17*
gáltatás; egy-egy orvos évi gyakorlatában alig néhány mezőgazdasági
baleset fordul elő. Különben legutóbb, a népmozgalmi
statisztikában bevezetett »Orvosi Értesitők« tanúskodnak
a mellett, hogy ilynemű adatszolgáltatástól orvosaink nem idegen
kednek.
A mezőgazdasági baleset-statisztikának legmegfelelőbb adatszolgáltatóit
ilyképen az orvosokban találván meg, könnyű volt
meghatároznunk a bejelentésre kötelezett baleset fogalmát is: bejelentendő
mindazon mezőgazdasági munka közben és következtében
szenvedett sérülés, a mely orvosi gyógykezelést igényel. Mezőgazdasági
munkának értetvén természetesen nemcsak a szorosan
vett földmívelés, hanem az erdőgazdaság is, állattenyésztés stb.
A begyülő adatok legnagyobb részét a gépsérülések teszik, de fölveendők
ezenkívül kis gazdaságokban kézi eszközökkel (kaszával,
csákánynyal stb.) ejtett sérülések, lovak s egyéb gazdasági állatok
mellett előfordulható balesetek, favágás, tutajozás közben történhető
szerencsétlenségek stb. Leginkább hiányos az erdőgazdaságokban
előforduló balesetek statisztikája; orvostól, községtől, egyáltalán
emberlakta helyektől távoleső havasi erdőkben tömegesen
történhetnek olyan, esetleg súlyosabb sérülések is, a melyek
nem jutnak tudomásra. A legsúlyosabbakról: a halált okozó
balesetekről itt is értesülhetünk azonban a népmozgalmi statisztika
révén.
Az adatgyűjtő minták szelvényes füzetben bocsáttatnak az
orvosok rendelkezésére, kettős vagy egyszerű levelezőlap alakjában,
hátlapjukon a statisztikai hivatalhoz szóló, nyomtatott czímzéssel.
Az I. számú jelentés — válaszos levelezőlap nagyságában
— akkor küldetik be, mikor az orvos a sérültet kezelés alá
veszi. Az I. számú jelentés elküldése előtt ki kell tölteni még a
II. számú jelentésnek három első rovatát, hogy nyoma legyen,
mely sérülésről van szó. A II. sz. jelentés csak akkor terjesztendő
be, ha a kezelés már véget ért, akár azért, mert a sérült meghalt
vagy meggyógyult, akár azért, mert más orvos kezelése alá került
vagy valamely kórházba szállíttatott. Az előbbi esetekben a halál ideje,
illetőleg a szenvedett munkaképtelenség tartama és foka jelentendő
be, az utóbbi esetben azon orvos vagy kórház neve, a hová a
sérült további kezelés végett került. A kórházak kétféle bejelentőlapot
kapnak. Az egyik bejelentés azon esetekre szolgál, ha — a
mint ez leggyakrabban történik — a sérült minden előzetes orvosi
kezelés nélkül mindjárt a kórházba vitetik, a mikor a beteg felvétele
alkalmával kell az I. sz. jelentést kiállítani, a beteg távozásakor
pedig a II. számút. Ha a betegfelvételkor az derül ki, hogy
más orvos már kezelte a sérültet, akkor más minta használandó
a bejelentésre és pedig csak a beteg távozásakor. Ilyképen egy
sérültről mindig egy I. számú jelentés érkezik be és annyi II. számú,
a hányán a sérültet gyógyították. A mely II. számú jelentés a
sérült haláláról vagy felgyógyulásáról ad számot, annak adatai
csatoltatnak a statisztikai hivatalban az I. számú jelentés mellé és
azzal együtt kerülnek feldolgozásra.
A mezőgazdasági balesetstatisztikának ezen — bár töredékes,
de viszonyaink között egyelőre talán egyedül czélravezető
— szer vezete a földmívelésügyi m. kir. minister úrnak
kezdeményezésére lépett életbe, ugyancsak az 1901. évi január hó
1-ével.
Az adatgyűjtést a statisztikai hivatal indította meg, az orvosokhoz
intézett következő körirataival:
dér Jahrespraxis je eines Arztes kommen kaum einige landwirtschaftliche
Unfálle vor. Übrigens sprechen die letzthin in dér Volksbewegungs-Statistik
eingeführten »Arztlichen Verstándigungen« dafür,
dass sich unsere Arzte gégén eine solche Datensammlung nicht
ablehnend verhalten.
Nachdem wir solchermaassen gefunden habén, dass die entsprechendsten
Datenlieferer dér landwirtschaftlichen Unfallstatistik
die Arzte sind, war es leicht, auch den Begriff dér zűr Anmeldung
verpílichteten Unfálle festzustellen: anzumelden ist jede bei dér
landwirtschaftlichen Arbeit oder in Folge derselben erlittene Verletzung,
welche eine árztliche Behandlung erfordert. Unter landwirtschaftlicher
Arbeit ist natürlich nicht nur dér Ackerbau im engeren
Sinne, sondern auch die Forstwirtschaft, Viehzucht u. s. w. zu verstehen.
