155*
A budapesti betegsegélyző pénztárak tagjainak 28’52°/«-a volt
az év folyamán beteg; a férfiaknak 28*41, a nőknek pedig 29 - 39°/o-a.
A kerületi pénztárnál a férfiak között több volt a beteg, 34*64°/o,
mig a nők között csak 26*02°/o; ugyanígy az ipartestületi pénztárak
nál is, a hol a férfitagoknak 30*93°/o-a, a nőknek pedig csak
28‘9s 0 /o-a volt keresetképtelen beteg. A gyári pénztáraknál az átlag
tól leginkább eltérő következő adatokat találjuk: A budapesti tégla
és mészégető gyárnál'a nőknek 136*36°/«-a, az óbudai dohánygyár
nál a nőknek 136*si°/o-a, a férfitagoknak 104*26°/o-a, a villamos vasút
betegpénztáránál a nőknek 81*82 0 /o-a s a férfitagoknak 53‘. r >6°/o-a, a
Schlick-féle gépgyárnál a férfiaknak 77‘io°/o-a volt beteg; a Krausz-
féle szeszgyárnál pedig a férfiaknak csak 0*96°/o-a volt kereset
képtelen beteg. A magánegyesületi pénztáraknál nem találunk ily
szélsőségeket; mint két legkedvezőbb arányt említhetjük fel a fővá
rosi kereskedők betegsegélyző pénztáráét, a hol a férfiak közül 6*u,
a nők közül pedig 7’so°/o volt beteg s a budapesti kávés segédeket,
a hol a nőtagoknak 6*67, a férfiaknak pedig 8*12 százaléka betege
dett meg az év folyamán.
A betegségi esetek aránya az összes budapesti pénztáraknál
a férfiakra vonatkozólág 36*76, a nőkre pedig 48 - 4i°/o. A kerületi
■pénztárnál ismét átlagnál magasabb arányokat találunk, de már
egyúttal a nőknek is nagyobb részesedését, 61’t2°/o-kal, a férfitagok
52'34°/o-os arányával szemben. A gyári pénztárak közül 100 száza
léknál magasabb arányokat találunk a férfiakat illetőleg a Danubius
és Lang-féle gépgyáraknál, a Melocco czementgyárnál s az óbudai
dohánygyárnál, a nőket illetőleg pedig a budapesti tégla- és mészégető
gyárnál, a villamos vasútnál, a Grünwald szeszgyárnál s az óbudai
dohánygyárnál.
Egy tápdijas vagy kórházi ellátást igénylő tag átlagosan 18*ss
napig volt beteg, a férfiak 17'se, a nők 25*88 napig. A kerületi
pénztártól egy férfi beteg átlag 18*si napig, egy nő pedig 40*»s
napig élvezett segítséget; az ipartestületi pénztáraknál a férfi bete
gek betegségének átlagos időtartama 18*90, a nőké pedig 18*84 nap.
A gyári pénztárak közül a nők a Grünwald szeszgyárban beteges
kedtek legtovább, 54 napig; egyébként a gyári pénztárak összessé
gében a nők betegségének átlagos időtartama 12*82 napot, a férfiaké
pedig 15*04 napot tesz. Gyermekágyi esetek legnagyobb számmal
a budapesti tégla- és mészégető gyárban fordultak elő, a hol a
nők 39‘39%-a gyermekágyban volt; a gyermekágyi segély időtar
tama a legtöbb pénztárnál 28 napos, vagy ezt megközelitő, csak
éppen a téglagyáraknál igen alacsony, 5—10 napig.
A budapesti kerületi pénztárnál a betegek átlagos napi létszáma
1.095 volt, 750 férfi és 345 nő; az államvasutak betegsegélyző
pénztáránál 933 és pedig 932 férfi és egy nő. Az államvasutak
pénztárának ugyan felével nagyobb a taglétszáma, mint a budapesti
kerületi pénztárnak, mégis betegei sokkal kisebb számban vannak.
