12*

és  egyöntetű  műveléséről  alább  lesz  szó.  A  betegsegélyző  pénztárak
balesetstatisztikai  adatszolgáltatásának  ez  az  újjászervezése  az  1901.
év  január  1-jével  léptettetett  életbe,  a  m.  kir.  központi  statisztikai
hivatalnak  következő  köriratával;
M.  kir.  központi  statisztikai  hivatal.
6657/1900.  eln.  szám.
Valamennyi  hazai  betegsegélyző  pénztár  tekintetes  Elnökségének.
Hivatkozással  a  m.  kir.  központi  statisztikai  hivatalról  szóló  1897.
évi  XXXV.  törvényczikk  3.  §-a  alapján  a  statisztikai  hivatalnak  az  országgyűlés ­
  által  elfogadott  1901.  évi  munkatervére,  a  baleset-statisztikai  adatoknak ­
  az  1901.  évben  leendő  szolgáltathatására  szükséges  nyomtatványokat
a  várható  szükséglethez  mérten  ide  csatolva  a  következő  észrevételekkel
küldöm  meg  a  tekintetes  Elnökségnek  :
Az  adatszolgáltatás  módjában  —  az  előző  években  szerzett  tapasztalatok ­
  alapján  —•  az  a  fontos  változtatás  lép  életbe,  hogy  minden  hivatási
munka  következtében  előfordult  balesetről  ezentúl  nem  egy,  hanem  két
jelentést  kell  beküldeni.  Szükséges  ugyanis,  hogy  ne  csak  a  balesetek  megtörténtéről ­
  és  ne  csak  a  gyógyulásnak  előrelátható  idejéről  bírjunk  tudomással, ­
  hanem  pontosan  tájékozva  legyünk  a  baleset  által  okozott  munkaképtelenség
  valódi  tartamáról  is,  mert  a  baleset  megtörténtekor  a  gyógyulás
idejét  legtöbbször  csak  találomra,  nagyon  hozzávetőlegesen  lehet  megállapítani, ­
  holott  a  baleseti  statisztikának  s  általában  a  munkásvédelmi  érdekeknek ­
  az  a  czélja,  hogy  a  balesetek  által  okozott  munkaerő-veszteségről
minél  teljesebb  és  tisztább  képet  nyerjünk.
E  czél  elérésére  a  csatolt  nyomtatványok  kitöltésénél  a  következő
irányelvek  tartandók  szem  előtt;
A  balesetjelentési  lapnak  I.  számú  szelvénye  kiállítandó  és  a  m.  kir.
központi  statisztikai  hivatalhoz  beküldendő  lesz  mindazon  esetekben,  a  mikor ­
  a  betegsegélyző  pénztárnak  valamely  tagját  hivatásszerű  munkája  közben ­
  oly  fokú  baleset  éri,  hogy  a  sérült  legalább  három  napi  munkaképtelenséget ­
  szenved  s  igy  a  betegsegélyző  pénztártól  a  táppénz  kiutalására  igényt
nyer.  Önként  érthetőleg  bejelentési  kötelezettség  alá  esnek  a  halált  okozó
sérülések  is.  A  múlt  évi  adatszolgáltatástól  eltérőleg  tehát  nem  csupán  az
ipari,  hanem  minden  egyéb  hivatási  munkából  eredő  baleset  is  bejelentendő ­
  ;  be  kell  jelenteni  tehát  —  ha  a  betegsegélyző  pénztárnak  ilyen  foglalkozású ­
  tagjai  vannak  —  a  mezőgazdasági  üzemben  (erdei  munkánál,
cséplőgépnél  stb.),  továbbá  a  bányászatnál  és  kohászatnál,  nemkülönben
a  forgalomban,  a  vasúti  és  hajózási  üzemben  előforduló  baleseteket  is,
valahányszor  a  s’érülést  oly  körülmény  okozza,  a  mely  azon  gazdasági
üzem,  vagy  azon  hivatásbeli  foglalkozás  kifolyásának  tekinthető.
