27* 
A hivatási balesetek statisztikájáról lévén szó, az adatgyűjtések 
fő és első czélja önként érthetőlég mindenütt az, hogy bizonyos 
élethivatásokban kutassuk a hivatással járó veszélyek nagyságát és 
gyakoriságát. A nagyipari baleseti statisztikának ilyképen első sorban 
a nagyipari alkalmazottak, munkások sérülései képezhetik tárgyát; 
a vasúti baleseti statisztikába azok a sérülések vétetnek föl, a 
miket a vasút szolgálatában álló egyének szenvednek hivatásuk 
teljesitésében. 
Fölmerülhet azonban az a kérdés, hogy ha valamely üzemben 
oly baleset fordul elő, a mely szerencsétlenné tesz más egyéneket 
is, nemcsak a hivatásszerűleg ott foglalkozókat, kiterjedjen-e a 
statisztika ezekre a más egyénekre is, a kik hivatásukon kívül 
sérültek meg. Legszembetűnőbb példát az ily esetekre a vasút nyújtja, 
a hol egy összeütközés vagy kisiklás az utasoknak egész tömegét 
teheti szerencsétlenné; de hasonló példára — bár kisebb gyakori 
sággal — akadhatunk a gazdasági foglalkozások bármely más ágában. 
Az épülő ház leszakadó állványa nemcsak a munkásokat temeti 
maga alá, hanem az arra menőket is; gyárban vagy mezőgazdasági 
üzemnél a cséplésnél a kazán felrobbanása esetleg sérülésével járhat 
olyanoknak is, a kik más hivatásban élnek. Kétségtelen, hogy mindezen 
esetekben az illető gazdasági üzem az előidézője a szerencsétlenség 
nek ; s ha főleg azért készítünk is statisztikát a balesetekről, hogy 
az egy vagy más hivatásnak élő embereknek a hivatásukkal járó 
veszély ellen való megóvására valamely kiindulási pontot találjunk, 
még akkor sem szabad mellőznünk a föntebb említett eseteket sem, 
mert itt is mindannyiszor a gazdasági üzem természete rejti magá 
ban a veszélyt s gyakran csakugyan puszta véletlen csupán, hogy 
ez a veszély nemcsak az azon hivatásban élőkre, hanem másokra 
is kihatott. 
Megkülönböztetést lehet tenni az üzemben rejlő veszély s a 
hivatással járó veszély közt s ennek révén külön említeni az üzemi 
balesetek statisztikáját és külön a hivatási balesetekét. Amaz mindig 
tágabb értelmű, mert a hivatási baleseteket mind magában foglalja. 
Megkülönböztetést lehet tenni az adatok összeállításában is, külön 
választva azokat az eseteket, mikor valamely gazdasági üzemben 
előforduló balesetek csupán az azon gazdasági ágban foglalkozókat 
sújtották, s azokat, mikor sérülését okozták másoknak is. De a 
statisztikának mindenesetre ki kell terjesztenie figyelmét és adat 
gyűjtő tevékenységét ez utóbbi esetekre is, mert a hivatással járó 
veszély nagyságának kulcsát az üzemben rejlő veszély ismerete 
adja meg, ez pedig nem volna teljes, ha kirekesztenők belőle az 
említett eseteket. 
A vasúti balesetek statisztikája eddig is tekintettel volt az 
utasok, tehát nem vasúti alkalmazottak sérüléseire is; a baleseti 
statisztika egyéb ágai azonban tisztán a hivatással járó balesetek 
megfigyelésére szorítkoztak, sőt találkozunk oly felfogással is, mely 
még tovább menve a körülhatárolásban, csupán a munkások sérü 
léseit tartotta bejelentendőnek, az azon hivatásban dolgozó magasabb 
képzettségű egyénekét pedig (művezető, mérnök stb.) már nem. 
Röviden összefoglalva a mondottakat, a baleseti statisztika 
minden ágában egyaránt szükséges feltételnek látszik, hogy az adat- 
szolgáltató közeg lehetőleg ne, vagy ne csupán az érdekelt felek 
sorából vétessék, a balesetből eredő munkaveszteség kipuhatolá- 
sára az eddiginél jóval nagyobb súly helyeztessék, a sérült személy 
viszonyai lehetőleg egyöntetű módon figyeltessenek meg s hogy a 
megfigyelés kiterjedjen minden balesetre, a melyek a különböző 
gazdasági üzemekben előfordulnak, tekintettel azonban arra, hogy 
a szerencsétlenség azon hivatásban élő embert sujt-e, vagy mást is. 
A számlálás egysége minden körülmények közt nem a baleset, 
mint esemény lesz, hanem az egyes megsérült egyén. 
B) A nagyipari üzemek statisztikája. 
Az ipari üzemek statisztikája sehol sem dicsekedhetik hosszú 
múlttal, s a hol van is múltja, az gazdagabb balsikerekben, mint 
értékes eredményekben. A gazdasági életnek az ipar sokkal szö 
vevényesebb jelensége, hogysem fejlődése, produktivitása, élet- 
képessége, minden jellemző viszonya könnyen le volna szűrhető 
Da von dér Berufs-Unfallstatistik die Rede ist, ist es selbst- 
verstándlich überall dér erste und Hauptzweck dér Datensammlun- 
gen, in gewissen Lebensberufen die Grösse und Háufigkeit dér mit 
dem Berufe verbundenen Gefahren zu erforschen. Auf diese Weise 
bilden in erster Reihe die Verletzungen dér grossindustriellen An- 
gestellten und Arbeiter den Gegenstand dér grossindustriellen Unfall- 
statistik; in die Bahnunfallstatistik werden die Verletzungen auf- 
genommen, welche die im Dienste dér Bahn stehenden Individuen 
bei dér Ausübung ihres Berufes erleiden. 
