44*

lalhatná  össze  azon  iparágakat,  melyek  ugyanolyan  nyers  anyagot  használnak ­
  vagy  ugyanazon  viszonyok  közt  viszik  piaczra  árúikat,  s  Így  termelési, ­
  anyagbeszerző,  raktár  vagy  egyéb  iparfejlesztő  szövetkezetek
létesítésére  együtt  eredményesen  vállalkozhatnának.  E  táblázatból  tetszenék
ki  első  sorban,  hogy  mely  ipartestületek  kebelében  és  mily  iparágak  sorában
lehet  alapja  az  iparszövetkezeti  utón  való  fejlesztésének;  hogy  ezen  az
alapon  mennyit  és  mily  eredménynyel  tettek  az  ipartestületek,  az  az  általuk
fentartott  iparfejlesztő  intézmények  összefoglalásából  tűnnék  ki.
Az  ipartestületek  anyagi  viszonyait  feltüntető  táblázatok  összeállítása
előtt  múlhatatlanul  ki  kellene  pótoltatni  a  kérdőíveknek  e  tekintetben  tapasztalható ­
  hiányait.  Az  a  körülmény,  hogy  a  kiadások  csak  az  1895.  évre
vonatkozólag  közöltetnek,  nemcsak  az  összehasonlíthatóság  szempontjából
teszi  értéktelenné  ezen  adatokat,  hanem  egyébként  is  rontja  hasznavehetőségüket,
  mert  az  összeírás  eredményei  a  legjobb  esetben  is  csak  1898.  év
tavaszán  lévén  összeállíthatók,  a  harmadfél  év  előtti  időből  származó  adatokból ­
  a  jelen  viszonyokra  és  állapotokra  következtetni  nem  lehet.  Szükségessé ­
  válnék  tehát  pótlólag  a  kiadások  kitüntetése  az  1896.  évre  vonatkozólag, ­
  a  mi  annyival  kevésbbé  okozhat  nehézségeket,  mert  eddig  már
kétségtelenül  minden  ipartestület  végleg  elkészítette  1896.  évi  zárszámadását.
Egyúttal  a  kiadások  több  rovat  szerint  volnának  részletezendők  ;  jelesük  a
dologi  kiadások  között  szigorúan  el  volnának  választandók  a  valóságos
kiadások  az  átmeneti  s  tőkeképző  kiadásoktól.  A  bevételek  —  melyeknek
még  főösszegét  sem  nevezi  meg  a  mostani  kérdőív  —  szintén  kellő  részletezéssel ­
  lennének  kitüntetendők.  E  nélkül  a  kérdőívnek  azon  rovata  sem
használható  fel,  mely  a  tagdíjhátralékok  összegét,  kérdezi;  ez  az  összeg
nem  nyújt  semmi  tanulságot,  ha  nem  lehet  egybevetni  a  tagdíjak  előirányzott ­
  vagy  tényleg  befolyt  összegével.
Legtöbb  pótlást  igényelnek  a  kérdőív  13.  pontjára  adott  válaszok,
melyek  az  ipartestület  által  létesített  iparfejlesztő  intézményekről  számolnak
be,  éppen  csak  a  jelentéktelenebb  és  kevesebb  figyelmet  érdemlő  adatok
közlésére  szorítkozván.  Hogy  az  ipartestületek  ez  irányú  tevékenysége  teljesen ­
  megvilágittassék,  szükséges  volna  ez  intézmények  viszonyát  ismerni
az  ipartestülethez,  hogy  ez  tartja-e  fenn  az  intézményt,  vagy  csak  támogatásban ­
  részesíti  ?  Szükséges  volna  továbbá  ez  intézmények  működéséről,
azok  eredményéről  tüzetesebb  tájékozódást  szerezni;  igy  példának  okáért
az  anyagbeszerző  szövetkezetekre  vonatkozólag  ismerni  kellene,  hogy  mily
anyagok  beszerzésével  foglalkozik  a  szövetkezet,  hány  tagja  van,  minő
szervezet  alatt  működik,  csatlakoztak-e  hozzá  az  iparosok  közül  mindazok,
a  kiknek  érdekeit  igyekszik  előmozdítani,  mennyire  érezhető  a  hatása  az
illető  iparág  fellendítésében,  mily  anyagi  eredménynyel  működik.  Hasonló
szempontok  szerint  volna  megvilágítandó  a  többi  iparfejlesztő  intézmény,  a
termelési,  hitelszövetek,  úgyszintén  a  munkaközvetítő  irodák  s  még  a  teljesen ­
  humanitárius  jellegű  rokkant  és  temetkezési  pénztárak  is.
