28* 
egyszerű, szemléltető számsorokba; a statisztika munkája pedig 
mindjárt megnehezül, mihelyt nem dolgozhatik kizárólag valódi szer 
számjával, a számokkal. 
Magyarországon nemcsak a módszer nehézségét kell okol 
nunk az eddigi iparstatisztikai felvételek mérsékelt sikeréért; abban, 
hogy a megkísérelt adatgyűjtések nem sok eredménynyel jártak, 
első sorban az adatszolgáltatásra hivatott közönségnek nagyfokú 
közönyössége és nemtörődömsége a hibás; abban pedig, hogy 
a kísérletek meglehetős ritkán ismétlődtek, a magyar hivatalos 
statisztikának sok egyéb küzdelme játszott közre. 
Az első kísérlet mindjárt a statisztikai hivatal szervezését 
követő első évben, 1868-ban indult meg, azonban már az előkészitő 
munkálatokat is több akadály két esztendőnél tovább hátráltatta; 
az újabb két évig húzódó adatgyűjtés pedig olyannyira hézagos 
és hiányos maradt, hogy tartózkodni kellett a begyült adatok nyil 
vánosságra bocsátásától is. 
Eredményesebb volt a második iparstatisztikai felvétel, mely 
a küszöbön lévő általános országos kiállítás alkalmából az 1884. 
év elején indult meg, de a lanyha adatszolgáltatás miatt szintén 
annyira elhúzódott, hogy a többszörös pótlás után a felvétel anyaga 
inkább az 1885., mint az 1884. évben volt állapotot tükrözte 
vissza. 
Ennek a felvételnek eredményeit három füzetben tette közzé 
a statisztikai hivatal. Az első füzet Magyarország házi iparát ismer 
teti ; a felvétel anyagát községi kérdőíveken gyűjtötték be, minden 
községben minden ott szereplő háziipari ág külön kérdőlapot nyer 
vén. A felvétel arra terjedt ki, hogy hány férfi, hány nő, hány 
tizenhat évnél fiatalabb fiú és leány foglalkozik a községben házi 
iparral, milyen és hány munkagépet használnak, mire becsülhető 
a községnek évi háziipari termelése, az év mely szakában foglal 
kozik a nép leginkább a kérdés tárgyát képező háziiparral ? 
A kérdések, mint látható, nem voltak nagyigényűek; mégis 
a személyi, de különösen a termelés értékére vonatkozó adatok 
közlésénél igen sok hiányosság akadt. A másik füzet a tulajdon- 
képeni iparstatisztikai adatgyűjtést ismerteti, mely két kérdőív segé 
lyével szerezte be anyagát. Az első valamennyi iparosnak szánva, 
az ipar minőségét kérdezi, , továbbá a tisztviselők, segédek, mun 
kások, napszámosok, tanonczok számát nem szerint részletezve; 
tudakolja végül a munkagépek számát és megnevezését és azt, 
hogy a vállalat használ-e motort ? A másik kérdőív a mozgató erőt 
alkalmazó vállalatokhoz intézve, főképen erre a motorikus erőre 
vonatkozólag tartalmazott kérdéseket, a tipróraűvekről, járgányok 
ról, vizi erőről, turbinákról, vizoszlopgépekről, gőzgépekről, kazá 
nokról, gáz- és petroleum-motorokról, stb. Az ipari termelés értékét 
tudakoló kérdést, melynek felvétele szintén tervben volt, később 
kihagyták a kérdőívről. A begyült anyag itt se volt ment a hiányos 
ságtól ; még legjobban a személyzeti részt illető adatok voltak 
értékesíthetők. A harmadik füzet a malomipari statisztika eredmé 
nyeit ismertette. A legrégibb és legfejlettebb magyar iparág ez 
úttal már harmadszor talált statisztikai felvételre ; 1863-ban a magyar 
helytartótanács, 1873-ban a statisztikai hivatal készített malomipari 
felvételt, s ezeknek a sok tekintetben hiányos adatai is igen jó 
