28*

egyszerű,  szemléltető  számsorokba;  a  statisztika  munkája  pedig
mindjárt  megnehezül,  mihelyt  nem  dolgozhatik  kizárólag  valódi  szerszámjával, ­
  a  számokkal.
Magyarországon  nemcsak  a  módszer  nehézségét  kell  okolnunk ­
  az  eddigi  iparstatisztikai  felvételek  mérsékelt  sikeréért;  abban,
hogy  a  megkísérelt  adatgyűjtések  nem  sok  eredménynyel  jártak,
első  sorban  az  adatszolgáltatásra  hivatott  közönségnek  nagyfokú
közönyössége  és  nemtörődömsége  a  hibás;  abban  pedig,  hogy
a  kísérletek  meglehetős  ritkán  ismétlődtek,  a  magyar  hivatalos
statisztikának  sok  egyéb  küzdelme  játszott  közre.
Az  első  kísérlet  mindjárt  a  statisztikai  hivatal  szervezését
követő  első  évben,  1868-ban  indult  meg,  azonban  már  az  előkészitő
munkálatokat  is  több  akadály  két  esztendőnél  tovább  hátráltatta;
az  újabb  két  évig  húzódó  adatgyűjtés  pedig  olyannyira  hézagos
és  hiányos  maradt,  hogy  tartózkodni  kellett  a  begyült  adatok  nyilvánosságra ­
  bocsátásától  is.
Eredményesebb  volt  a  második  iparstatisztikai  felvétel,  mely
a  küszöbön  lévő  általános  országos  kiállítás  alkalmából  az  1884.
év  elején  indult  meg,  de  a  lanyha  adatszolgáltatás  miatt  szintén
annyira  elhúzódott,  hogy  a  többszörös  pótlás  után  a  felvétel  anyaga
inkább  az  1885.,  mint  az  1884.  évben  volt  állapotot  tükrözte
vissza.
Ennek  a  felvételnek  eredményeit  három  füzetben  tette  közzé
a  statisztikai  hivatal.  Az  első  füzet  Magyarország  házi  iparát  ismerteti ­
  ;  a  felvétel  anyagát  községi  kérdőíveken  gyűjtötték  be,  minden
községben  minden  ott  szereplő  háziipari  ág  külön  kérdőlapot  nyervén. ­
  A  felvétel  arra  terjedt  ki,  hogy  hány  férfi,  hány  nő,  hány
tizenhat  évnél  fiatalabb  fiú  és  leány  foglalkozik  a  községben  háziiparral, ­
  milyen  és  hány  munkagépet  használnak,  mire  becsülhető
a  községnek  évi  háziipari  termelése,  az  év  mely  szakában  foglalkozik ­
  a  nép  leginkább  a  kérdés  tárgyát  képező  háziiparral  ?
A  kérdések,  mint  látható,  nem  voltak  nagyigényűek;  mégis
a  személyi,  de  különösen  a  termelés  értékére  vonatkozó  adatok
közlésénél  igen  sok  hiányosság  akadt.  A  másik  füzet  a  tulajdonképeni
  iparstatisztikai  adatgyűjtést  ismerteti,  mely  két  kérdőív  segélyével ­
  szerezte  be  anyagát.  Az  első  valamennyi  iparosnak  szánva,
az  ipar  minőségét  kérdezi,  ,  továbbá  a  tisztviselők,  segédek,  munkások, ­
  napszámosok,  tanonczok  számát  nem  szerint  részletezve;
tudakolja  végül  a  munkagépek  számát  és  megnevezését  és  azt,
hogy  a  vállalat  használ-e  motort  ?  A  másik  kérdőív  a  mozgató  erőt
alkalmazó  vállalatokhoz  intézve,  főképen  erre  a  motorikus  erőre
vonatkozólag  tartalmazott  kérdéseket,  a  tipróraűvekről,  járgányokról, ­
  vizi  erőről,  turbinákról,  vizoszlopgépekről,  gőzgépekről,  kazánokról, ­
  gáz-  és  petroleum-motorokról,  stb.  Az  ipari  termelés  értékét
tudakoló  kérdést,  melynek  felvétele  szintén  tervben  volt,  később
kihagyták  a  kérdőívről.  A  begyült  anyag  itt  se  volt  ment  a  hiányosságtól ­
  ;  még  legjobban  a  személyzeti  részt  illető  adatok  voltak
értékesíthetők.  A  harmadik  füzet  a  malomipari  statisztika  eredményeit ­
  ismertette.  A  legrégibb  és  legfejlettebb  magyar  iparág  ezúttal ­
  már  harmadszor  talált  statisztikai  felvételre  ;  1863-ban  a  magyar
helytartótanács,  1873-ban  a  statisztikai  hivatal  készített  malomipari
felvételt,  s  ezeknek  a  sok  tekintetben  hiányos  adatai  is  igen  jó