Ha  azonban  a  munkást  nem  hivatásszerű  munkája  közben,  vagy
abból  folyólag,  hanem  egyéb  külső  körülmények  következtében  éri  baleset,
mint  az  utczán  kocsi  által  való  elgázolás  folytán,  vagy  otthon,  házi  foglalatossága, ­
  például  faapritás  közben,  vagy  végül  még  ha  a  hivatási  munka
színhelyén  is,  de  nem  annak  következtében,  hanem  valamely  más  okból,
például  társaival  való  dulakodás  közben,  stb.  —  akkor  az  ily  sérülésekről
baleseti  jelentést  nem  kell  beterjeszteni.
Hogy  az  adatszolgáltatásból  egyetlen  hivatási  munkából  eredő  baleset
se  maradjon  ki,  czélszerű  a  táppénz-utalványon,  illetőleg  azon  a  bejelentőlapon,
  a  melyen  az  orvos  a  táppénzre  igényt  tartó  beteget  jelenti  be  a
pénztárnak,  a  betegség  neme  (megnevezése)  czímű  rovat  után  még  a  következő ­
  rovatot  fölvenni;  »ha  a  betegség  baleset  következménye,  a  baleset
hivatási  munka  közben  történt-e  ?«
Ha  valamely  pénztárnál  a  rendelkezésre  álló  nagyobb  nyomtatványkészlet
  elhasználásáig  ez  a  változtatás  egyelőre  még  nem  történhetik  meg,
különös  figyelem  fordítandó  a  betegség  megnevezésére,  hogy  ott,  a  hol
betegségül  például  zúzódás,  sérülés,  idegen  tárgy  behatolása,  megégés  stb.
hasonló,  valószínűen  balesetből  eredő  baj  van  megnevezve,  az  Orvos  kikérdezésével ­
  esetről-esetre  megállapittassék,  vájjon  tényleg  baleset,  és  pedig
bejelentési  kötelezettség  alá  eső  baleset  forog-e  fenn  ?
A  baleset-bejelentési  lap  I.  számú  szelvényének  a  statisztikai  hivatalhoz ­
  való  beküldése  akkor  történhetik,  a  mikor  a  táppénz-utalványok  besze -
dése,  illetőleg  a  táppénz  kifizetése  ;  azonban  hetenkint  legalább  is  egyszer,
s  a  baleset  bekövetkezte  után  legkésőbb  egy  hét  múlva.  A  sérült  tehát  már
akkor  bejelentendő,  a  mikor  első  ízben  veszi  fel  a  táppénzt,  illetőleg  a
mikor  első  ízben  konstatáltatik  a  táppénzre  való  jogosultsága;  s  nem
szabad  várni  az  I.  számú  szelvény  beküldésével  a  sérültnek  felgyógyulásáig-A
  mely  betegsegélyző  pénztárnál  a  baleseteknek  hetenkint.  illetőleg
legkésőbb  egy  hét  múlva  való  bejelentése  valamely  okból  akadályba  ütköznék, ­
  a  pénztár  vezetőségének  az  iránt  teendő  külön  előterjesztésére  fogom
meghatározni  a  baleset-jelentő  lap  I.  számú  szelvénye  beküldésének  határidejét.

Kultivirung  weiter  untén  die  Rede  sein  wird.  Die  Reorganisirung  dér
unfallstatistischen  Datenlieferung  dér  Krankenkassen  ist  mit  I.  Jánner
1901  ins  Leben  getreten,  mit  folgendem  Zirkular  des  k.  ung.  statistischen
  Zenlralamtes;

K.  ung.  statístisches  Zentralamt.
Pras.-ZahI  6657/1900.
An  die  lobi.  Vorstehungen  sámmílicher  Krankenkassen  in  Ungarn.