Den grössten Theil dér einlangenden Daten machen die
Maschinenverletzungen aus, doch sind ausserdem auch die in
kleinen Wirtschaften durch Handgeráthe (Sense, Haue u. dgl.) verursachten
Verletzungen, die neben Pferden und anderen Wirtschaftsthieren
vorkommenden Unfálle, die beim Holzfállen und
Flössen sich ereignenden Unglücksfálle áufzunehmen: Am lückenhaftesten
ist die Statistik dér in den Forstwirtschaften vorkommenden
Unfálle: in den vöm Arzte, von dér Gemeinde, überhaupt von
den von Menschen bewohnten Státten entfernten Alpenwáldern
können massenhaft solche, eventuell auch schwerere Verletzungen
vorkommen, welche nicht bekannt werden. Über die schwersten
Unfálle, die mit letalem Ausgange, berichtet aber auch hier die
Volksbewegungs-Statistik.
Die Datensammel-Formulare werden den Arzten in Kouponheften
zűr Verfügung gestellt, in dér Form von einfachen oder
doppelten Postkarten, mit dér an das statistische Amt lautenden
gedruckten Adressirung auf dér Rückseite. Die Meldung Nr. I — im
Formát einer Antwort-Postkarte — wird dann eingesendet, wenn
dér Arzt den Verletzten in Behandlung nimmt. Vor dér Absendung
dér Meldung Nr. I sind noch die drei ersten Rubriken dér Meldung
Nr II auszufüllen, damit mán spáter wisse, von welchem Verletzten
die Rede ist. Dié Meldung Nr. II ist nur dann einzureichen, wenn
die Behandlung beendigt ist, entweder weil dér Verletzte gestorben
oder genesen ist, oder weil er in die Behandlung eines anderen
Arztes überging, oder in ein Spital überführt wurde. Im ersteren Falle
ist dér Zeitpunkt des Versterbens, beziehungsweise Dauer und Grad
dér erlittenen Arbeitsunfáhigkeit anzumelden, im letztern Falle dér
Namen des Arztes oder des Spitals, wohin dér Verletzte behufs
weiterer Behandlung gelangt ist. Die Spitálef erhalten zweierlei
Meldezettel. Die eine Meldung ist für den Fali bestimmt, wenn
— wie dies am háufigsten geschieht — dér Verletzte ohne jegliche
vorhergehende árztliche Behandlung sofort in das Spital gebracht
wird; diesfalls ist die Meldung Nr. I bei Gelegenheit dér Aufnahme
des Kranken auszufertigen, die Nr. II aber beim Abgang desselben.
Wenn es sich bei dér Krankenaufnahme herausstellt, dass den Verletzten
bereits ein anderer Arzt behandelt hat, dann ist zűr Meldung
ein anderes Formular zu verwenden und zwar nur beim Abgang
des Kranken. Solcherweise langt über einen Verletzten immer nur
eine Meldung Nr. I ein, aber soviele. Meldungen Nr. II, wie
viele den Verletzten behandelt habén. Von derjenigen Meldung
Nr. II, welche über den Tód oder die Genesung des Verletzten
berichtet, werden die Daten im statistischen Amte dér Meldung
Nr. I angeschlossen und gelangen mit dieser zusammen zűr Aufarbeitung.
Diese zwar fragmentarische, aber unter unsern Verháltnissen
vorláufig alléin zum Ziele führende Organisation trat auf Initiative
des Herrn kön. ung. Ackerbau-Ministers gleichfalls mit 1. Jánner
1901 ins Leben.
Die Datensammlung wurde vöm statistischen Amt in Angriff
genommen, mittelst folgenden an die Arzte gerichteten Zirkulares ;
M. kir. központi statisztikai hivatal.
K. u. statistisches Zentralamt.
6672, ein. szám.
Valamennyi hazai gyakorló orvostudor és sebész úrnak.
Hivatkozással a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897.
évi XXXV. t.-cz. 3. §-a alapján a statisztikai hivatalnak az országgyűlés
által elfogadott 1901. évi raunkatervére, a mezőgazdasági baleset-statisztikai
adatoknak az 1901. évben leendő szolgáltathatására szükséges nyomtat--Zahl
6672.
allé Herren praktizirenden Doktorén dér Medizin und Wundárzte
in Ungarn.
Mit Berufung auf das auf Grund des §. 3 des G.-A. XXXV ; 1897
das k. u. statistische Zentralamt vöm Reichstag genehmigte Arbeitsramm
des k. u. statistischen Zentralamtes für das Jahr 1901 lasse
die zűr Lieferung dér Daten dér landwirtschaftlichen Unfallstatistik im
e 1901 erforderlichen Drucksorten in dér dem muthmasslichen Bedarf