Es könnte aber die Frage auftauchen, ob in dem Falle, wenn 
in einem Betriebe ein solcher Unfall vorkommt, bei dem auch an- 
dere Individuen verunglücken, nicht nur solche, welche dórt berufs- 
mássig bescháftigt sind, die Statistik sich auch auf diese andern 
Individuen zu erstrecken habé, die ausserhalb ihres Berufes verletzt 
worden sind. Has auffallendste Beispiel für solche Falié bietet die 
Eisenbahn, wo bei einem Zusammenstoss oder einer Entgleisung eine 
ganze Menge von Reisenden verunglücken kann; aber ahnlichen 
1 Beispielen können wir — wenn auch mit geringerer Háufigkeit — 
in jeglichem Zweige dér Wirtschafibescháftigungen begegnen. Das 
zusammenbrechende Gerüst eines im Bau begriffenen Hauses be- 
grábt nicht nur die Arbeiter, sondern auch Passanten ; in dér Fabrik 
oder im landwirtschaftlichen Betriebe beim Dreschen kann die 
Explosion des Kessels die Verletzung auch solcher Personen ver- 
ursachen, welche in anderen Berufen leben. Es ist unzweifelhaft, 
dass in all diesen Falién dér betreffende Wirtschaftsbetrieb das 
Unglück verursacht; und wenn auch über die Unfálle eine Statistik 
hauptsáchlich darum angelegt wird, um einen Ausgangspunkt für 
den Schutz dér in einem oder dem andern Berufe lebenden Menschen 
gégén die mit ihrem Berufe verbundene Gefahr zu erhalten, dür- 
fen wir die oben ervváhnten Falié bei alledem nicht unberücksich- 
tigt lassen, denn auch hiebei birgt immer die Natúr des Wirtschafts- 
betriebes die Gefahr in sich, und oft ist es faktisch nur reiner 
Zufall, wenn diese Gefahr nicht nur die in dicsem Berufe Lebenden, 
sondern auch andere betraf. 
Mán kann übrigens unterscheiden zwischen dér Gefahr, welche 
ein Betrieb in sich birgt, und dér Gefahr, welche mit dér Ausübung 
des Berufes verbunden ist, und auf Grund dessen die Statistik dér 
Betriebsunfálle und die dér Berufsunfálle abgesondert erwáhnen. 
Jene ist immer ein weiterer Begriff, denn sie enthált auch allé 
Berufsunfálle. Mán kamj auch bei dér Zusammenstellung dér Daten 
einen Unterschied machen, indem mán die Fálle, da die in einem 
Wirtschaftsbetriebe vorkommenden Unfálle nur die in diesem Wirt- 
schaftszweige Bescháftigten betroffen habén, von jenen absondert, 
wo auch andere verletzt wurden. Aber die Statistik hat ihr Augen- 
merk und ihre datensammelnde Thátigkeit jedenfalls auch auf die 
letzteren Fálle zu erstrecken, denn dér Schlüssel dér Grösse dér 
mit dem Berufe verbundenen Gefahr ist in dér Erkennung dér 
Gefahr gegeben, welche dér Betrieb in sich birgt, diese aber 
wáre nicht vollstándig, wenn die erwáhnten Fálle ausgeschieden 
würden. 
Die Statistik dér Bahnunfálle hat die Verletzungen dér Reisen 
den, alsó solcher, die keine Bahnangestellten sind, auch bisher 
berücksichtigt; die übrigen Zweige dér Unfallstatistik beschránken 
sich aber nur auf die Berücksichtigung dér mit dem Berufe ver 
bundenen Unfálle, ja mán kann auch einer solchen Auffassung 
begegnen, welche in dér Abgrenzung noch weiter gehend, bloss 
die Verletzungen dér Arbeiter angemeldet habén will, die dér in 
diesem Berufe arbeitenden Personen von höherer Ausbildung (tech- 
nischer Leiter, Ingenieur u. s. w.) aber nicht. Das Gesagte kurz 
zusammenfassend erscheint es als eine in allén Zweigen dér Unfall 
statistik gleicherweise nothwendige Bedingung, dass das daten- 
liefernde Organ thunlichst nicht, oder doch nicht bloss aus dér 
Reihe dér interessirten Partéién genommen werde, , auf die Erfor- 
schung des durch Unfálle verursachten Arbeitsverlustes ein viel 
grösseres Gewicht als bisher gelegt werde, die persönlichen Ver- 
háltnisse des Verletzten in möglichst einheitlicher Weise beobach- 
tet werden und dass die Beobachtung sich auf allé Unfálle 
erstrecke, welche in den verschiedenen Wirtschaftsbetrieben vor- 
kommen, jedoch mit Rücksicht darauf, ob das Unglück in diesem 
Berufe lebende Menschen betroffen hat, oder auch andere. 
Die Einheit dér Záhlung wird unter allén Umstánden nicht dér 
Unfall als Ereignis sein, sondern das einzelne verletzte Individuum. 
B) Statistik dér grossindustriellen Betriebe. 
Die Statistik dér Gewerbebetriebe kann sich nirgends einer 
lángén Vergangenheit rühmen, und wo sie auch eine Vergangen- 
heit hat, ist diese reicher an Misserfolgen, als an wertvollen Re- 
sultaten. Das Gewerbe ist eine viel komplizirtere Erscheinung des 
Wirtschaftslebens, als dass sich seine Entwickelung, Produktivitát, 
Lebensfáhigkeit, allé seine karakteristischen Verháltnisse leicht in 
4**