18* 
ványokat a várható szükséglethez mért példányszámban idecsatolva a követ 
kező észrevételekkel küldöm meg a tekintetes Orvos úrnak: 
A munkásvédelmi politika helyes és czélszerű irányítása szükségessé 
teszi, hogy a munkáskezet a hivatási munkája közben fenyegető veszélyek 
től és balesetektől lehetőleg megóvjuk, vagy legalább ennek súlyos követ 
kezményeit elhárítsuk tőle s hogy ennek a feladatnak megfelelhessünk, 
ismernünk kell egész teljességében azokat a veszélyeket, a melyek a hiva 
tásos munka végzése közben a munkáskezet érhetik. E czéinak szolgál a 
baleseti statisztika, a melynek több ága, nevezetesen a gyáripari üzemben, 
továbbá a vasúti üzemben stb. előforduló balesetek statisztikája már koráb 
ban is művelés alatt volt, s nem kicsinylendő tanulságokat szolgáltatott a 
munkásvédelmi politika czéljaira. 
Kiválóan fontos azonban, hogy hasonló adatok gyüjtessenek a mező- 
gazdasági üzemben előforduló balesetekről is. Hazánk népességének túl 
nyomó nagy része a mezőgazdaság szolgálatában áll s attól várja kenyerét 
és boldogulását; gazdaságunk intenzívvé tételével, a mezőgazdasági gépek 
használatának terjedésével azonban természetszerűleg szaporodnak azok a 
balesetek is, a melyek a mezőgazdasági üzemből kifolyólag az abban fog 
lalatoskodó munkáskezet érik. Hogy ezen, a gazdaságunk örvendetes fej 
lődésével együttjáró bajnak súlya lehetőleg csökkentessék, szükséges előbb 
tájékozódnunk a mezőgazdasági balesetek számáról és jelentőségéről, 
továbbá arról a munkaveszteségről, a melyet ezen balesetek okoznak, 
egyszóval szükség van kimerítő és megbízható mezőgazdasági baleseti 
statisztikára. 
A földmívelésügyi m. kir. minister úr ő Nagyméltósága ez okoktól 
indíttatva rendelte el a mezőgazdasági baleseti statisztikának az 1901. évi 
január hó 1-től leendő művelését, az országgyűlés pedig az 1897. évi 
XXXV. t.-czikk 3. §-a értelmében beleegyezését adta ezen adatoknak az 
orvos urak és a kórházak útján az alábbi módozatok szerint való gyűjtésére 
s ez adatgyűjtésre az 1897. évi XXXV. t.-cz. határozmányait is ki 
terjesztette. 
Felkérem tehát a tekintetes Orvos urat, hogy az adatszolgáltatást az 
alább foglalt utasítások értelmében szíveskedjék teljesíteni: 
Bejelentendő lesz minden olyan mezőgazdasági munkája következté 
ben megsérült egyén, a ki gyógykezelés végett a tekintetes Orvos urnái 
jelentkezik, vagy hozzátartozói által bejelentetik. Mezőgazdasági munkának 
értendő természetesen nemcsak a szorosan vett földmívelés, hanem az erdő- 
gazdaság is, az állattenyésztés stb. A bejelentés alá kerülő balesetek leg 
nagyobb részét előreláthatólag a gépsérülések fogják tenni, de fölveendők 
lesznek ezenkívül a kis- és nagygazdaságokban kézi eszközökkel (kaszával, 
csákánynyal, ekevei stb.) ejtett sérülések, lovak és egyéb gazdasági állatok 
mellett előfordulható balesetek, favágás, facsusztatás, tutajozás közben tör 
ténhető szerencsétlenségek stb., valahányszor a sérült vagy annak családja 
orvosi gyógykezelésért folyamodik. Önként érthetőleg bejelentendők a rögtöni 
halállal járó sérülések is, a mennyibena azok az orvosnak tudomá 
sára jutnak. 
A bejelentési lap két szelvényből áll. Az I. számú szelvény kitöl 
tendő mindjárt a sérülés megtörténtekor, illetőleg akkor, mikor a sérült 
orvosi gyógykezelés alá vétetik. A sérültnek az orvosi kezeléshez különben 
is szükséges kihallgatása közben derül ki, hogy a baleset mezőgazdasági 
munkából folyó és igy bejelentési kötelezettség alá eső baleset-e ; ugyan 
ekkor nyerhető felvilágosítás az I. számú szelvényen foglalt összes kér 
désekre is, a melyek közül külön magyarázatot csak az a kérdés igényel, 
mely a' sérült keresetéből élő családtagok számát tudakolja. Ennek a kér 
désnek az a czélja, hogy megtudható legyen, hány egyént sújt a kereset 
képtelenné vált családfő szerencsétlensége ; s ez a czél a család fogalmát 
szükségszerűen kiterjeszti a nem törvényesített viszonyokra is. A vadházas 
ságban együtt élő nő, s a törvénytelen gyermekek tehát szintén be- 
foglalandók a családtagok számába, ha a megsérültnek keresetéből 
éltek; ugyanígy hajadon női munkásnak általa eltartott törvénytelen 
gyermeke is. 
