63*
kibocsátására s egyúttal a betegsegélyzőpénztári statisztika továbbfejlesztésé
nek tanulmányozása czéljából a pénztárak közreműködésével tartandó szak-
tanácskozrnányok összehívására is az országos statisztikai hivatalt kegyesen
felhatalmazni méltóztassék.
A statisztikai felvételi lapoknak a pénztárakhoz való kibocsátását
illetőleg van szerencsém végül tisztelettel megjegyezni, hogy ezen kimutatási
mintáknak Nagyméltóságod megbízásából, de közvetlenül a statisztikai
hivatal által leendő kibocsáttatását azon okból vagyok bátor javasolni,
minthogy a felvételi mintákkal egyidejűleg azok kitöltésére nézve számos
aprólékos útmutatásra kell kiterjeszkedni, a melyeket tiszteletteljes véle
ményem szerint az országos statisztikai hivatal is megfelelően kibocsáthat
•annyival is inkább, minthogy a szóban forgó felvételi minták úgyis csak
ideiglenes jellegűek s az egész betegsegélyezési statisztika a tervezett szak
tanácskozások eredményeképen mindenesetre gyökeres változás alá fog esni,
a midőn tehát e tárgyban aránylag rövid idő múlva újabb kimerítő rendelet
lesz kiadandó.
Budapest, 1895. évi január 5-én.
Jekelfalussy s. k.
igazgató.
E fölterjesztésben említett fölvételi táblák két kimutatásba
foglalva kívántak a betegsegélyző pénztárak működésének ered
ményeiről adatokat gyűjteni. Az első kimutatás a betegsegélyző
pénztár általános viszonyainak tudakolásánál a pénztár alakulási
idejét kérdezte s ha a pénztár az 1891. évi XIV. t.-cz. életbelépte
■előtt alakíttatott, az e törvény értelmében való átalakulásának ide
jét is, továbbá azt, hogy a járulékok kivetése a tényleges vagy
átlagos napibér alapján történik-e és hogy mekkora az átlagos napi
bér magassága a férfiak, nők és 18 évnél fiatalabb munkásoknál
osztályok szerint részletezve. Egy további kérdés a járulék magas
ságát tudakolja a bérösszeg százalékában kifejezve külön a belé
pésre kötelezett tagokra, külön az önként belépőkre nézve s végül
a belépetteknek szintén belépett (nem kereső) családtagjaira nézve.
A segélyezés mérvét illetőleg azt kellett bevallani, hogy a táppénz
a járulék kivetésének alapjául szolgáló bérösszeg hány százaléká
ban van megállapítva, a táppénz, az ingyenes orvosi segély és
gyógyszerek, vagy a kórházi ellátás egyfolytában hány héten át
vehetők igénybe, a temetkezési segély a járulék kivetésének alap
jául szolgáló összeg hányszorosában van megállapítva s végül,
hogy a tagok családtagjai részesülnek-e ingyenes gyógykezelésben
■és gyógyszerekben és pedig hány hétig?
A pénztárak tagsági forgalmára vonatkozó kérdések — min
denütt külön a férfiakat és külön a nőket illetőleg — az előző év
végén volt taglétszámot, az év folyamán történt belépések, kilépé-
pések és halálesetek számát, az év minden hónapjának végén volt
taglétszámot, s az évi átlagos taglétszámot tudakolják. Az évvégi
taglétszám részletezendő volt ezenkívül a szerint is, hogy hány
belépésre kötelezett tag volt és pedig hány segéd, munkás és más
alkalmazott és hány tanoncz, továbbá hány önként belépő tag, ne
vezetesen hány önálló iparos és kereskedő, házi iparos, mezőgaz
dasági munkavezető és munkás, házi cseléd és végül belépésre
kötelezett vagy önként belépő tagok biztosított családtagjai. Ugyan
csak az évvégi taglétszám volt kimutatandó kor szerinti részlete
zéssel is, a következő kategóriákban : 18 évnél fiatalabbak, 19—24
évesek, 25—30,31—40,41 —50,51—60 évesek és 60 évnél idősebbek.