Mint alább látni fogjuk, a vasúti alkalmazottak csakugyan kevéssé
vannak kitéve a megbetegedés veszélyének ; a budapesti»kerületi
pénztár pedig, mint az arányok mindegyike mutatja, a legkülönbö
zőbb iparágak sorából sokat és tartósan betegeskedő munkás-ele
met számíthat tagjai közé. Az általános munkás pénztárnál 745 volt
a napi betegállomány, ezek között 587 férfi és 158 nő. Ezeken
kivül még csak egy budapesti pénztárnak volt naponkint száznál
több betege, az építőmesterek és kőművesek ipartestületi pénztárá
nak, a hol napjában 129 férfi és 5 nő feküdt keresetképtelenül
betegen.
Egy tápdíjas és gyermekágyi nap a budapesti pénztáraknak
1 *35 koronájába, egy kórházi nap 1 '43 koronába, egy haláleset
pedig 91*82 koronába került. A kerületi pénztár 1*28 koronát fizet
tápdijas betegeinek és 2*os koronát a kórházi ellátásért; a
temetkezési járulékban alig lépi tül a törvényszabta minimumot,
43-32 koronát fizetvén egy haláleset után. Az ipartestületi, gyári
és magánegyesületi pénztárak mind nagyobb súlyt fektetnek a
temetkezési járulékra ; táppénzben a Royal nagy szálloda beteg
segélyző pénztára nyújt legtöbbet, 2 korona 32 fillért átlagosan és
a ferenczvárosi dohánygyáré a legkevesebbet, mindössze 60 fillért.
Említettük volt, hogy a betegségi statisztika adatai a tagok
foglalkozása szerint nem részleteztetvén, e tekintetben sok érdekes és
Von den Mitgliedern dér Budapester Krankenkassen waren
28‘62% im Laufe des Jahres krank; 28*« dér Mánner und 29*39°/u
dér Frauen. Bei dér Bezirkskasse gab es unter den Mánnern mehr
kranke, 34*64°/o, unter den Frauen nur 26*02°/o, so verhált es sich
auch mit den Gewerbekorporationskassen, wo 30‘9S°/o dér mann-
lichen und nur 28'9s # /o dér weiblichen Mitglieder erwerbsunfáhig
krank waren. Bei den Fabrikskassen finden sich folgende, vöm
Durchschnitt am meisten abweichende Daten : Bei dér Budapester
Ziegel- und Kalkfabrik waren 136*36°/o dér Frauen erwerbsunfáhig
krank, bei dér Tabakfabrik in Óbuda 136*3i°/o dér Frauen und
104*26°/o dér Mánner, bei dér Krankenkasse dér elektrischen Bahn
81 '82 0 /o dér Frauen und 53*56°/o dér Mánner, bei dér Schlick’schen
Maschinenfabrík 77*io°/o dér Mánner, hingegen bei dér Krausz’schen
Spiritusfabrik nur 0*96°/o dér Mánner. Bei den Privatvereinskassen
finden sich keine solche Extrémé; als die zwei günstigsten Verhált-
nisszahlen können erwáhnt werden; die dér Krankenkasse der
hauptstádtischen Kaufleute, wo von den Mánnern 6*n Perzent, von
den Frauen aber 7'3o°/o krank waren, und die dér Budapester
Kafetier-Gehilfen, wo 6'67°/o dér weiblichen und 8*i2 # /o dér mánn-
lichen Mitglieder im Laufe des Jahres erkrankten.
Das Verháltnis dér Krankheitsfálle betrágt bei den sámmt-
lichen Budapester Kassen hinsichtlich dér Mánner 36*76, hinsichtlich
dér Frauen aber 48*4t Perzent. Bei dér Bezirkskasse finden sich
wieder den Durchschnitt überschreitende Verháltnisse, aber auch
eine grössere Betheiligung dér Frauen, mit 61'12°/o, den 52*34 Per-
zenten dér Mánner gegenüber. Von den Fabrikskassen finden sich
Verháltnisse über 100 Perzent bezüglich dér Mánner bei den Ma-
schinenfabriken Danubius und Láng, bei dér Zementfabrik Melocco
und bei dér Tabakfabrik in Óbuda, hinsichtlich dér Frauen aber
bei dér Budapester Ziegel- und Kalkfabrik, bei dér elektrischen
Bahn, bei dér Grünwald’schen Spiritusfabrik und bei dér Tabak
fabrik in Óbuda.