Az I. számú szelvényen a sérülés fokáról a dolog természetéhez 
képest még csak annyit lehet jelenteni, hogy előreláthatólag mennyi ideig 
tart a sérült felgyógyulása ? Köztudomású pedig, hogy különösen külső 
sérüléseknél a gyógyulás tartamának ilyen előrevaló meghatározása igen 
gyakran messze elmaradhat a valóságtól, mert váratlanul közbejövő kom- 
plikácziók, hirtelen fellépő sebláz stb. súlyosabbá és hosszabb tartamúvá 
tehetik azt az esetet, a mely kezdetben enyhébb lefolyásúnak Ígérkezett, s 
viszont kezdetben súlyosabbnak látszó sérülések az előrelátottnál gyorsabb 
idő alatt gyógyulhatnak kedvező körülmények között. Minthogy pedig a 
baleseti statisztikának az a legfontosabb feladata, hogy pontosan számot 
adjon arról, hogy az egyes sérülések tényleg mily veszteséget okoztak, 
mennyi ideig tették munkaképtelenné az illető sérültet, s végső lefolyásuk- 
entsprechenden Anzahl von Exemplaren hierbeigesohlossen dem wohl- 
gebornen Herrn Arzte mit folgendpn Bemerkungen zugehen: 
Um dér Arbeiterschutz-Politik eine richtige und zweckmassige Rich- 
tung gébén zu können, ist es nothwendig, den Arbeiter vor den ihm bei 
seiner Berufsarbeit drohenden Gefahren und Unfallen zu bewahren, oder 
wenigstens ihre schweren Folgen von ihn abzuwehren; damit wir dieser 
Aufgabe entsprechen können, müssen wir die Gefahren, welche den Ar 
beiter bei seiner Berufsarbeit betreffen können, in ihrem vollen Umfange 
kennen. Diesem Zwecke dient die Unfallstatistik, dérén mehrere Zweige, 
namenllich die Statistik dér im Fabriksbetrieb, ferner im Bahnbetriebe usw. 
vorkommenden Unfálle, schon früher kultivirt wurden und den Zwecken dér 
Arbeiterschutz-Politik nicht zu unterschátzende Behelfe lieferten. 
Es ist aber besonders wichtig, dass ahnliche Daten auch über die 
im landwirtschaftlichen Betrieb vorkommenden Unfálle gesammelt werden. 
Dér überwiegend grössere Theil dér, Bewohner Ungarns steht im Dienste 
dér Landwirtschaft und erwartet von dieser sein Brod und sein Fortkom- 
men ; in dem Maasse aber, als unsere Agrikultur sich intensiver gestaltet 
und sich dér Gebrauch von landwirtschaftlichen Maschinen verbreitet, nimmt 
natürlich auch die Zahl jener Unfálle zu, welche infoige dér landwirt 
schaftlichen Betriebe die hiermit bescháftigten Arbeiter betreffen. Um die 
Wucht dieses mit dér erfreulichen Entwicklung unserer Landwirtschaft 
verbundenen Übelstandes thunlichst zu vermindern, ist es nöthig sich be 
züglich dér Anzahl und Bedeutung dér landwirtschaftlichen Unfálle vorher 
zu orientiren, ferner bezüglich jenes Arbeitsverlustes, welchen diese Unfálle 
verursachen, mit einem Wort wir brauchen eine erschöpfende und verláss- 
liche Statistik dér landwirtschaftlichen Unfálle. 
Durch diese Gründe fühlte sich Se. Excellenz, dér Herr k. u. Acker- 
bau-Minister bewogen, zu verordnen, dass die Statistik dér landwirtschaft 
lichen Unfálle vöm l.Jánner 1901 an kultivirt werde, dér Reichstag aber 
hat es im Sinne des §. 3 des G.-A. XXXV; 1897 genehmigt, dass diese 
Daten nach dem weiter untén folgenden Modus im Wege dér Herren Árzte 
und dér Spitáler gesammelt werden, und hat auf diese Datensammlung auch 
die Bestimmungen des G.-A. XXXV: 1897 erstreckt. 
