63*

kibocsátására  s  egyúttal  a  betegsegélyzőpénztári  statisztika  továbbfejlesztésének ­
  tanulmányozása  czéljából  a  pénztárak  közreműködésével  tartandó  szaktanácskozrnányok
  összehívására  is  az  országos  statisztikai  hivatalt  kegyesen
felhatalmazni  méltóztassék.
A  statisztikai  felvételi  lapoknak  a  pénztárakhoz  való  kibocsátását
illetőleg  van  szerencsém  végül  tisztelettel  megjegyezni,  hogy  ezen  kimutatási
mintáknak  Nagyméltóságod  megbízásából,  de  közvetlenül  a  statisztikai
hivatal  által  leendő  kibocsáttatását  azon  okból  vagyok  bátor  javasolni,
minthogy  a  felvételi  mintákkal  egyidejűleg  azok  kitöltésére  nézve  számos
aprólékos  útmutatásra  kell  kiterjeszkedni,  a  melyeket  tiszteletteljes  véleményem ­
  szerint  az  országos  statisztikai  hivatal  is  megfelelően  kibocsáthat
•annyival  is  inkább,  minthogy  a  szóban  forgó  felvételi  minták  úgyis  csak
ideiglenes  jellegűek  s  az  egész  betegsegélyezési  statisztika  a  tervezett  szaktanácskozások ­
  eredményeképen  mindenesetre  gyökeres  változás  alá  fog  esni,
a  midőn  tehát  e  tárgyban  aránylag  rövid  idő  múlva  újabb  kimerítő  rendelet
lesz  kiadandó.
Budapest,  1895.  évi  január  5-én.
Jekelfalussy  s.  k.
igazgató.
E  fölterjesztésben  említett  fölvételi  táblák  két  kimutatásba
foglalva  kívántak  a  betegsegélyző  pénztárak  működésének  eredményeiről ­
  adatokat  gyűjteni.  Az  első  kimutatás  a  betegsegélyző
pénztár  általános  viszonyainak  tudakolásánál  a  pénztár  alakulási
idejét  kérdezte  s  ha  a  pénztár  az  1891.  évi  XIV.  t.-cz.  életbelépte
■előtt  alakíttatott,  az  e  törvény  értelmében  való  átalakulásának  idejét ­
  is,  továbbá  azt,  hogy  a  járulékok  kivetése  a  tényleges  vagy
átlagos  napibér  alapján  történik-e  és  hogy  mekkora  az  átlagos  napibér ­
  magassága  a  férfiak,  nők  és  18  évnél  fiatalabb  munkásoknál
osztályok  szerint  részletezve.  Egy  további  kérdés  a  járulék  magasságát ­
  tudakolja  a  bérösszeg  százalékában  kifejezve  külön  a  belépésre ­
  kötelezett  tagokra,  külön  az  önként  belépőkre  nézve  s  végül
a  belépetteknek  szintén  belépett  (nem  kereső)  családtagjaira  nézve.
A  segélyezés  mérvét  illetőleg  azt  kellett  bevallani,  hogy  a  táppénz
a  járulék  kivetésének  alapjául  szolgáló  bérösszeg  hány  százalékában ­
  van  megállapítva,  a  táppénz,  az  ingyenes  orvosi  segély  és
gyógyszerek,  vagy  a  kórházi  ellátás  egyfolytában  hány  héten  át
vehetők  igénybe,  a  temetkezési  segély  a  járulék  kivetésének  alapjául ­
  szolgáló  összeg  hányszorosában  van  megállapítva  s  végül,
hogy  a  tagok  családtagjai  részesülnek-e  ingyenes  gyógykezelésben
■és  gyógyszerekben  és  pedig  hány  hétig?
A  pénztárak  tagsági  forgalmára  vonatkozó  kérdések  —  mindenütt ­
  külön  a  férfiakat  és  külön  a  nőket  illetőleg  —  az  előző  év
végén  volt  taglétszámot,  az  év  folyamán  történt  belépések,  kilépépések
  és  halálesetek  számát,  az  év  minden  hónapjának  végén  volt
taglétszámot,  s  az  évi  átlagos  taglétszámot  tudakolják.  Az  évvégi
taglétszám  részletezendő  volt  ezenkívül  a  szerint  is,  hogy  hány
belépésre  kötelezett  tag  volt  és  pedig  hány  segéd,  munkás  és  más
alkalmazott  és  hány  tanoncz,  továbbá  hány  önként  belépő  tag,  nevezetesen ­
  hány  önálló  iparos  és  kereskedő,  házi  iparos,  mezőgazdasági ­
  munkavezető  és  munkás,  házi  cseléd  és  végül  belépésre
kötelezett  vagy  önként  belépő  tagok  biztosított  családtagjai.  Ugyancsak ­
  az  évvégi  taglétszám  volt  kimutatandó  kor  szerinti  részletezéssel ­
  is,  a  következő  kategóriákban  :  18  évnél  fiatalabbak,  19—24
évesek,  25—30,31—40,41  —50,51—60  évesek  és  60  évnél  idősebbek.