Mit  Berufung  auf  das  auf  Grund  des  §.  3  des  G.-A.  XXXV  ;  1897
über  das  k.  ung.  statistische  Zentralamt  vöm  Reichstage  genehmigte  Arbeitsprogramm
  des  statistischen  Amtes  für  das  Jahr  1901  lasse  ich  die
zűr  Lieferung  dér  unfallstatistischen  Daten  im  Jahre  1901  benöthigten
Drucksorten  dem  muthmasslichen  Bedarfe  entsprechend  hier  beigeschlossen
dér  löblichen  Vorstehung  mit  folgenden  Bemerkungen  zugehen  :
lm  Modus  dér  Datenlieferung  tritt  —•  auf  Grund  dér  in  den  vorhergehenden
  Jahren  gemachten  Erfahrungen  —  die  wichtige  Ánderung  ins
Leben,  dass  über  jeden  zufolge  dér  Berufsarbeit  vorgekomraenen  Unfall
künftighin  nicht  eine  Meldung  einzusenden  ist,  sondern  zwei.  Es  ist  námlich
  erforderlioh,  dass  wir  nicht  nur  davon  Kenntnis  habén,  dass  sich  dér
Unfall  ereignet  hat  und  wie  lángé  die  Heilung  voraussichtlioh  dauern  wird,
sondern  dass  wir  auch  bezüglich  dér  faktischen  Dauer  dér  durch  den
Unfall  verursachten  Arbeitsunfáhigkeit  genau  orientirt  seien,  denn  zűr  Zeit,
da  sich  dér  Unfall  ereignet,  kann  die  Zeit  dér  Genesung  meistens  nur  aufs
Gerathewohl,  nur  annáherungsweise  festgestellt  werden,  wáhrend  doch  das
dér  Zweck  dér  Unfallstatistik  und  überhaupt  dér  Interessen  des  Arbeiterschutzes
  ist,  dass  wir  über  den  durch  die  Unfálle  verursachten  Verlust  an
Arbeitskraft  ein  thunlichst  vollslándiges  und  klares  Bild  gewinnen.
Um  diesen  Zweck  zu  erreichen,  sind  bei  dér  Ausfertigung  dér  beigeschlossenen
  Drucksorten  folgende  Grundsátze  vor  Augen  zu  haltén:
Dér  Koupon  I  des  Unfall-Meldezettels  ist  auszufüllen  und  an  das
k.  ung.  statistische  Zentralamt  einzusenden  in  allén  Falién,  wenn  ein
Mitglied  dér  Krankenkasse  bei  seiner  Berufsarbeit  von  einem  Unfalle  in
dem  Grade  betroffen  wird,  dass  dér  Verletzte  eine  Arbeitsunfáhigkeit  von
wenigstens  drei  Tagén  erleidet  und  somit  Anspruch  auf  seitens  dér  Krankenkassen ­
  auszufolgende  Pflegegelder  hat.  Selbstverstándlich  unterliegen  auch
die  Verletzungen  mit  letalem  Ausgange  dér  Meldepílicht.  Abweichend
von  dér  vorjáhrigen  Datenlieferung  sind  daher  nicht  nur  die  bei  dér  gewerblichen,
  sondern  die  bei  jeder  sonstigen  Berufsarbeit  vorkommenden  Unfálle
anzumelden  ;  es  sind  alsó  —  wenn  die  Krankenkasse  Mitglieder  mit  solcher
Bescháftigung  hat  —  auch  die  im  landwirtschaftlichen  Betriebe  (bei  dér  Arbeit
im  Walde,  bei  dér  Dreschmaschine  u.  s.  w.),  ferner  beim  Berg-  und
Hüttenwesen,  sowie  beim  Verkehr,  beim  Bahn-  und  Schiffahrtsbetrieb  vorkommenden ­
  Unfálle  anzumelden  in  allén  den  Falién,  wenn  die  Verletzung
durch  einen  solchen  Umstand  verursacht  wird,  welcher  als  eine  Folge
jenes  landwirtschaftlichen  Betriebes,  oder  jener  Berufsbescháftigung  angesehen
  werden  kann.