A pénztárak bevételei a tagok járulékaiból, a munkaadók
járulékaiból, belépési díjakból, büntető pénzekből, kamatokból, ár
folyamnyereségből és egyéb czímekből eredő bevételek szerint vol
tak kimutatandók, a kiadások részletezése pedig a következő volt;
A tagok javára történt kiadások és pedig táppénzek, orvosok és
betegápolók díjazása, orvosszerek, gyógyszerek költsége, kórházi
költségek (a beszállítás költségeivel együtt), s temetkezési költsé
gek ; igazgatási kiadások és pedig személyiek (fizetések, jutalmak),
dologi költségek (irodaszerek, fűtés, világítás, lakbér stb.); árfolyam-
veszteség, hozzájárulás a szövetségi pénztárhoz, egyéb kiadások.
A vagyonmérleg vagyonoldalán ezek a tételek szerepeltek:
pénztárkészlet, értékpapírok árfolyam szerint, értékpapírok folyó
kamatai, takarékpénztári betétek és esedékes kamatok, jelzálogi
követelések, ingatlanok értéke, leltári tárgyak (leírás után jelentkező
értékben), hátralékos tagsági járulékok, egyéb követelések s egyen-
diesen Grundsatzen entsprechenden statistischen Aufnahms-Tabellen dringend
ausgebe, und zugleich zum Zweck des Studiums dér Weiterentwiokelung
dér Statistik dér Krankenkassen unter Mitwirkung dér Kassen abzuhaltende
Fachberathungen einberufe.
Bezüglich dér an die Kassen zu erlassenden statistischen Aufnahms-
blátter erlaube ich mir ergebenst vorzuschlagen, dass diese Ausweis-Formulare
im Auftrage Ew. Exzellenz, aber unmittelbar vöm statistischen Amte aus-
gegeben werden sollen und zwar aus detn Grunde, weil zugleich mit den
Aufnahms-Formularen auch zahlreiche, auf die Ausfüllung derselben bezüg-
liche, ins Detail gehende Anweisungen zu gébén sind, welche nach meiner
ergebensten Meinung auch das statistische Landesamt in entsprechender
Weise erlassen kann, umsomehr, da ja die in Rede stehenden Aufnahms-
Formulare nur provisorischen Karaktere sind, und die ganze Kranken-
unterstützungs-Statistik als Resultat dér geplanten Fachberathungen jeden-
falls eine gründliche Aenderung zu erleiden hat, demzufolge alsó in dieser
Angelegenheit in verháltnissmassig kurzer Zeit eine neue erschöpfende
Verordnung zu erlassen sein wird.
Budapest, am 5. Januar 1895. ,
Jekelfalussy m. p.
Direktor.