Ich ersuche daher Ew. Wohlgeboren, die Datenlieferung laut fol- 
gender Instruktionen durchführen zu wollen 
Anzumelden ist jedes solche zufolge einer landwirtschaftlichen Ar- 
beit verletzte Individuum, welches sich behufs árztlicher Behandlung bei 
Ew. Wohlgeboren meldet, oder von seinen Angehörigen angemeldet wird. 
Unter landwirtschaftlicher Arbeit wird natüilich nicht nur dér Ackerbau 
im engeren Sinne verstanden, sondern auch die Forstwirtschaft, die Vieh- 
zucht udgl. Den grössten Theil dér zűr Meldung gelangenden Unfálle werden 
voraussichtlich die Verletzungen durch Maschinen ausmachen, doch sind 
ausserdem auch die in Klein- und Grosswirtschaften von Handgeráthen (Sen- 
sen, Spitzhauen, Pflügen udgl.) herrührenden Verletzungen, die im Umgang 
mit Pferden und anderen Wirtschaftsthieren sich ergebenden Unfálle, die 
beim Holzfállen, auf dér Holzrutschbahn, beim Flössen vorkommenden Un- 
glücksfálle usw. aufzunehmen, wenn dér Verletzte oder dessen Familie árzt- 
liche Behandlung in Anspruch nimmt. Selbstverstándlioh sind auch die den 
plötzlichen Tód verursachenden Verletzungen anzumelden, wofern sie zűr 
Kenntnis des Arztes.gelangen. 
Dér Meldezettel besteht aus zwei Koupons. Dér Koupon Nr. I ist 
sofort auszufüllen, da die Verletzung erfolgte,beziehungsweise dann, wenn dér 
Verletzte in árztliche Behandlung genommen wird. Bei dem übrigens auch 
zum Zweck dér árztlichen Behandlung nöthigen Verhör des Verletzten 
stellt es sich heraus, ob dér Unfall die Folge einer landwirtschaftlichen 
Arbeit, und alsó ein dér Meldepflicht unterliegender Unfall ist; bei der- 
selben Gelegenheit kann mán sich auch Aufklárung bezüglich sámmtlicher auf 
dem Koupon Nr. I enthaltenen Fragen verschaffen, von welchen eine be- 
sondere Erklárung nur die Frage erheischt, welche die Zahl dér vöm Er- 
werbe des Verletzten lebenden Familienmitglieder erkundet. Diese Frage 
hat den Zweck, in Erfahrung zu faringen, wie viel Personen unter dem 
Unglück des erwerbsunfáhig gewordenen Familienhauptes zu leiden habén, 
und dieser Zweck erstreckt den Begriff dér Familie notwendigerweise auch 
auf die nicht legalisirten Verhaltnisse. Die im Konkubinate zusamraenlebende 
Frau und die unehelichen Kinder sind alsó gleichfalls den Familiengliedern bei- 
zuzahlen, wenn sie vöm Erwerb des Verletzten leben; ebenso das 
uneheliche Kind einer ledigen Arbeiterin, wenn es von dieser erhalten 
wird. 
Auf dem Koupon Nr. I kann dér Natúr dér Sache nach betreffend 
den Grad dér Verletzung nur soviel gemeldet werden, wie lángé die Gene- 
sung des Verletzten voráussichtlich dauern wird ? Es ist aber bekannt, 
dass besonders bei áusseren Verletzungen eine solche vorherige Bestimmung 
dér Dauer dér Genesung oft weit hinter dér Wirklichkeit zurückbleiben 
kann, denn unverhofft eintretende Komplikationen, plötzlich auffretendes 
Wundfieber udgl. können einen Fali schwieriger und langwieriger machen, 
welcher anfangs einen milderen Verlauf voraussetzen hess, hinwieder 
können im Anfang schwerer ersoheinende Verletzungen unter günstigen 
Verháltnissen rascher heilen, als vorauszusetzen war. Da es aber die 
wichtigste Aufgabe dér Unfallstatistik ist, genaue Rechenschaft darüber 
zu gébén, welchen Verlust faktisch die einzelnen Verletzungen verur- 
sacht, für wie lángé Zeit sie den betreffenden Verletzten arbeitsunfáhig 
gemacht habén, und ob sie in ihrem endgiltigen Verlaufe nicht eventuell 
seine stándige Arbeitsunfáhigkeit verursacht habén, entweder eine theil-