tanulságul  szolgáltak  az  1885-iki  összeírásnál,  mely  nemcsak  a
használt  motorikus  erőre,  s  a  munkagépekre  tér  ki  nagy  részletességgel, ­
  hanem  a  termelés  mennyiségét,  minőségét  és  értékesítésének ­
  módját  is  kutatja,  továbbá  a  termelőképességet,  a  munkaidőt
és  munkabéreket  is.  Ez  a  fölvétel  jóval  eredményesebb  volt,  mint
az  egyidejűleg  rendezett  többi  iparstatiáztikai  összeírás  ;  a  minthogy
a  tiz  évvel  később,  1895-ben  újból  foganatosított  malomipari  statisztikai ­
  felvétel  szintén  kiállja  a  bírálatot  úgy  az  adatok  jósága  és
teljessége,  mint  azok  sokfélesége  tekintetében.  Mindenesetre  jellemző, ­
  hogy  a  magyar  iparstatisztika,  a  melynek  művelése  eleddig
csak  igen  kis  helyet  foglalt  el  a  magyar  hivatalos  statisztika  munkálkodásában, ­
  az  ország  —  viszonyaink  közt  —  legjelentősebb  iparágának, ­
  a  malomiparnak  statisztikai  nyilvántartására  mindig  különös
gondot  fordított  s  míg  egyéb  iparstatisztikai  munkálatai  többnyire
csak  félsikerrel  jártak,  ez  egynek  az  adott  viszonyok  közt  kisebbnagyobb
  eredményességét  mindig  tudta  biztosítani.

einfache,  anschauliche  Zahlenreihen  abkláren  lassen  könnten,  die
Arbeit  dér  Statistik  vvird  aber  sofort  erschwert,  vvenn  sie  nicht
ausschliesslich  mit  ihrem  Urwerkzeug,  mit  Zahlen  hantiren  kann.
In  Ungarn  ist  für  den  massigen  bisherigen  Erfolg  dér  gewerbestatistischen
  Aufnahmen  nicht  nur  die  Methode  verantwortlich  zu
machen;  daran,  dass  die  versuchten  Datensammlungen  keine  grossen
  Resultate  aufweisen,  trágt  in  erster  Reihe  die  hochgradige
Gleichgiltigkeit  und  Indolenz  des  zűr  Datenlieferung  berufenen  Publikums
  die  Schuld;  dazu  aber,  dass  sich  die  Versuche  ziemlich
selten  wiederholen,  habén  die  vielen  sonstigen  Kámpfe  dér  ungarischen
  offiziellen  Statistik  beigetragen.
Dér  erste  Versuch  wurde  gleich  im  Jahre  nach  dér  Organisirung
  des  statistischen  Amtes  1868  in  Angriff  genommen,  doch
wurden  schon  die  Vorbereitungsarbeiten  durch  mehrfache  Hindernisse
  mehr  als  zwei  Jahre  láng  hintangehalten;  die  sich  durch
neuerliche  zwei  Jahre  hinziehende  Datensammlung  aber  ist  so
lücken-  und  mangelhaft  geblieben,  dass  von  dér  Veröffentlichung
des  eingelangten  Materials  abgesehen  vverden  musste.
Erfolgreicher  war  die  zweite  gewerbestatistische  Aufnahme,
welche  bei  Gelegenheit  dér  bevorstehenden  Landesausstellung  im  Anfang
  des  Jahres  1884  in  Angriff  genommen  wurde,  sich  aber^ufolge  dér
lauen  Datenlieferung  gleichfalls  so  láng  verschleppte,  dass  das  Matéria! ­
  dér  Aufnahme  nach  mehrfacher  Ergánzung  eher  den  Zustand
des  Jahres  1885  als  1884  wiedergab.  Die  Resultate  dieser  Aufnahme ­
  hat  das  statistische  Amt  in  drei  Heften  publizirt.  Das  erste
Heft  macht  uns  mit  dér  Hausindustrie  Ungarns  bekannt;  das  Matéria!
dér  Aufnahme  wurde  auf  Gemeinde-Fragebogen  eingesammelt,  in
jeder  Gemeinde  erhielt  jeder  dórt  betriebene  Hausindustriezweig
ein  besonderes  Frageblatt.  Die  Aufnahme  erstreckte  sich  darauf,
wie  viel  Mánner,  wie  viel  Frauen,  wie  viel  weniger  als  16  Jahre
alté  Knaben  und  Mádchen  sich  in  dér  Gemeinde  mit  Hausindustrie
bescháftigen,  welche  und  wie  viele  Arbeitsmaschinen  in  Verwendung
  stehen,  wie  hoch  die  jáhrliche  Hausindustrie-Produktion  dér
Gemeinde  geschátzt  werden  kann,  in  welcher  Jahreszeit  sich  das
Volk  am  meisten  mit  dér  in  Frage  stehenden  Hausindustrie  beschaftigt
  ?
