11

Lichtenberger  testvérek,  Heil-.
  bronn,  trágya  csontliszt.
Wei  1  V  eit  Überdorf,  Neresbeim,  inesterséges
  trágya,  s  a.  t.
A-  Würtembergi  részvény
társaság  trágya  gyártás  végelt,
  Keutlingenben.

*Bratri  Licbtenbergerové  v  Heilbronnu,
  bnojiva  a  mouôka  z  kosti.
*Vit  Weil  V  Oberdorfu  blize  Neresheimu,
  Btrojenà  bnojiva  a  j.
*  Virtemberskà  akciovà  s  pole  6-nost
  pro  vyrábéní  bnojiv
V  Reutlinkácb.

*  Kölle  Tb.  Ulm,  tapió,
^tiller  D.,  Ulm,  tapió.

*Tb.  Kölle  V  Ulmu,  bubky.
D.  Müller  v  Ulmu,  troud.

Groz  és  fiái  Ebingen,  gyógyerejú  növények.


D.  Gr  o  Z,  synové,  v  Ebinkàcb,  léôivé
byliny.

^Wirtb  F.  Kaltenberg,  komló.
^ßuss  F.  J.  Rottenburg,  komló.
«autermeister  C.  Rottenburg,
komló.
Roc  b  testvérek  Tübingen,  komló.

*F.  Wirtb  V  Kaltenberku,  cbmel.
*F.  J.  Buss  V  Rottenburku,  cbmel.
*0.  Sautermeister  v  Rottenburku,
cbmel.
*Bratri  Hocbové  vTubinkàcb,  cbmel.

*Klricbs  K.  H.  Stuttgart,  selyembogàr
  tojàs.  '

*  K.  H.  Ulrichs  v  ètuttgartu,  semeno
bedbávníka.

III.  Vegyészeti  termények.

III.  Luèebniny.

,  A.  vegyi  készitmények  gyártása,  mely
^ar  az  elôbbi  evekben  ûzetett,  ezen
szazadnak  elsö  negyedében  a  füszerck
szines  árúk  kereskedésének  felvirâgzasâval
  nagy  lendületet  nyert.  1861  évben
PT  mtézetet  lebetett  számlálni,  melyck
^ozül  a  legnevezetesebbek  Heilbronnban
P®  Stuttgartban  léteznek.  Az  elôbbi
^Glyen  fôképen  vitriol,  timsô,  soda,  csociasô,
  cblormész,  sôsav,  salétrom,  kéu-®av,
  ôloinfebér,  borkô-készit-mény  s  czuj^or
  àllitatik  elô,  a  külföldön  való  nagy
^elendôség,  végett.  A  festékek  és
Z  me  s  lack  gyártásának  föhelye  Stuttgart; ­
  itten  különösen  az  oly  bamar  forgaionira
  vergödött  anilin  szinek  gyárasa
  is  nagy  terjedolembcn  üzetik.  Cbi-1Q
  g  y  á  rk  léteznek  Stuttgartban,
joelyek  közül  egyik  Németországban  a
Ogrégibi).  —  Termékeiket  a  világ  mintàjaira
  kiviszik,  A  finom  és  a  tecb-^ikai
  czélra  basználandó  szappanok  gyàrasa
  iblytonos  lendületben  van.  A  gyôgybasználásban
  beállott  változások
foiatt  Bok  gyógyszerész  pharmaceutikai
oszitmények  és  kivonatok  elôállitására
aoja  magat.  Wurtemberg  külonféle  ás
any  vizekben  gazdag.  —  Wild  bad
J^^og  gyógyforrásai  világbirúck;  épenúgy
'^anstatti,  Mergentbeimi,  Teinachi  ás-Vyroba

  zbozí  lucebnickébo,  péstovaná
  jiz  v  dobácb  drívéjsícb,  uabyla
V  první  õtvrti  tohoto  století  zvclebenim
obcbodu  se  zbozím  lékárnickym  a  s  barvami
  velikébo  rozkvétu.  Roku  1861  poöitalo
  se  57  závodu,  z  uicbz  nejblavnèjãí
nalezaly  se  v  Heilbroimu  a  Stuttgartu.
V  prvnéjsim  misté  vyrábéjí  se  blavné
skalice,  kamenec,  salajka,  sñl  Glauberova,
  chlornatan  vâpenitÿ,  kyseliny  solná,
dusiéná  a  sirková,  béloba,  prípravky
vinnébo  kamene,  cukr,  a  odbyvaji  se
silné  do  cizozemska.  —  Vyrábéní  b  ar  ev
a  barevnych  lakfi.  má  své  sídlo
V  Stuttgartu;  zejmena  vyrábéjí  se  tu
také  u  velkém  rozméru  barvy  aniliuové,
jicbz  tak  rycble  zmociiil  se  obcbod.  —
'lovárny  na  cbinovinu  nacbázejíse
V  Stuttgartu,  z  nicbz  jedua  jest  nejstars!
V  celém  Némecku;  vyvázejít  pak  vÿrobky
  své  do  vsecb  dilü  svéta.  —  Vyrábéní ­
  jemnéjsích  druhñ  mydla  a  mÿdla
k  úéelum  tecbnickym  vzkvétá  neustále.
Následkem  zmén,  nastalycb  v  spotrebé
léku,  zabyvají  se  mnozí  lékárníci  zbotovováním
  lékárnickycb  pripravku  a  v^-tazkü.
  —  Minerálnícb  vod  rozmanitébo
  drubu  má  Virtembersko  bojnost.
Teplé  lééivé  prameny  Wildbadské  jsou
svétoznámé  a  i  minerální  zfídla  Kann-