Ein Pflegegeld oder Spitalspflege beanspruchendes Mitglied
war durchschnittlich 18*33 Tagé hindurch krank, die Mánner durch
17*36 die Frauen durch 25*ss Tagé. Von den Bezirkskassen genoss ein
mánnlicher Kranker durchschnittlich 18*si Tagé láng Unterstützung,
eine weibliche Kranke aber 40*53 Tagé láng; bei den Gewerbe
korporationskassen ist die durchschnittliche Dauer dér Krankheit
dér Mánner 18*90, dér Frauen aber 18*84 Tagé. Von den Fabriks
kassen waren die Frauen in dér Grünwald’schen Spiritusfabrik am
lángsten,. durch 54 Tagé krank ; sonst betrágt in dér Gesammtheit
dér Fabrikskassen die durchschnittliche Krankheitsdauer bei Frauen
12’82, bei Mánnern 15*04 Tagé. Kindbettfálle ereigneten sich am
háufigsten in dér Budapester Ziegel- und Kalkfabrik, wo 39*39°/o
dér Frauen Wöchnerinen waren; die Dauer dér Kindbett-Unter-
stützung betrágt bei den meisten Kassen 28 Tagé, oder annáhernd
soviel, nur bei den Ziegelwerken ist sie sehr gering 5—10 Tagé.
Bei dér Budapester Bezirkskasse betrug dér durchschnittliche
tágliche Krankenstand 1.095, u. zw. 750 Mánner und 345 Frauen;
bei dér Krankenkasse dér Staatsbahnen 933, u. zw. 932 Mánner
und eine Frau. Die Kasse dér Staatsbahnen hat anderthalbmal
so viel Mitglieder, als die Budapester Bezirkskasse, doch hat sie
eine viel geringere Zahl von Kranken. Wie weiter untén zu ersehen,
sind die Bahnangestellten dér Gefahr dér Erkrankung faktisch weni-
ger ausgesetzt; die Budapester Krankenkasse aber záhlt, wie allé
Verháltniszahlen zeigen, aus dér Reihe dér verschiedensten Indus-
triezweige oft und lángé kranke Arbeiter-Elemente zu ihren Mit
gliedern. Bei dér allgemeinen Arbeiterkrankenkasse war dér tágliche
Krankenstand 745, hievon 587 Mánner und 158 Frauen. Ausser
dicsen hatte nur noch eine Budapester Kasse táglich mehr als
hundert Kranke, die Gewerbekorporationskasse dér Baumeister und
Maurer, wo táglich 129 Mánner und 5 Frauen erwerbsunfáhig krank
darniederlagen.
Ein Pflegegeld- und Kindbett-Tag kam den Budapester Kassen
auf 1*35 Kronen zu stehen, ein Spitalstag auf 1*43 Kronen, ein To-
desfall aber auf 91*82 Kronen. Die Bezirkskasse zahlf ihren Pflege-
geld-Kranken 1*28 Kronen und für die Spitalspflege 2*os Kronen;
bei dem Leichenbestattungs-Beitrag überschreitet sie kaum das im
Gesetze bestimmte Minimum, indem sie nach cinem Todesfall 43*32
Kronen zahlt. Die Gewerbekorporations-, Fabriks-und Privatvereins
kassen légén allé ein grösseres Gewicht auf den Leichenbestattungs-
Beitrag ; an Pflegegeld zahlt die Krankenkasse des Grand Hotel Royal
das meiste, durchschnittlich 2 Kronen 32 Heller, und die Kasse
dér Ferenczvároser Tabakfabrik das wenigste, nur 60 Heller.
Wir hatten erwáhnt, dass weil die Daten dér Krankheit-
statistik nach Bescháftigungen nicht spezifizirt wurden, in dieser
20**