Ki  lehetne  terjeszkedni  a  pótlólag  kibocsátandó  kérdőívekben  az
ipartestületek  által  fentartott  bstegsegélyző  pénztárak  viszonyaira  is,  a
melyekre  vonatkozólag  a  jelenlegi  kérdőív  semmi  felvilágosítást  nem  kíván.
Alkalomszerű  volna  ugyanis,  tiszteletteljes  véleményem  szerint,  ezúttal  megvizsgálni ­
  annak  a  mind  gyakrabban  hangoztatott  panasznak  a  jogosoltságát
is,  hogy  az  ipartestületek  által  fentartott  betegsegélyző  pénztárak  míg  maguk ­
  sem  boldogulnak,  addig  a  kerületi  pénztárak  elől  is  elszívják  az  életerőt ­
  s  azoknak  is  a  gyöngitésére  válnak.  Nem  valószínűtlen,  hogy  a  legtöbb ­
  ipartestületet  csak  ez  a,  tulajdonképeni  feladatkörén  kívül  álló  vállalkozása ­
  teszi  erőtlenné  valódi  feladatainak  teljesítésére  s  így  ártva  a  kerületi
pénztáraknak,  önmagának  is  ártalmára  van.  A  szükséges  pótlások  és  felvilágitások
  e  tekintetben  is  értékes  tanulsággal  szolgálhatnának.
Azon  esetben,  ha  Nagyméltóságod  a  feldolgozásnak  ezen  —  bár  költségesebb, ­
  de  hasonlíthatatlanul  több  és  becsesebb  eredményekkel  biztató
módját  elfogadni  kegyeskedik,  az  egész  összeírás  eredményeiről  tiszteletteljes
  véleményem  szerint,  kétféle  jelentés  lenne  szerkesztendő.  Az  egyik
tömören,  a  főbb  eredmények  ismertetésével  a  Nagyméltóságod  által  az
országgyűlés  elé  terjesztendő  évi  jelentés  számára;  a  másik  minden  részletre ­
  kitérjeszkedőleg,  különösen  az  ipartestületek  iparfejlesztő  működéséről
minden  számbaveendő  mozzanatot  kiemelve  kizárólag  azon  gyakorlati  czélokra
  készülne,  melyeknek  érdekében  létesült  —  a  fentidézett  nagybecsű
rendelet  tanúsága  szerint  —  az  egész  összeírás.
Ugyané  czélok  folytonos  szem  előtt  tartásával  volna  készítendő  tiszteletteljes
  nézetem  szerint  az  ipartestületek  törzskönyve  is.  Nem  szorítkozhatnék
tehát  e  törzskönyv  pusztán  az  alaki  jelentőségű  adatokra,  a  minők  a  keletkezés ­
  éve,  a  testület  neve,  székhelye,  az  alapszabályok  bemutatási  záradékának ­
  ügyszáma  stb.;  hanem  kitorjeszkednék  mindazon  állandóbb  jellegű
adatokra,  a  melyek  világot  vetnek  az  ipartestületek  működési  körére.  Fölveendők ­
  volnának  tehát  e  törzskönyvbe  az  említett  általános  adatokon  kívül
a  bevételi  források,  kiadási  tételek  megnevezése,  az  ingatlan  vagyonnak  s
az  alapítványoknak,  nemkülönben  a  bekebelezett  tehernek  tőke  összege,  az

welche  das  gleiche  Rohmaterial  verarbeiten,  oder  ihre  Waren  unter  denselben
  Verháltnissen  zu  Markte  bringen  und  so  die  Errichtung  von  Produktions-,
  Materialbeschaffungs-,  Láger-  und  v sonstigen  gewerbefördernden
Verbánden  vereint  mit  Erfolg  unternehmen  könnten.  Aus  dieser  Tabelle
ware  in  erster  Reihe  ersichtlich,  im  Kreise  welcher  Gewerbekorporationen
und  in  dér  Reihe  welcher  Gevverbszweige  die  Entwickelung  im  Wege  von
Gewerbeverbanden  begründet  ware;  was  die  Gewerbekorporationen  auf
dieser  Grundlage  geleistet  habén  und  mit  welchem  Erfolge,  das  würde
sich  aus  dér  Zusammenfassung  dér  durch  sie  erhaltenen  gewerbefördernden ­
  Institutionen  herausstellen.