Die in dieser Unterbreitung erwáhnten Aufnahmstabellen soll-
ten Daten über die Ergebnisse und Thátigkeit dér Krankenkassen
in zwei Ausweise zusammengefasst saraméin. Dér erste Ausweis
fragte bei dér Erkundung dér allgemeinen Verháltnisse dér Kran-
kenkassa nach dér Zeit dér Konstituirung dér Kasse, und wenn
die Kasse vor dem Inslebentreten des G -A. XIV.: 1891 errichtet
wurde, auch nach dér Zeit dér Umgestaltung im Sinne dieses
Gesetzes, ferner darnach, ob die Bemessung dér Beitráge auf
Grund des thatsáchlichen oder des durchschnittlichen Tageslohnes
geschieht und wie hoch dér durchschnittliche Tageslohn bei den
Mánnern, den Frauen und den weniger als 18 Jahre altén Arbeitern
nach Klassen spezifizirt ist. Eine weitere Frage erkundet die Höhe
dér Beitráge in Perzenten des Lohnbetrages ausgedrückt, abgeson-
dert bei den eintrittspflichtigen Mitgliedern, gesondert bei den frei-
willig Eintretenden, und endlich bei den gleichfalls eingetretenen
(nicht erwerbenden) Familiengliedern dér Eingetretenen. Hinsicht-
lich des Maasses dér Unterstützung war anzugeben, mit wie viel
Perzenten des als Grundlage dér Bemessung des Beitrages dienen-
den Lohnbetrages das Pflegegeld festgestellt ist, wie viel Wochen
ohne Unterbrechung das Pflegegeld, die unentgeltliche árztliche
Hilfe und Medikamente, oder die Spitalspflege in Anspruch ge-
nommen werden können, das Wievielfafche des als Grundlage dér
Bemessung des Beitrages dienenden Betrages die Leichenbestat-
tung-Unterstützung ausmacht, und endlich, ob die Familienglieder
unentgeltliche:: árztlicher Behandlung und Medikamente theilhaftig
sind, und zwar wie viel Wochen hindurch ?
Die auf den Mitgliederverkehr dér Kassen bezüglichen Fragen
erkunden — immer abgesondert hinsichtlich dér Mánner und
dér Frauen — den Mitgliederstand am Ende des Vorjahres, die
Zahl dér im Laufe des Jahres vorgekommenen Eintritts-, Austritts-
und Todesfálle, die Mitgliederzahl am Ende eines jeden Monates und
des Jahres und den Jahresdurchschnitt des Mitgliederstandes. Die
Mitgliederzahl am Ende des Jahres war überdies auch in dér
Berechnung zu spezifiziren, wie viele eintrittspílichtige Mitglieder
waren, und zwar wie viele Gehilfen, Arbeiter und sonstige Ange-
stellte, und wie viele Lehrlinge, ferner wie viele freiwillig eintretende
Mitglieder, namentlich wie viele selbstándige Gewerbsleute und
Handelsleute, wie viele Hausindustrie Betreibende, landwirthschaft-
liche Werkführer und Arbeiter und Hausgesinde, endlich die ver-
sicherten Familienglieder dér eintrittspflichtigen oder freiwillig ein
tretenden Mitglieder. Dér Mitgliederstand am Ende des Jahres war
auch nach dem Altér spezifizirt auszuweisen in folgenden Kate-
gorien; weniger als 18 Jahre alté, 19—24 Jahre alté, 25—30,
31—40, 41—50, 51—60 jáhrige, und mehr als 60 Jahre alté.
Die Einnahmen dér Kassen waren nach den aus den Mit-
gliederbeitragen, den Beitrágen dér Arbeitsgeber, den Eintritts-
gebühren, Strafgeldern, Zinsen, dem Kursgewinn und aus andern
Titeln herrührenden Einnahmen auszuweisen,; die Spezifizirung
dér Ausgaben aber war die folgende: Ausgaben zu Gunsten dér
Mitglieder und zwar Pflegegelder, Entlohnung dér Arzte und
Krankenwárter, Auslagen für Medikamente und Heilmittel, Spitals-
kosten fsammt den Überführungskosten), Leichenbestattungs-Aus-
lagen, Verwaltungs-Ausgaben und zwar persönliche (Gehálter,
Belohnungen), und sachliche Auslagen (Kanzleirequisiten, Heizung,
Beleuchtung, Wohnungsmiethe u. s. w.); Kursverlust, Beisteuer
zűr Verbandkasse, sonstige Ausgaben.
Auf dér Aktivaseite dér Vermögensbilanz kommen diese Pes
ten vor; Bargeld, Wertpapiere nach Kurs, laufende Zinsen dér
Wertpapiere, Spareinlagen und fállige Zinsen, Hypothekar-For-
derungen, Wert dér Immobilien, Inventargegenstánde (Wert nach
Abschreibung), rückstándige Mitgliederbeitráge, sonstige Forderun-