tanulságul szolgáltak az 1885-iki összeírásnál, mely nemcsak a 
használt motorikus erőre, s a munkagépekre tér ki nagy részletes 
séggel, hanem a termelés mennyiségét, minőségét és értékesítésé 
nek módját is kutatja, továbbá a termelőképességet, a munkaidőt 
és munkabéreket is. Ez a fölvétel jóval eredményesebb volt, mint 
az egyidejűleg rendezett többi iparstatiáztikai összeírás ; a minthogy 
a tiz évvel később, 1895-ben újból foganatosított malomipari sta 
tisztikai felvétel szintén kiállja a bírálatot úgy az adatok jósága és 
teljessége, mint azok sokfélesége tekintetében. Mindenesetre jel 
lemző, hogy a magyar iparstatisztika, a melynek művelése eleddig 
csak igen kis helyet foglalt el a magyar hivatalos statisztika munkál 
kodásában, az ország — viszonyaink közt — legjelentősebb iparágá 
nak, a malomiparnak statisztikai nyilvántartására mindig különös 
gondot fordított s míg egyéb iparstatisztikai munkálatai többnyire 
csak félsikerrel jártak, ez egynek az adott viszonyok közt kisebb- 
nagyobb eredményességét mindig tudta biztosítani. 
einfache, anschauliche Zahlenreihen abkláren lassen könnten, die 
Arbeit dér Statistik vvird aber sofort erschwert, vvenn sie nicht 
ausschliesslich mit ihrem Urwerkzeug, mit Zahlen hantiren kann. 
In Ungarn ist für den massigen bisherigen Erfolg dér gewerbe- 
statistischen Aufnahmen nicht nur die Methode verantwortlich zu 
machen; daran, dass die versuchten Datensammlungen keine gros- 
sen Resultate aufweisen, trágt in erster Reihe die hochgradige 
Gleichgiltigkeit und Indolenz des zűr Datenlieferung berufenen Publi- 
kums die Schuld; dazu aber, dass sich die Versuche ziemlich 
selten wiederholen, habén die vielen sonstigen Kámpfe dér unga- 
rischen offiziellen Statistik beigetragen. 
Dér erste Versuch wurde gleich im Jahre nach dér Organisi- 
rung des statistischen Amtes 1868 in Angriff genommen, doch 
wurden schon die Vorbereitungsarbeiten durch mehrfache Hinder- 
nisse mehr als zwei Jahre láng hintangehalten; die sich durch 
neuerliche zwei Jahre hinziehende Datensammlung aber ist so 
lücken- und mangelhaft geblieben, dass von dér Veröffentlichung 
des eingelangten Materials abgesehen vverden musste. 
Erfolgreicher war die zweite gewerbestatistische Aufnahme, 
welche bei Gelegenheit dér bevorstehenden Landesausstellung im An- 
fang des Jahres 1884 in Angriff genommen wurde, sich aber^ufolge dér 
lauen Datenlieferung gleichfalls so láng verschleppte, dass das Ma 
téria! dér Aufnahme nach mehrfacher Ergánzung eher den Zustand 
des Jahres 1885 als 1884 wiedergab. Die Resultate dieser Auf 
nahme hat das statistische Amt in drei Heften publizirt. Das erste 
Heft macht uns mit dér Hausindustrie Ungarns bekannt; das Matéria! 
dér Aufnahme wurde auf Gemeinde-Fragebogen eingesammelt, in 
jeder Gemeinde erhielt jeder dórt betriebene Hausindustriezweig 
ein besonderes Frageblatt. Die Aufnahme erstreckte sich darauf, 
wie viel Mánner, wie viel Frauen, wie viel weniger als 16 Jahre 
alté Knaben und Mádchen sich in dér Gemeinde mit Hausindustrie 
bescháftigen, welche und wie viele Arbeitsmaschinen in Verwen- 
dung stehen, wie hoch die jáhrliche Hausindustrie-Produktion dér 
Gemeinde geschátzt werden kann, in welcher Jahreszeit sich das 
Volk am meisten mit dér in Frage stehenden Hausindustrie be- 
schaftigt ? 
