unfallmeldungen  bilden.  Die  bisher  wahrgenommene  grosse  Lückenhaftigkeit
  Hess  aber  Modifikationen  im  Text  dér  Meldungen,  beziehungsweise  die
Erweiterung  desselben  mit  mehreren  neuen  auf  die  wichtigeren  Umstánde
des  Unfalls  bezüglichen  Fragen  nothwendig  erscheinen.  Die  unpünktliche
und  im  grossen  Maasse  mangelhafte  Art  und  Weise  dér  Datenlieferung  aber
erforderte  die  Verschárfung  dér  Datenlieferungs-Pflicht  und  eine  thunlichst
wirksame  Kontrolié.  Dieserwegen  habé  ich  die  in  §.  7  des  G.-A.  XXVIII  :  1897
wurzelnde  Unfallmeldungspflicht  mit  dér  Aufnahme  des  Unfallmeldezettels
in  das  Arbeitsprogramm  des  statistischen  Amtes  zugleich  dér  Geltung