8** 
segélyző pénztárak, ez az egészen uj intézmény, tulajdonképen 
gerincze az egész alkotásnak és ez időtől fogva első tényezője a 
munkások betegség ellen való védelmének. 
A törvény kerületi betegsegélyző pénztárak alakítását minden vár 
megyei törvényhatóságban előírja; ezenkívül engedélyezi ipartestületi 
pénztárak létesítését, gyári és vállalati, továbbá építési betegsegélyző 
pénztárak alakítását (ez utóbbiak a gyári és vállalati pénztárakkal 
azonos jellegűek lévén, kimutatásainkban azokkal egybefoglalva 
szerepelnek) és végül magánegyesülés utján szervezett pénztárakat. 
Az 1891. évben alkotott törvény végrehajtási munkálatai — 
főleg a kerületi betegsegélyző pénztárak megalakítása körüli sok 
nehézség miatt — áthúzódtak az 1892-ik évbe s a törvény értel 
mében újonnan alakult, vagy átalakult betegsegélyző pénztárak 
működésüket csak az 1892. év április hó elsején kezdették meg, 
a kereskedelemügyi minister úrnak az 1892. év márczius hó 11-én 
13.228. sz. a. kibocsátott végrehajtási rendelete alapján. 
Ugyanezen évben nyertek szabályozást a betegsegélyző pénz 
tárak ügyvitele és pénzkezelése is; a pénztárak működéséről sta 
tisztikai adatok beterjesztését első Ízben a kereskedelemügyi mi 
nister úrnak 1893. évi április hó 26-án 28.856. sz. a. kelt rende 
lete kívánta meg. E rendelet értelmében a pénztárak az iparható 
ságok utján tartoztak a kereskedelemügyi minister úrhoz fölter 
jeszteni működésük számszerű ismertetését négyféle kimutatásban. 
Az első a taglétszám körüli változásokat ismertette, a második a 
tagjárulékok befizetésének viszonyaira vonatkozott, a harmadik 
a betegségi statisztika adatait szolgáltatta, a betegségnemek és 
a beteg tagok foglalkozásának kombinácziójával, de a kereset 
képtelenséggel járó és a keresetképességet nem veszélyeztető 
betegségek különválasztása nélkül, a mely utóbbi adatok — ezúttal 
azonban a betegségnemek és a foglalkozások szerinti kombinácziók 
mellőzésével a negyedik kimutatásban foglaltattak. 
A pénztár anyagi viszonyairól a szintén beterjesztendő zár 
számadás és vagyonmérleg nyújtottak tájékoztatást. 
A betegsegélyző pénztári statisztikának e kimutatások alapján 
szerkesztett első évi eredményei az 1893. évre vonatkozólag, a keres 
kedelemügyi miniszter úrnak az 1893. évről szóló jelentésében tétet 
tek közzé ; ezek az adatok azonban még az akkor kisebb számú és 
korlátoltabb működési körű betegsegélyző pénztárak tevékenységéről 
sem számolhattak be teljes hűséggel, mert a megszabott kimutatások 
anyagát az akkor még a kezdet számtalan nehézségével küzdő pénz 
tárak sem összegyűjteni, sem rendezni nem voltak képesek és számos 
pénztár egyáltalán nem szolgáltatott adatokat, a többiek pedig hiá 
nyosan és megkésve terjesztették fel kimutatásaikat, a melyek, az 
iparhatóságok közvetítő szerepe folytán újabb késedelemmel érkeztek 
rendeltetésük helyére. 
Ez indította a kereskedelmügyi minister urat arra, hogy 
utóbb idézett rendeletének megváltoztatásával a betegsegélyző pénz 
tárakat kimutatásaiknak nem az iparhatóságokhoz, hanem a sta 
tisztikai hivatalhoz leendő beküldésére utasítsa. 
Ez ügyben a kereskedelemügyi minister úr a következő ren 
deletet bocsátotta ki: 
Kereskedelemügyi m. kir. Minister. 
2123. 
1894. dn. sz. 
A magyarországi II. fokú iparhatóságnak. 
Az 1891 : XIV. t.-cz. alapján működő betegsegélyző pénztárak által 
1893. évi április hó 26-án 28.856 sz. a. kelt rendeletemhez képest össze 
állítandó statisztikai kimutatások —■ valamint hivatali elődöm 1892. évi 
január hó 29-én 77.524/1891 sz. a. kelt rendelete szerint szerkesztett pénz 
tári számadás és mérleg évenkénti felterjesztése tekintetében az első fokú 
iparhatóságok útján a törvényhatóság területén működő összes betegsegélyző 
pénztárak oda utasitandók, hogy az 1895. évtől kezdődőleg az első helyen 
idézett rendelethez képest egybeállitott és a lefolyt évre vonatkozó statisz 
tikai kimutatások a következő évnek márczius hó végéig — nem az illeté 
kes iparhatósághoz, mint azt első helyen idézett rendeletem 3. §.-a előírja — 
hanem közvetlenül az »Országos m. kir. statisztikai Hivatalhoz Budapesten* 
térj esztendők fel. 
ganzen Schaffung, und von dieser Zeit an dér Hauptfaktor des 
Schutzes dér Arbeiter gégén Krankheit. 