A  pénztárak  bevételei  a  tagok  járulékaiból,  a  munkaadók
járulékaiból,  belépési  díjakból,  büntető  pénzekből,  kamatokból,  árfolyamnyereségből ­
  és  egyéb  czímekből  eredő  bevételek  szerint  voltak ­
  kimutatandók,  a  kiadások  részletezése  pedig  a  következő  volt;
A  tagok  javára  történt  kiadások  és  pedig  táppénzek,  orvosok  és
betegápolók  díjazása,  orvosszerek,  gyógyszerek  költsége,  kórházi
költségek  (a  beszállítás  költségeivel  együtt),  s  temetkezési  költségek ­
  ;  igazgatási  kiadások  és  pedig  személyiek  (fizetések,  jutalmak),
dologi  költségek  (irodaszerek,  fűtés,  világítás,  lakbér  stb.);  árfolyamveszteség,
  hozzájárulás  a  szövetségi  pénztárhoz,  egyéb  kiadások.
A  vagyonmérleg  vagyonoldalán  ezek  a  tételek  szerepeltek:
pénztárkészlet,  értékpapírok  árfolyam  szerint,  értékpapírok  folyó
kamatai,  takarékpénztári  betétek  és  esedékes  kamatok,  jelzálogi
követelések,  ingatlanok  értéke,  leltári  tárgyak  (leírás  után  jelentkező
értékben),  hátralékos  tagsági  járulékok,  egyéb  követelések  s  egyendiesen

  Grundsatzen  entsprechenden  statistischen  Aufnahms-Tabellen  dringend
ausgebe,  und  zugleich  zum  Zweck  des  Studiums  dér  Weiterentwiokelung
dér  Statistik  dér  Krankenkassen  unter  Mitwirkung  dér  Kassen  abzuhaltende
Fachberathungen  einberufe.
Bezüglich  dér  an  die  Kassen  zu  erlassenden  statistischen  Aufnahmsblátter
  erlaube  ich  mir  ergebenst  vorzuschlagen,  dass  diese  Ausweis-Formulare
im  Auftrage  Ew.  Exzellenz,  aber  unmittelbar  vöm  statistischen  Amte  ausgegeben
  werden  sollen  und  zwar  aus  detn  Grunde,  weil  zugleich  mit  den
Aufnahms-Formularen  auch  zahlreiche,  auf  die  Ausfüllung  derselben  bezügliche,
  ins  Detail  gehende  Anweisungen  zu  gébén  sind,  welche  nach  meiner
ergebensten  Meinung  auch  das  statistische  Landesamt  in  entsprechender
Weise  erlassen  kann,  umsomehr,  da  ja  die  in  Rede  stehenden  Aufnahms-Formulare
  nur  provisorischen  Karaktere  sind,  und  die  ganze  Krankenunterstützungs-Statistik
  als  Resultat  dér  geplanten  Fachberathungen  jedenfalls
  eine  gründliche  Aenderung  zu  erleiden  hat,  demzufolge  alsó  in  dieser
Angelegenheit  in  verháltnissmassig  kurzer  Zeit  eine  neue  erschöpfende
Verordnung  zu  erlassen  sein  wird.
Budapest,  am  5.  Januar  1895.  ,
Jekelfalussy  m.  p.
Direktor.