Die  Fragen  waren,  wie  ersichtlich,  nicht  sehr  anspruchsvoll  ;
und  doch  ergaben  sich  bei  dér  Mittheilung  dér  persönlichen,  besonders
  aber  dér  auf  die  Bewertung  dér  jáhrlichen  Produktion  bezüglichen
  Daten  viele  Mángel.  Das  zweite  Heft  macht  mit  dér  eigentlichen
  gewerbestatistischen  Datensammlung  bekannt,  welche  ihr
Matéria!  vermittels  zweier  Fragebogen  beschafft  hat.  Dér  erste  war
für  allé  Gewerbetreibenden  bestimmt  und  erkundet  die  Beschaffenheit
  des  .Gewerbes,  ferner  die  Zahl  dér  Beamten,  Gehilfen,  Arbeiter,
Taglöhner,  Lehrlinge  nach  dem  Geschlechte  spezifizirt,  er  erfragt
schliesslich  die  Zahl  und  Benennung  dér  Arbeitsmaschinen  und  den
Umstand,  ob  die  Unternehmung  einen  Motor  benützt  ?  Dér  zweite
Fragebogen  wendete  sich  an  Unternehmungen,  bei  welchen  Motorkraft
  in  Verwendung  steht  und  enthielt  besonders  auf  diese  Motorkraft
  bezügliche  Fragen  über  die  Stampfwerke,  Göpel,  Wasserkráfte,
Turbinen,  Wasserstánder-Maschinen,  Dampfmaschinen,  Dampfkessel,
Gas-  und  Petroleum-Motoren  u.  dgl.  Die  den  Wert  dér  gewerblichen
  Produktion  erkundende  Frage,  dérén  Aufnahme  gleichfalls
beabsichtigt  war,  wurde  im  Fragebogen  spáter  weggelassen.  Das
eingelangte  Matéria!  war  auch  diesmal  nicht  mángelfrei;  am  besten
liessen  sich  noch  die  auf  den  persönlichen  Theil  bezüglichen  Daten
verwerten.  Das  dritte  Heft  machte  die  Ergebnisse  dér  Mühlen-Industrie-Statistik
  bekannt.  Dér  álteste  und  entwickelteste  ungarische
Industriezweig  fand  hiebei  schon  zum  drittenmal  eine  statistische
Anfnahme;  1862  fertigte  dér  ungarische  Statthaltereirath,  1873  das
statistische  Amt  eine  Mühlenindustrie-Aufnahme  an,  dérén  in  mancher
  Hinsicht  mangelhafte  Daten  doch  sehr  instruktiv  für  die
1885-er  Konskription  waren,  welche  letztere  sich  nicht  nur  auf  die
Motorkraft  und  die  Arbeitsmaschinen  sehr  eingehend  erstreckt,  sondern
  auch  nach  dér  Quantitát  und  Qualitát  und  dér  Verwertungsweise
  dér  Produktion  forscht,  ferner  nach  dér  Produktionsfáhigkeit,
dér  Arbeitszeit  und  den  Arbeitslöhnen.  Diese  Aufnahme  war  viel
erfolgreicher,  als  die  übrigen  zu  gleicher  Zeit  veranstalteten  gewerbestatistischen ­
  Konskriptionen;  wie  auch  die  zehn  Jahre  spáter  im
Jahre  1895  neuerdings  durchgeführte  statistische  Aufnahme  dér
Mühlenindustrie,  sowohl  hinsichtlich  dér  Güte  und  Vollstándigkeit
dér  Daten,  als  auch  dér  Mannigfaltigkeit  derselben  dér  Kritik  Stand
hált.  Es  ist  jedenfalls  karakteristisch,  dass  die  ungarische  Gewerbestatistik,
  dérén  Kultivirung  in  dér  Thátigkeit  dér  ámtlichen  ungarischen
  Statistik  bisher  nur  einen  sehr  kleinen  Raum  eingenommen
hat,  auf  die  statistische  Evidenzhaltung  des  unter  unsern  Verháltnissen
  wichtigsten  Industriezweiges  im  Lande,  dér  Mühlenindustrie
stets  eine  besondere  Sorgfalt  verwendet  hat,  und  wáhrend  ihre
übrigen  gewerbestatistischen  Arbeiten  meistens  nur  einen  halben
Erfolg  hatten,  den  Erfolg  dieser  einen  unter  den  gegebenen  Verháltnissen
  im  grösseren  oder  kleineren  Maasse  immer  sichern  konnte.