Die Fragen waren, wie ersichtlich, nicht sehr anspruchsvoll ; 
und doch ergaben sich bei dér Mittheilung dér persönlichen, beson- 
ders aber dér auf die Bewertung dér jáhrlichen Produktion bezüg- 
lichen Daten viele Mángel. Das zweite Heft macht mit dér eigent- 
lichen gewerbestatistischen Datensammlung bekannt, welche ihr 
Matéria! vermittels zweier Fragebogen beschafft hat. Dér erste war 
für allé Gewerbetreibenden bestimmt und erkundet die Beschaffen- 
heit des .Gewerbes, ferner die Zahl dér Beamten, Gehilfen, Arbeiter, 
Taglöhner, Lehrlinge nach dem Geschlechte spezifizirt, er erfragt 
schliesslich die Zahl und Benennung dér Arbeitsmaschinen und den 
Umstand, ob die Unternehmung einen Motor benützt ? Dér zweite 
Fragebogen wendete sich an Unternehmungen, bei welchen Motor- 
kraft in Verwendung steht und enthielt besonders auf diese Motor- 
kraft bezügliche Fragen über die Stampfwerke, Göpel, Wasserkráfte, 
Turbinen, Wasserstánder-Maschinen, Dampfmaschinen, Dampfkessel, 
Gas- und Petroleum-Motoren u. dgl. Die den Wert dér gewerb- 
lichen Produktion erkundende Frage, dérén Aufnahme gleichfalls 
beabsichtigt war, wurde im Fragebogen spáter weggelassen. Das 
eingelangte Matéria! war auch diesmal nicht mángelfrei; am besten 
liessen sich noch die auf den persönlichen Theil bezüglichen Daten 
verwerten. Das dritte Heft machte die Ergebnisse dér Mühlen- 
Industrie-Statistik bekannt. Dér álteste und entwickelteste ungarische 
Industriezweig fand hiebei schon zum drittenmal eine statistische 
Anfnahme; 1862 fertigte dér ungarische Statthaltereirath, 1873 das 
statistische Amt eine Mühlenindustrie-Aufnahme an, dérén in man- 
cher Hinsicht mangelhafte Daten doch sehr instruktiv für die 
1885-er Konskription waren, welche letztere sich nicht nur auf die 
Motorkraft und die Arbeitsmaschinen sehr eingehend erstreckt, son- 
dern auch nach dér Quantitát und Qualitát und dér Verwertungs- 
weise dér Produktion forscht, ferner nach dér Produktionsfáhigkeit, 
dér Arbeitszeit und den Arbeitslöhnen. Diese Aufnahme war viel 
erfolgreicher, als die übrigen zu gleicher Zeit veranstalteten gewerbe 
statistischen Konskriptionen; wie auch die zehn Jahre spáter im 
Jahre 1895 neuerdings durchgeführte statistische Aufnahme dér 
Mühlenindustrie, sowohl hinsichtlich dér Güte und Vollstándigkeit 
dér Daten, als auch dér Mannigfaltigkeit derselben dér Kritik Stand 
hált. Es ist jedenfalls karakteristisch, dass die ungarische Gewerbe- 
statistik, dérén Kultivirung in dér Thátigkeit dér ámtlichen unga- 
rischen Statistik bisher nur einen sehr kleinen Raum eingenommen 
hat, auf die statistische Evidenzhaltung des unter unsern Verhált- 
nissen wichtigsten Industriezweiges im Lande, dér Mühlenindustrie 
stets eine besondere Sorgfalt verwendet hat, und wáhrend ihre 
übrigen gewerbestatistischen Arbeiten meistens nur einen halben 
Erfolg hatten, den Erfolg dieser einen unter den gegebenen Ver- 
háltnissen im grösseren oder kleineren Maasse immer sichern konnte.