Die  in  dieser  Unterbreitung  erwáhnten  Aufnahmstabellen  sollten
  Daten  über  die  Ergebnisse  und  Thátigkeit  dér  Krankenkassen
in  zwei  Ausweise  zusammengefasst  saraméin.  Dér  erste  Ausweis
fragte  bei  dér  Erkundung  dér  allgemeinen  Verháltnisse  dér  Krankenkassa
  nach  dér  Zeit  dér  Konstituirung  dér  Kasse,  und  wenn
die  Kasse  vor  dem  Inslebentreten  des  G  -A.  XIV.:  1891  errichtet
wurde,  auch  nach  dér  Zeit  dér  Umgestaltung  im  Sinne  dieses
Gesetzes,  ferner  darnach,  ob  die  Bemessung  dér  Beitráge  auf
Grund  des  thatsáchlichen  oder  des  durchschnittlichen  Tageslohnes
geschieht  und  wie  hoch  dér  durchschnittliche  Tageslohn  bei  den
Mánnern,  den  Frauen  und  den  weniger  als  18  Jahre  altén  Arbeitern
nach  Klassen  spezifizirt  ist.  Eine  weitere  Frage  erkundet  die  Höhe
dér  Beitráge  in  Perzenten  des  Lohnbetrages  ausgedrückt,  abgesondert
  bei  den  eintrittspflichtigen  Mitgliedern,  gesondert  bei  den  freiwillig
  Eintretenden,  und  endlich  bei  den  gleichfalls  eingetretenen
(nicht  erwerbenden)  Familiengliedern  dér  Eingetretenen.  Hinsichtlich
  des  Maasses  dér  Unterstützung  war  anzugeben,  mit  wie  viel
Perzenten  des  als  Grundlage  dér  Bemessung  des  Beitrages  dienenden
  Lohnbetrages  das  Pflegegeld  festgestellt  ist,  wie  viel  Wochen
ohne  Unterbrechung  das  Pflegegeld,  die  unentgeltliche  árztliche
Hilfe  und  Medikamente,  oder  die  Spitalspflege  in  Anspruch  genommen
  werden  können,  das  Wievielfafche  des  als  Grundlage  dér
Bemessung  des  Beitrages  dienenden  Betrages  die  Leichenbestattung-Unterstützung
  ausmacht,  und  endlich,  ob  die  Familienglieder
unentgeltliche::  árztlicher  Behandlung  und  Medikamente  theilhaftig
sind,  und  zwar  wie  viel  Wochen  hindurch  ?
Die  auf  den  Mitgliederverkehr  dér  Kassen  bezüglichen  Fragen
erkunden  —  immer  abgesondert  hinsichtlich  dér  Mánner  und
dér  Frauen  —  den  Mitgliederstand  am  Ende  des  Vorjahres,  die
Zahl  dér  im  Laufe  des  Jahres  vorgekommenen  Eintritts-,  Austrittsund
  Todesfálle,  die  Mitgliederzahl  am  Ende  eines  jeden  Monates  und
des  Jahres  und  den  Jahresdurchschnitt  des  Mitgliederstandes.  Die
Mitgliederzahl  am  Ende  des  Jahres  war  überdies  auch  in  dér
Berechnung  zu  spezifiziren,  wie  viele  eintrittspílichtige  Mitglieder
waren,  und  zwar  wie  viele  Gehilfen,  Arbeiter  und  sonstige  Angestellte,
  und  wie  viele  Lehrlinge,  ferner  wie  viele  freiwillig  eintretende
Mitglieder,  namentlich  wie  viele  selbstándige  Gewerbsleute  und
Handelsleute,  wie  viele  Hausindustrie  Betreibende,  landwirthschaftliche
  Werkführer  und  Arbeiter  und  Hausgesinde,  endlich  die  versicherten
  Familienglieder  dér  eintrittspflichtigen  oder  freiwillig  eintretenden ­
  Mitglieder.  Dér  Mitgliederstand  am  Ende  des  Jahres  war
auch  nach  dem  Altér  spezifizirt  auszuweisen  in  folgenden  Kategorien;
  weniger  als  18  Jahre  alté,  19—24  Jahre  alté,  25—30,
31—40,  41—50,  51—60  jáhrige,  und  mehr  als  60  Jahre  alté.
Die  Einnahmen  dér  Kassen  waren  nach  den  aus  den  Mitgliederbeitragen,
  den  Beitrágen  dér  Arbeitsgeber,  den  Eintrittsgebühren,
  Strafgeldern,  Zinsen,  dem  Kursgewinn  und  aus  andern
Titeln  herrührenden  Einnahmen  auszuweisen,;  die  Spezifizirung
dér  Ausgaben  aber  war  die  folgende:  Ausgaben  zu  Gunsten  dér
Mitglieder  und  zwar  Pflegegelder,  Entlohnung  dér  Arzte  und
Krankenwárter,  Auslagen  für  Medikamente  und  Heilmittel,  Spitalskosten
  fsammt  den  Überführungskosten),  Leichenbestattungs-Auslagen,
  Verwaltungs-Ausgaben  und  zwar  persönliche  (Gehálter,
Belohnungen),  und  sachliche  Auslagen  (Kanzleirequisiten,  Heizung,
Beleuchtung,  Wohnungsmiethe  u.  s.  w.);  Kursverlust,  Beisteuer
zűr  Verbandkasse,  sonstige  Ausgaben.
Auf  dér  Aktivaseite  dér  Vermögensbilanz  kommen  diese  Pesten ­
  vor;  Bargeld,  Wertpapiere  nach  Kurs,  laufende  Zinsen  dér
Wertpapiere,  Spareinlagen  und  fállige  Zinsen,  Hypothekar-Forderungen,
  Wert  dér  Immobilien,  Inventargegenstánde  (Wert  nach
Abschreibung),  rückstándige  Mitgliederbeitráge,  sonstige  Forderun-