Vor  dér  Zusammenstellung  dér  die  materiellen  Verháltnisse  dér
Gewerbekorporationen  ausweisenden  Tabellen  waren  die  in  dieser  Hinsicht
  wahrgenommenen  Mángel  dér  Fragebogen  unerlásslich  zu  ergánzen.
Dér  Umstand,  dass  die  Ausgaben  nur  auf  das  Jahr  1895  bezüglich  mitgetheilt
  werden,  macht  diese  Daten  nicht  nur  vöm  Standpunkte  dér  Komparabilitát
  wertlos,  sondern  beeintráchtigt  auch  sonst  ihre  Verwendbarkeit,
denn  die  Ergebnisse  dér  Konskription  können  im  besten  Falle  nur  im
Frühling  des  Jahres  1898  zusammengestellt  werden,  aus  den  aus  einer  Zeit
vor  dritthalb  Jahren  herrührenden  Daten  aber  kann  mán  auf  die  gegenwártigen
  Verháltnisse  und  Zustánde  nicht  schliessen.  Es  ware  alsó  nothwendig,
  nachtráglich  auch  die  Ausgaben  für  das  Jahr  1896  auszuweisen,
was  um  so  weniger  Schwierigkeiten  verursachen  kann,'  da  bisher  zweifellos
  jede  Gewerbekorporation  ihre  Schlussrechnung  für  das  Jahr  1896  endgiltig
  angefertigt  hat.  Zugleich  waren  die  Ausgaben  nach  einer  grösseren
Zahl  von  Rubriken  zu  speziflziren;  namentlich  waren  bei  den  sachlichen
Ausgaben  die  wirklichen  Ausgaben  von  den  Uebergangs-  und  Kapitalbildungsausgaben
  streng  zu  sebeiden.  Die  Einnahmen  —  von  denen  dér
gegenwártige  Fragebogen  nicht  einmal  die  Hauptsumme  angibt  —  waren
gleiohfalls  mit  gehöriger  Detaillirung  auszuweisen.  Derin  sonst  kann  auch
die  Rubrik  des  Fragebogens  nicht  benützt  werden,  welche  nach  dér  Summe
dér  rückstándigen  Mitgliedsgebühren  fragt;  diese  Summe  bietet  nichts
Instruktives,  wenn  mán  sie  nicht  mit  dér  práliminirten  oder  dér  thatsáchlich
  eingezahlten  Summe  dér  Mitgliedsgebühren  vergleichen  kann.
Die  meiste  Erganzung  erfordern  die  auf  den  Punkt  13  des  Fragebogens ­
  ertheilten  Antworten,  welche  über  die  seitens  dér  Gewerbekorporation ­
  errichteten  gewerbefördernden  Institutionen  Rechenschaft  ablegen  und
sich  dabei  eben  nur  auf  die  Mittheilung  dér  unbedeutenderen  und  weniger
beachtenswerten  Daten  beschránken.  Damit  die  diesbezügliche  Thatigkeit
dér  Gewerbekorporationen  gánzlich  beleuchtet  werde,  müsste  mán  das
Verháltnis  dieser  Institutionen  zűr  Gewerbekorporation  kennen,  ob  sie
dieselben  selber  erhált  oder  nur  unterstützt?  Es  ware  auch  erforderlich,
eine  genauere  Orientirung  über  die  Thatigkeit  dieser  Institutionen  und  über
den  Erfolg  derselben  zu  verschaffen  ;  so  z.  B.  müsste  mán  von  den  Materialbeschaffungs-Verbánden
  wissen,  was  für  Materialien  dér  Verband  beschafft,
wie  viel  Mitglieder  er  hat,  bei  welcher  Organisation  er  thatig  ist,  ob  sich
ihm  von  den  Gewerbsleuten  allé  angeschlossen  habén,  dérén  Interessen  er
zu  fördern  bestrebt  ist,  inwiefern  sich  seine  Wirkung  in  dér  Hebung  des
betreffenden  Industriezweiges  fühlbar  macht,  welchen  materiellen  Erfolg  er
aufzuweisen  hat  ?  Nach  áhnlichen  Gesichtspunkten  waren  auch  die  übrigen
gewerbefördernden  Institutionen  zu  beleuchten,  die  Produktions-  und  Kreditverbánde,
  die  Arbeitsvermittlungsbureaus,  ja  sogar  die  Einrichtungen  von
völlig  humanitárem  Karakter,  wie  die  Invaliden-  und  Leichenkassen.