Wenn  aber  dér  Arbeiter  nicht  bei  seiner  Berufsarbeit,  oder  nicht
zufolge  derselben,  sondern  in  Folge  sonstiger  áusserer  Umstánde  von  einem
Unfall  betroffen  wird,  wie  durch  Überfahren  auf  dér  Gasse,  oder  zuhause
bei  dér  háuslichen  Bescháítigung,  z.  B.  beim  Holzhaoken,  oder  aber  zwar
an  dér  Státte  seiner  Berufsarbeit,  jedoch  nicht  zufolge  derselben,  sondern
aus  einer  anderen  Ursache,  z.  B.  beim  Raufen  mit  seinen  Mitarbeitern  u.  dgh,
dann  ist  über  solche  Verletzungen  kelne  Unfallsmeldung  zu  unterbreiten.
Damit  kein  einziger  von  dér  Berufsarbeit  herrührender  Unfall  aus
dér  Datenlieferung  ausbleibe,  ist  .es  zweckmássig,  auf  dér  Pflegegeld-Anweisung,
  beziehungsweise  auf  dem  Meldezettel,  auf  welchem  dér  Arzt
den  ein  Pflegegeld  beanspruchenden  Kranken  bei  dér  Krankenkasse  anmeldet,
  nach  dér  Rubrik  mit  dem  Titel:  Gattung  (Benennung)  dér  Krankheit,
  noch  folgende  Rubrik  einzuschalten  :  »wenn  die  Krankheit  die  Folge
eines  Unfalles  ist,  hat  sich  dér  Unfall  bei  dér  Berufsarbeit  ereignet  ?«
Bei  solchen  Krankenkassen,  wo  diese  Ánderung  vorláuflg,  bis  dér
zűr  Verfügung  stehende  -grössere  Vorrath  an  Drucksorten  verbrauoht  ist,
nicht  durchgeführt  werden  kann,  ist  dér  Benennung  dér  Krankheit  eine
besondere  Aufmerksamkeit  zuzuwenden,  so  dass  dórt,  wo  z.  B.  Kontusion,
Verletzung,  Eindringen  eines  fremden  Körpers,  Vcrbrennen,  oder  ein  anderes,
  wahrscheinlich  von  einem  Unfalle  herrührendes  Übel  als  Krankheit
angegeben  ist,  mit  Ausfragung  des  Arztes  von  Fali  zu  Fali  festgestellt
werden  könne,  ob  thatsáchlich  ein  Unfall,  und  zwar  ein  dér  Meldepílicht
unterliegender  Unfall  obwaltet  ?
Die  Einsendung  des  Koupons  Nr.  I  des  Unfall-Meldezettels  an  das
statistische  Arat  kann  dann  erfolgen,  wann  das  Einsaromeln  dér  Pílegegeld-Anweisungen,
  beziehungsweise  dic  Auszahlung  dér  Pflegegelder;  wöchentlich
  aber  wenigstens  einmal  und  spátestens  eine  Woche,  nachdem  sich
dér  Unfall  ereignet  hat.  Dér  Verletzte  ist  alsó  schon  dann  anzumelden,  wenn
cr  das  Pflegegeld  zum  erstenmal  erhált,  beziehungsweise  wenn  seine  Pílegegeld-Berechtigung
  zum  erstenmal  konstatirt  wird  ;  mán  darf  alsó  mit  dem
Einsenden  des  Koupons  Nr.  I  nicht  auf  die  Genesung  des  Verletzten
warten,
Wenn  bei  einer  Krankenkasse  die  wöohentliche  und  spátestens  nach
einer  Woche  zu  erfolgende  Anmeldung  dér  Unfálle  aus  irgend  einem  Grunde
auf  Schwierigkeiten  stösst,  werde  ich  auf  die  diesbezügliche  besondere  Unlerhreitung
  dér  Kassenleitung  den  Termin  dér  Einsendung  des  Koupons
Nr.  I  des  Unfall-Meldezettels  bestimmen.