Das Gesetz schreibt für jedes Komitats-Munizipium die Er- 
richtung von Bezirks-Krankenkassen vor; ausserdem gestattet es die 
Errichtung von Gewerbekorporations-Krankenkassen, Fabriks- und 
Unternehmungs-, ferner Bau-Krankenkassen (da diese letzteren 
mit den Fabriks- und Unternehmungs-Kassen gleichen Karakters 
sind, erscheinen sie in unsern Ausweisen mit dicsen zusammen- 
gefasst) und endlich von im Wege dér Privatvereinigung organisirten 
Krankenkassen. 
Die Durchführungsarbeiten des im Jahre 1891 geschaffenen 
Gesetzes habén sich — hauptsáchlich wegert dér vielen Schwierig- 
keíten bei dér Konstituirung dér Bezirks-Krankenkassen — in das 
Jahr 1892 hinübergezogen, und die im Sinne des Gesetzes neu- 
konstituirten oder umgeformten Krankenkassen habén ihre Thátig- 
keit erst am 1. April 1892 begonnen, auf Grund dér Durchführungs- 
verordnung des Herrn Handelsministers vöm 11. Márz 1892, Zahl 
13.228. 
In demselben Jahre ist auch die Gescháftsgebahrung und 
Geldmanipulation dér Krankenkassen regulirt worden ; die Vorlegung 
von statistischen Daten über die Thatigkeit dér Kassen wurde zum 
erstenmal mit dér Verordnung des Herrn Handelsministers vöm 
26. April 1893 Zahl 28.856 gefordert. Im Sinne dieser Verordnung 
waren die Kassen gehalten, den ziffermassigen Bericht über ihre 
Thatigkeit in viererlei Ausweisen im Wege dér Gewerbebehörden 
dem Herrn Handelsminister zu unterbreiten. Dér erste wies die Ver- 
ánderungen im Mitgliederstande aus, dér zweite bezog sich auf die 
Verháltnisse dér Ableistung dér Mitgliederbeitráge, dér dritte lie- 
ferte die Daten dér Krankheitstatistik, mit dér Kombination dér 
Krankheitsgattungen und dér Bescháftigung dér kranken Mitglieder, 
aber ohne Absonderung dér mit Erwerbsunfáhigkeit verbundenen 
und dér die Erwerbsfahigkeit nicht gefáhrdenden Krankheiten, 
welch letztere Daten, diesmal aber von den Kombinationen nach 
Krankheitsgattungen und Bescháftigungen abgesehen, im vierten 
Ausweis enthalten sind. 
Ueber die materiellen Verháltnisse dér Kasse orientirte die 
gleichfalls vorzulegende Schlussrechnung und Vermögensbilanz. 
Die auf Grund dieser Ausweise verfassten erstjahrigen Er- 
gebnisse dér Krankenkassen-Statistik wurden auf das Jahr 1893 
bezüglich im Bericht des Herrn Handelsministers vöm Jahre 1893 
veröffentlicht; diese Daten konnten aber auch über die Thatigkeit 
dér dazumal in geringerer Anzahl vorhandenen und ín beschránk- 
terem Wirkungskreis thátigen Krankenkassen nicht mit voller Treue 
Rechnung légén, denn die dazumal noch an den unzáhligen 
Schwierigkeiten des Anfangs laborirenden Krankenkassen konnten 
das Matéria! dér vorgeschriebenen Ausweise weder zusammen- 
sammeln, noch ordnen; zahlreiche Kassen habén überhaupt gar 
keine Daten geliefert, die übrigen aber habén ihre Ausweise sehr 
mangelhaft und verspátet unterbreitet und diese gelangten zufolge 
dér Vermittlungsrolle dér Gewerbebehörden mit einer neuerlichen 
Verzögerung an den Őrt ihrer Bestimmung. 
Hiedurch fühlte sich dér Herr Handelsminister veranlasst, 
seine zitirte Verordnung zu modifiziren und die Krankenkassen 
anzuweisen, ihre Ausweise nicht an die Gewerbehörden, sondern 
an das statistische Amt einzusenden. 
Diesbezüglich hat dér Herr Handelsminister folgende Ver 
ordnung erlassen; 
Kőn, ung. Handelsminister. 
2.123. 
1894. Praes. Z. 
An die Gewerbebehörden II. Instanz in Ungarn. 
Bezüglich dér jáhrlichen Unterbreitung dér durch die auf Grund des 
G.-A. XIV.: 1891 fungirenden Krankenkassen in Gemássheit meiner Ver 
ordnung vöm 26. April 1893 Zahl 28.856 zusammenzustellenden statis 
tischen Ausweise, sowie dér im Sinne dér Verordnung meines Amts- 
vorgángers vöm 29. Januar 1892, Zahl 77.524/1891 verfassten Kassen- 
rechnung und Bilanz sind sámmtliche auf dem Gebiete des Munizipiums 
thátigen Krankenkassen im Wege dér Gewerbebehörden anzuweisen, dass 
vöm Jahre 1895 angefangen die in Gemássheit dér an erster Stelle 
zitirten Verordnung zusammengestellten und auf das verflossene Jahr 
bezüglichen statistischen Ausweise bis Ende Márz des darauffolgenden 
Jahres nicht dér kompetenten Gewerbebehörde, wie dies im § 3 meiner 
an erster Stelle zitirten Verordnung vorgeschrieben ist, sondern unmittel- 
bar dem »kön. ung. statistischen Landesamte in Budapest* zu umerbrei- 
I ten sind.