In  den  zu  erlassenden  Ergánzungs-Fragebogen  könnte  mán  sich  auch
auf  die  Verháltnisse  dér  durch  die  Gewerbekorporationen  erhaltenen  Krankenkassen
  verbreiten,  bezüglich  welcher  dér  gegenwártige  Fragebogen
keinerlei  Aufklárung  verlangt.  Es  ware  námlich  nach  meiner  achtungsvollen
Meinung  opportun  jetzt  zu  untersuchen,  inwiefern  die  immer  háuflger  erhobene
  Klage  berechtigt  ist,  wonach  die  durch  die  Gewerbekorporationen
erhaltenen  Krankenkassen  nicht  nur  selber  nicht  floriren  können,  sondern
auch  von  den  Bezirkskassen  die  Lebenskraft  absorbiren,  und  zűr  Schwáchung
  dieser  beitragen.  Es  ist  nicht  unwahrscheinlich,  dass  die  meisten
Gewerbekorporationen  eben  nur  durch  diese  ausserhalb  ihrer  eigentlichen
Wirkungsspháre  liegende  Unternehmung  so  geschwácht  werden,  dass  sie
ihre  eigentlichen  Aufgaben  nicht  erfüllen  können,  und  dass  sie  solcherweise
  die  Bezirkskassen  schádigend,  auch  sich  selber  Schaden  zufügen.
Die  erforderlichen  Nachtrage  und  Klarlegungen  würden  auch  in  dieser  Hinsicht
  wertvolle  Belehrung  bieten.
Falls  Ew.  Exzellenz  diesen  zwar  kostspieligeren,  aber  unvergleichlich
grössere  und.  wertvollere  Resultate  verheissenden  Modus  dér  Aufarbeitung
zu  genehmigen  geruhen,  waren  über  die  Ergebnisse  dér  ganzen  Konskription ­
  nach  meiner  achtungsvollen  Meinung  zwei  Berichte  zu  verfassen.
Ein  gedrángter,  mit  dér  Besprechung  dér  Hauptergebnisse,  für  den  seitens
Ew.  Exzellenz  dem  Reiohstag  vorzulegenden  Jahresbericht  ;  dér  andere,  sich
auf  allé  Details  erstreckend,  besonders  jedes  beachtenswerte  Moment  dér
gewerbefördernden  Thatigkeit  dér  Gewerbekorporationen  hervorhebend,
würde  ausschliesslich  diejenigen  praktischen  Zwecke  vor  Augen  haltén,  in
dérén  Interessé  —  im  Sinne  dér  oben  zitirten  hochgeschátzten  Verordnung
  —  die  ganze  Konskription  bewerkstelligt  wurde.
Dieselben  Ziele  fortwáhrend  vor  Augen  gehalten,  ware  nach  meiner
achtungsvollen  Meinung  auch  das  Stammbuch  dér  Gewerbekorporationen
anzufertigen.  Dies  Stammbuch  dürfte  sich  daher  nicht  auf  die  Daten  von
bloss  formaler  Bedeutung  beschránken,  wie  da  sind:  das  Jahr  dér  Entstehung,
  Namen  und  Sitz  dér  Korporation,  Gescháftszahl  dér  Genehmigungsklausel
  dér  Statuten  udgl.,  sondern  es  würde  sich  auf  all  jene  Daten
von  stándigerem  Karakter  verbreiten,  welche  auf  den  Wirkungskreis  dér
Gewerbekorporationen  ein  Licht  werfen.  Ausser  den  erwáhnten  allgemeinen
Daten  waren  alsó  in  das  Stammbuch  aufzunehmen  :  die  Benennung  dér
Einnahmsquellen  und  dér  Ausgabeposten,  die  Kapitalsumme  des  unbeweglichen
  Vermögens  und  dér  Stiftungen,  sowie  dér  intabulirten  Lasten,  die